„Fekete István” Múzeum

A dombóvári „Fekete István” Múzeumot 1995. június 24-én alapította és nyitotta meg a nagyközönség számára Földi Bodó Imre agrármérnök, helytörténész. A múzeum a város egyetlen közgyűjteménye, melyet eddig mintegy 10.000 fő látogatott meg.

A tulajdonos és fenntartó 18 évig levelezett az író özvegyével, Piller Edithtel, aki számos relikviát, dokumentumot, könyvet, fényképet stb. adott át a lelkes gyűjtőnek. A múzeum két teremből ál. Az idei évben újabb teremmel bővítették a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával.

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István a hagyaték nagyobbik részét szétosztotta Gölle, Ajka és Dombóvár múzeumai között. Az író özvegyének halála után Dombóvárra került számos vadászati trófea, madár, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, sok-sok kézirat-kötete, használati tárgyai, fényképei stb. Dombóvári és városkörnyéki festőművészek és grafikusok tettek felajánlásokat, melyek szintén gazdagították a gyűjteményt az elmúlt évek során.

Egy lelkes rajongó is a dombóvári „Fekete István2 Múzeumra hagyta gyűjteményét. Csermely Ottoné, volt budapesti lakos végrendelete folytán került Dombóvárra Fekete István-gyűjteménye, mely 3 db fotóalbumból, 4 db elbeszéléseket, cikkeket tartalmazó kötetből, számos kéziratból és használati tárgyakból áll. A hagyaték tartalmazza továbbá az író 170 darabból álló levelét is, melyet Csermely Ottonénak írt 1962-1970 között.

A múzeum előtti kertben látható Fekete István mellszobra (1997.), Farkas Pál szekszárdi szobrászművész alkotása. Ugyancsak itt került elhelyezésre 2000. április 7-én Bocz János helyi fafaragó-művész életfája, melyet az író 100. születésének évfordulójára avattak fel.

A múzeum megtekintése díjtalan. A tulajdonos, F. Bodó Imre szponzorai által is támogatott kiadványok értékestéséből tartja fenn a múzeumot.

Egy olyan magyar írónak állít emléket a gyűjtemény, aki haláláig hű maradt szülőföldjéhez és annak egyszerű, de értékes embereihez, aki gyermek korában megtanulta szeretni és tiszteli a természetet, annak növényeit és állatait, aki életében szolgálta a szépet, és a jót, közben soha nem tagadta meg hitét!

„Szívébe mártott tollal írt!”

E pár szónál többe és szebbet pedig egyetlen magyar írónkról sem lehet mondani.

Múzeum nyitvatartása:

Szezonon kívül (október 1-március 31-ig)

h-p 15-18-óráig

sz, v 10-16-órág

Szezonban (április 1-szeptember 30-ig)

h-p 15-18-óráig

sz, v 10-18-óráig

Előzetes egyeztetés esetén más időpontokban is látogatható a múzeum.

Cím: 7200 Dombóvár, Hóvirág u. 25. Tel.: 74/466-087

Helytörténeti Múzeum

7200 Dombóvár, Szabadság utca 16.

Tel.: 74/466-481

 A központban lévő és 1896-ban épült helyileg védett épület főszolgabírói lakásnak épült, 2001-től közérdekű muzeális intézmény. Alapítója, helyreállítója, berendezője a Városszépítő és Városvédő Egyesület az érdeklődő polgárok támogatásával. A 360 négyzetméteren kialakított gyűjteménynek része a gimnáziumban, 1976-ban megnyitott Tolna megye első iskolamúzeum anyaga is. A 13 teremben megtekinthető: régészeti kiállítás, római erőd makettjével, írott emlékek, pecsétnyomó 1715-ből, Kossuth-kultusz anyaga, gazdag néprajzi kiállítás, galéria, szobabelső, kéziszedésű nyomda, téglagyűjtemény és kismesterségek eszközei stb.

A tájékozódást színes múzeumi Tárlatvezető segíti!

A múzeum kulcsos rendszerrel működik. A kiállítás ingyenesen látogatható.

Nyitva tartás nemzeti ünnepeken 9-13 óráig, csoportokat előzetes bejelentés alapján fogadunk. A múzeum körüli parkban a kiállítás megtekintése után kellemes séta tehető.

Bővebb információt a vezetőség tagjaitól a 74/466-481-es, vagy a 74/465-817-es számon lehet kérni.

Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület.

