Jelige: Fáraó

Ákiná, Egyiptom hercegnője

Élt egyszer a messzi Egyiptomban egy Ákon nevű király, kinek hűséges felesége volt Ti királynő, szeretett fia pedig Ámon herceg. Ebben az időben egy súlyos betegség tizedelte a népet. Ennek a betegségnek sajnos áldozatul esett a királynő és fia is, aki életét mindössze hat évesen vesztette el. A király mélyen magába zárkózott, csak a vadászat tudta vele feledtetni a katasztrófát.

Ez idő tájt messze Thébától egy Zádmá nevű kis faluban élt egy kislány, Ákiná, az édesanyjával. A barátaival imádott a Nílus partján játszani. Egyszer a játék hevében Ákiná megcsúszott és beleesett a folyóba.

- Segítség! Segítség! Segítség! – kiabálta kétségbeesetten, majd végleg elsüllyedt a Nílusban.

A kislány küzdelmét meglátta a folyó fenséges istene Hápi, kinek a teste kék, fején lótuszvirág korona van, mely alatt nemez kendő helyezkedik el. Állán királyi szakáll található, nyakában arany nyaklánc lóg, csuklóján aranyból készült karkötők csillognak.

- Kérlek, ó fenséges Hápi, víz istene segíts! – kérlelte Ákiná mikor észrevette az istenséget.

- Miért tenném? – kérdezte Hápi.

- Kérlek téged felséges Hápi isten! – zokogta Ákiná – Mentsd meg az életem!

Egy könnycsepp folyt le a kislány arcán.

- Hát jó! – mondta az istenség. Aztán egy varázsigét kezdett el kántálni.

- Enteróm Málé Noráno pászkárte!

És láss csodát, Ákiná sápadt kis arca kipirult, visszatért bele az élet.

Két óra múlva Ákon király vadászni indult a kíséretével. Már elejtett egy antilopot és egy oroszlánt, majd a zsákmánnyal együtt elküldte embereit. Ő még sétált egyet a Nílus mentén. Ekkor észrevette, hogy egy kislány fekszik a parton eszméletlen állapotban. Karjába vette és bevitte Thébába, ahol három nap és három éjjel küzdöttek érte a legjobb orvosok. A király a trónteremben aggódva várta az orvosok jelentését. Egyszer csak berontott a legfőbb orvos.

- Ó csodálatos Ákon királyom, jó hírünk van! A kislány magához tért, akár most is találkozhatsz vele. – Sajnos nem tudjuk ki ő, mert az emlékezetét elvesztette, csak a nevét tudja.

- Induljunk! – adta ki a parancsot a király.

Végigmentek a folyóson, mely szebb és csillogóbb még a csillagoknál is. Amint beléptek az ajtón a király könnyezni kezdett a kislány szépségének látványától.

 - Mond mi a neved? – kérdezte a fáraó a lánytól.

  - Ó fenséges királyom, tisztességes nevem Ákiná. – mondta – Álmot láttam, melyben egy Ámon nevű fiú azt mondta, hogy boldog ott ahol most van és szeret téged. – folytatta Ákiná. Ekkor a király átölelte – miközben halott fiára gondolt – és megígérte neki, hogy gondoskodik róla élete végéig.

- Ákiná ezennel lányommá fogadlak. Mától kezdve a neved, Ákiná Egyiptom hercegnője. Másnap a király kihirdette népének fogadott lányának hírét. Ákiná hamar megkedvelte új életét. Boldogan teltek napjai a fáraó palotájában.

Pár évvel később a királyi papok összeházasították a fáraót egy nemes család lányával. A király ellenkezett, de nem mondhatott nemet az isteneknek és a papoknak. Az esküvői ceremónia gyönyörű volt akár az újdonsült menyasszony, akiről senki nem tudta, hogy belülről gonosz. Ákinának is nagyon tetszett, de amikor jobban megismerte kezdett rájönni valódi természetére.

Pár nap múlva egy templom felavatására indultak Luxorba a Níluson. Úgy félúton történt:

- Ákiná hogy vagy? – kérdezte Echni a királynő.

