A budapesti unitárius egyházközség
rövid történeti áttekintése

1869.

Június 10-én Ferencz József kolozsvári lelkész unitárius istentiszteletet tart a Kálvin téri református templomban Buzogány Áron miniszteri titkár gyermekének megkeresztelése alkalmából.

1876.

A kolozsvári püspökség jóváhagyása után húsvét 1. napján hivatalosan megalakul a budapesti unitáriusok fiók-egyházközsége. A budapesti fiók-egyházközség része a kolozsvári egyházközségnek, mely gondoskodik adminisztrációjáról és az istentiszteleti szolgálatokról. Lelkész titkár: Buzogány Áron miniszteri titkár, gondnok: Hajós János belügyminiszteri osztálytanácsos, pénztáros: Végh József országos allevéltáros. Az alapító tagok száma 66 fő. A fiók-egyházközség anyagi alapját az alapító tagoktól befolyó önkéntes adomány képezi.

1881.

A fiók-egyházközség április 14-én anyaegyházközséggé alakult. Első lelkésze Derzsi Károly. A Deák téri evangélikus iskola dísztermében ez év őszén tartott beiktató istentiszteleten 202 fő vett részt, úrvacsorával élt 70 fő. Derzsi Károly az egyházközség által biztosított Víziváros Fő út 8. sz. 3. emeletén lévő 4 szobás bérlakásban rendezi be lelkészi irodáját. Istentiszteleteket - melynek helye a Luther gimnázium terme - havonként csak kétszer: a hó első és harmadik vasárnapján tartanak, de. 11 órai kezdettel. Az egyházközség pénze önként megajánlott adóból és a különböző helyekről kapott segélyekből tevődik össze. Az önkéntes adóból és az áttértektől befolyó ún. "beiratkozási díj"-ból alapokat létesítenek.

1882.

Az egyházközség kéréssel fordul a Főváros előljáróságához, egy templom építésére alkalmas telek adományozása tárgyában. A kérés teljesítéséül az egyházközség megkapja az Alkotmány, a Koháry és a Szalai utcák által közrefogott 600 négyszögöles telket azzal, hogy arra köteles 5 éven belül templomot és paplakot építeni.

1889.

Az Értesítő című kiadványban megörökítik az egyházközség addigi történetét, ismertetik az egyházi szervezetet és a szertartásokat.

1890.

Október 26-án felavatják az új templomot. Az Angol Unitárius Társulat részéről Jenson Henrik mond üdvözlő beszédet. Az ünnepséget követően a Vigadóban lezajló díszebéden 124-en vesznek részt.

1895.

Derzsi Károly lelkészt - erősödő gégebaja miatt - a lelkészi szolgálat alól fölmentik.

1896.

Február 13-án Gál Miklós tordai lelkész püspöki kinevezéssel elfoglalja új állását. Ez évben az egyházközség híveinek száma 706 fő. A keblitanács úgy határoz, hogy minden vasárnap és a nagy ünnepek 2. napján tartsanak istentiszteletet.

1899.

Áprilisban - egészségi okokra hivatkozva - felmond Gál Miklós. Október elsején a torockói lelkész Józan Miklós nyer kinevezést. 1920-ig ő Budapest egyetlen lelkésze.

1901.

Megalakul Józan Miklós javaslatára a Dávid Ferenc Egylet. Célja az egyházi és hazafias érzés ápolása, az unitárius és szabadelvű mozgalmak megismerése, tudományos, nevelésügyi és társadalmi kérdések megvitatása, a szépirodalom, ének és zene művelése.

1920.

Józan Miklós püspökhelyettesi címet kap.

1921.

Ugrásszerűen megnő a a hitoktatásra járó növendékek száma. Az egyházközségi statisztika szerint ez évben 200 növendék részesül valláserkölcsi nevelésben. A vallásoktatás a város különböző területén az e célra átengedett iskolai tantermekben 7 csoportban folyik. Józan Miklós munkáját másodlelkész-hitoktató minőségben előbb Biró Lajos, majd Barabás István, 1921-től körlelkészi minőségben Csiki Gábor is segíti.

1922.

Áprilisban megalakul a Magyar Unitárius Nők Szövetsége majd a Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület. Június 15-én megjelenik az Unitárius Értesítő című lap. Felelős szerkesztő Józan Miklós: "... békés együttműködést óhajtunk a többi egyházakkal s az egyenlő elbánás, kölcsönösség és viszonosság elvét hangoztatva nem csak az országos törvényre hivatkozunk, hanem a krisztusi szeretetnek örökkévaló érzésére... Ettől várjuk és reméljük a felekezeti béke és összhang helyreállítását az egész vonalon."

1923.

Józan Miklós 1922-ben tett javaslatára ez évben Budapestre jön dr. Drummond az angol-amerikai egyház képviseletében és júliusban megvásárolják a Rákos utca (ma Hőgyes Endre utca) 3. sz. alatti épületet a szórványgondozási központ céljára. Az önkéntes adófizetés csökkenése miatt kimondják az adófizetés kötelezettségét.

1928.

Csiki Gábor a Rákos utcai imaház lelkészeként szolgál. Ez évtől (Biró Lajos helyett) Barabás István is segíti Józan Miklóst lelkészi munkájában.

1929.

Február 10-én felavatják a Rákos utcai templomot. E szórványgondozási központ irányítását kezdetben egy Bizottság végzi. Ennek elnöke dr. Nyiredy Jenő ny. egyetemi tanár.

1936.

Az egyházközség szórvány gondozása kiterjed Pestszentlőrincre, Sashalomra, Budafokra, Nyíregyházára, Szombathelyre, Szolnokra, Gyulára, Debrecenre, Bajára, Győrre, Egerre, Kaposvárra, Miskolcra és Pécsre. A szórvány gondozás székhelye 1929-től a Rákos utcai (ma Hőgyes Endre utca) imaház. Ez évtől a Manchesterben végzett Pethő István is végez lelkészi szolgálatot.

1937.

Az egyházközség életében januártól Ferencz József előadó titkár és lelkész is részt vesz, 1939-től Kereki Gábor ifjúsági lelkészként működik. Elemi iskolákba járók száma 165, polgári iskolába 85, gimnáziumba 96, felsőkereskedelmi iskolába 22, tanítóképzőbe 33, felsőipari iskolába 6, ipari iskolába 17. Ez összesen 424 ifjú vallásoktatásban való részesítését jelenti 20 iskola e célra kijelölt termében.

1942.

A marosvásárhelyi zsinat Józan Miklóst püspöknek választja és Kolozsvárra távozik.

1943.

Július 1-én kezdi meg lelkészi szolgálatát Budapesten Bencze Márton.

1953.

November 14-től R. Filep Imre áll a budapesti egyházközség élén. Nevéhez fűződik a Magyarországi Unitárius Egyház püspökséggé szervezése.

1971.

Huszti János a főlelkész.

1992.

Április 16-tól Orbókné Szent-Iványi Ilona.

1994.

Július 30-tól Kászoni József a Hőgyes Endre utcai templom, 1998. június 1-től pedig a Budapesti Unitárius Egyház vezető lelkésze.