Természettudományi bemutatóterem

1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. 97 preparátum, 88 madárfaj megismerését teszi lehetővé közöttük olyan ritka fajokét, mint a vöröskönyves haris, rétisas, cigányréce, kékvércse, a fokozottan védett fajok közül gyurgyalag, selyemgém, nagy-póling, kuvik, törpegém. A múzeumi anyag részét képezi néhány egészen különleges faj: lappantyú, vörhenyes kakukk, füstös réce, darázsölyv, bölömbika, nagy őrgébics. Az emlősök közül látható a vadmacska, vidra, vörös róka, nyest, menyét. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban. Iskolai vagy felnőtt csoportok részére tárlatvezetést, szakmai vezetést tartunk.

Érdeklődni: 74/566-011-es telefonszámon lehet.

Vasúttörténeti Múzeum

Mottó: Kinek gondolata a jelen rabja, elfelejti a múltat és nem hagy hírt magáról a jövő számára.

1987-ben Beles Lajos művezetőnek támadt az ötlete, hogy létre kéne hozni egy Vasúttörténeti Múzeumot a Vontatási Főnökség területén. Elképzelésével megkereste Harangozó László vontatási főnököt, aki örömmel fogadta az elképzelést. Helyiséget biztosított, és mind végig lelkes támogatója volt a megvalósulásának.

Az építéssel kapcsolatos munkák oroszlánrészét a villamosmozdony javító műhely KISZ alapszervezetének fiataljai végezték. Jelentős segítséget nyújtottak még a dombóvári kocsijavító műhely asztalosai a berendezési tárgyak, tárlók kivitelezésében. Akik e munkában részvettek azokról csupán annyit kell tudni: a vasút megszállott szerelmesei.

Az ötlet megvalósításával egyidőben kezdődött el az emléktárgyak gyűjtése, amely az óta is tart. 1988. március. 22-én elérkezett a várva várt pillanat az ünnepélyes megnyitás napja. Ettől kezdve a nyugdíjas találkozók egyik programja a múzeumlátogatás volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a látvány remélhetően újabb adományozókat nyer meg kezdeményezés számára. A gyűjtemény láttán valóban többen megváltak addig féltve őrzött emléktárgyaiktól látván, hogy méltó helyre kerülnek. Így a múzeum anyaga szép lassan de gyarapodott, a vendégkönyvi beírásokkal együtt, közöttük nem egy külhoni névvel.

A tárlókban, a falakon sok értékes régi okmány, fénykép várja a kedves látogatókat. Fellelhetőek eredeti, és különböző korokból származó mozdony pályaszámtáblák, többek között M62, 001, V43, 1002, M63, 002 mozdonyoké is. Az egyik polcon ott díszeleg a vaslemezből készült utazótáska, mellette a 30-as évek keménykalapja. A táska a gőzős időben a masiniszták, fűtők nélkülözhetetlen kelléke volt. Általában szemet szúr a látogatóknak, legtöbbjük azonban szerszámosládának tippeli. Pedig sokkal több volt annál. Egy mozgókonyha. Ebben vittek a legtöbbször több napig tartó útra egy kis hazait, nyersanyagot és a szükséges lábast a főzéshez. "Rezsóként" ott volt kéznél a kazánban felhevített sínalátét lemez.

Megtalálható a masiniszták jelképévé vált, sárgarézből készült, olajszint ellenőrző- és állító pálca. Ez ott ékeskedett minden mozdonyvezető zsebére csippentve, jelezvén viselőjének hivatását. A szoba egyik falán szögre akasztott pezsgősüveg nyakának egy darabja dugóval, nemzeti szalaggal átkötve, emlékeztetve a V63, 013-as psz.-ú mozdony névadó ünnepségére, mely az óta DOMBÓVÁR nevét viseli.

A polcokon sorakoznak a különböző korok kézi vizsgáló- és jelzőlámpái, jól érzékeltetve a fejlődés folyamatát. Található közöttük gyertyával, petróleummal, karbid-gázzal működő, változatos külsőkben pompázó darabok. A gyönyörű karbid-lámpák elsősorban a kocsivizsgáló lakatosok "státusz szimbóluma " volt. E szép kivitelű, míves lámpák között húzódik meg szerényen - melyek már csak az idősebb szakik orra alá füstölhettek annak idején - a zseblámpa őse, a PIPICS.

Repceolajban úszó kanócát meggyújtva használtak "világító" eszközül. Kevés fényt adott, viszont annál több füstöt. A terem egyik sarkban mozdonylámpák sorakoznak semmibe révedő tekintettel, mellettük a sebességmérő órák koros darabjai, melyek egykor hangos ketyegéssel jelezték a mozdonyok sebességét. Az egyik polc alatt árválkodik mély álomba szenderülve egy gőzsíp, amely valaha száguldó gőzmozdonyon füttyögetett vidáman.

G. Nagy Róbert

Cím: 7200 Dombóvár Gyenis Antal út.31

Tel.:74/466-833/ 64-10

Nyitva tartás: H-CS 8-14

Csoportos látogatás esetén előzetes bejelentkezés javasolt