- Nagyon jól – válaszolta Ákiná kedvesen.

- Akkor teszek róla, hogy ne érezd magad ilyen jól! – és egy mozdulattal kilökte a hajóból a lányt. Ám Ákinának sikerült elkapnia egy kötelet.

- Áááááááááááá! Segítség! Áááááááááááá! Segítség! Segítség! – sikoltozta a kislány.

Echni észrevette, hogy egy szolga meghallotta a kiabálást, ezért kénytelen volt megjátszani, hogy megmenti Ákinát. Megfenyegette a kis hercegnőt, hogy ne szóljon senkinek a történtekről.

- Ha szólsz valakinek, még ennél is rosszabb dolog fog történni veled. – fenyegetőzött Echni. Majd karon fogta és oda mentek a királyhoz, kinek elmesélte, hogy Ákiná majdnem kiesett a hajóból és ő mentette meg az életét.

- Még időben érkeztem. Igaz kicsi Ákinám? – bájolgott az álnok királyné.

- Igen anyám. – mondta remegő hangon és elrohant.

- Ákiná várj! – kiáltotta Ákon aggodalmasan.

- Ne aggódj édes férjem, csak megijedt. – mondta szintén aggodalmasan Echni, ki teljesen más miatt aggódott.

Ákon még mondani akart valamit, de a királynő belefojtotta a szót egy csókkal, mely ridegebb és szárazabb volt eddig mindegyiknél. Nem volt benne egy csepp őszinteség sem. A Luxori út többi részén nem történt semmi különös, de amikor Thébába visszatértek Ákiná kifakadt.

- Fenséges apám! Echni… Echni lökött ki engem a hajóból és meg akart…

- Na de Ákiná milyen dolog ez? Épp ő mentette meg az életedet. – vágott Ákon kislány kétségbeesett szavába, majd elment fáraói kötelességeit intézni. Ákiná később a szobájában sírt mikor Echni bement hozzá.

- Ákiná miért sírsz mond? – kérdezte.

- Nincs hozzá semmi közöd te hazug csaló! – kiabálta a kislány. Majd fejét vesztve futott az ajtó felé, ám Echninek sikerült elkapnia.

- Nem megmondtam, hogy ne fecsegj te szerencsétlen!? Most már biztos, hogy nem ment meg semmi sem. – mondta kegyelmet nem ismerő hangon.

Ákiná sikoltani akart, de a gonosz királynő befogta a száját. Aztán lassan előhúzta az úgy idomított kígyót, hogy megmaradjon a ruhák alatt, lefogta a lányt a kígyót pedig odakúsztatta hozzá, ami azonnal megmarta Ákinát. Lassan letette az ágyra a kislányt aki a marás pillanatában elájult. Echni hangosan és kárörvendően nevetett mit sem sejtve Ákiná élet és halál közti vívódásáról.

- Van itt valaki? – kérdezte Ákiná.

- Igen. – válaszolta az alvilág istene Ozirisz. Ákiná szóhoz sem jutott az istenség nemes látványától. Magas fején Egyiptom egyesített koronája helyezkedik el, kezében jogar és ostor van. Karján az arany karkötők pompázatosan sorakoznak, ruhája leírhatatlanul gyönyörű, állát királyi szakáll ékesíti.

- Ó fenséges Ozirisz mondd, hol vagyok? – kérdezte a kislány.

- Az újjászületés és a kárhozat határán. – válaszolt Ozirisz.

- Jaj, ne! – kiáltotta Ákiná.

- Ne félj, nyugodj meg kicsiny lélek, jó életet éltél. – mondta az istenség.

- Én nem halhatok meg, mert meg kell állítanom Echnit, ő ölt meg engem és szerintem a fáraóval is végezni akar. Ő akar uralkodni Egyiptom felett. – fakadt ki Ákiná.

- Nemes célért harcolsz, visszaadom az életed, de a földi létben az orvosok mentenek meg.

Eközben Ákon király a trónteremben várakozott remélve, hogy Ákiná túléli a kígyó marást és szomorúan sóhajtozott.

- Mi a baj? Csak nem aggódsz érte? – kérdezte Echni. Ekkor megjelent a főorvos. A király remélte, ugyanolyan jó hírt hoz, mint amikor megtalálta a Nílus mellett Ákinát.

- Milyen szomorú, már másodszor van ilyen rossz kilátások közt amióta megtaláltam. Sőt nem emlékszik a múltjára sem, csak remélni tudom, hogy túléli az eljárást. – motyogta bánatosan a fáraó.

- Ó fenséges királyom a hercegnő már jobban van, szereink újból csodát műveltek. – szólt a fáraó orvosa.

- Rendben, ez biztató jel. Elmehetsz! – kiáltotta gyorsan Echni, még mielőtt Ákon bármit is mondhatott volna.

Ákiná néhány napos betegeskedés után felépült, ám szabályszerűen rettegett Echnitől. Már biztos volt benne, hogy neki kell tenni valamit mielőtt újabb támadás éri, és nem biztos, hogy azt is túl fogja élni. Ekkor valaki gyengéden megérintette Ákiná vállát.

- Én az a szolga vagyok, aki meglátta, hogy Echni lökött ki a hajóból. – tájékoztatta Ákinát a fiú.

- Te segítesz nekem? – kérdezte a kislány gyanakvóan.

- Igen. Tegnap Echnit kihallgattam, mikor az apjával beszélt. A fáraót is meg akarják ölni, Egyiptom trónját szeretnék megszerezni.

- Mi a neved mond? Aztán siess nehogy rajta kapjanak, hogy itt vagy! – mondta a fiatal hercegnő.

- A nevem Áré, és most megyek. – köszönt el Ákiná legújabb barátja.

Másnap Ákiná és Áré megbeszélték a tervet. Áré, a fáraó és hűséges emberei elbújtak az egyik titkos szobában. Ákiná odacsalta Echnit a titkos szoba közelébe, aki szívesen követte, mert azt hitte itt az újabb lehetőség a hercegnő megölésére.

- Mond Echni miért akarsz megölni engem? – tette fel a kérdést Ákiná.

- Nem csak téged, de a fáraót is meg fogom ölni. – kacagott a gonosz királynő.

Ekkor mocorgás hangja szűrődött ki a titkos szobából, és Echni rájött mi a fáraó szándéka. A rejtett ajtót lezárta egy gonosz varázslattal: Ekro moté kitoné!

- Véged Ákiná, most meghalsz! – kiáltotta.

Echni üldözni kezdte a lányt a palota folyosóin, de nem tudta elkapni. Épp egy nyitott ablak előtt rohantak el, mikor Echni megbotlott a saját ruhájában és kizuhant. Abban a pillanatban kinyílt a titkos szoba ajtaja, a fáraó és emberei lélekszakadva rohantak az ablakhoz, ahol Echni kiesett. Testéből gonosz füst áramlott ki, majd mintha agyagból lett volna megrepedezett és összetört. Alóla egy gyönyörű nő bontakozott ki.

- A nevem Hathor, a szerelem istennője vagyok Ákiná hálával tartozom neked, hogy megmentettél egy gonosz démon fogságából. Cserébe megjutalmazlak az elfelejtett emlékeiddel, és gondoskodom róla, hogy örök szerelemben legyen részed.

Ettől a pillanattól kezdve a kis hercegnő újból emlékezett Nílus menti falujára, az édesanyjára, gyermekkori pajtásaira. Másnap királyi pompával hozták Thébába édesanyját. Szépségével elkápráztatta a fáraót, akivel rögtön egymásba szerettek, később egybekeltek.

Az évek folyamán Ákinából gyönyörű lány lett. Hathor valóra váltotta ígéretét, Ákiná is részesült a szerelemben. Áré – a szolga – a fáraótól nemesi címet kapott bátorságáért és a fáraó maga mellé vette útivezetőnek. Így sokat találkoztak Ákinával, és egymásba szerettek. Pár évvel később összeházasodtak és ők vitték tovább a királyi vérvonalat.

vége