DOMBÓVÁR KÖNYVTÁRKULTÚRÁJÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE

Dombóvár könyvtári múltját kutatva dokumentált adatokat az 1900 évek elejéről találunk. Különböző egyesületek, egyletek, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak létesítéséről és működéséről tájékoztat a korabeli helyi sajtó és a Könyvtári Minerva c. kiadvány idevonatkozó kötete. A IV. kötetben olvasható, hogy Dombóváron, 1904-ben a Dél-dunántúli Közművelődési Egyesület által alapított könyvtár 643 kötet könyvvel rendelkezett. A használók számáról 1909-ből közöl adatot, mely szerint 648 olvasója volt a könyvtárnak és 2519 kötet könyvet kölcsönözött ki. A két világháború közötti időben a különböző olvasókörök, az ipartestületi könyvtár , a két középiskola könyvtára, a Mozdonyvezetők Otthonának, és a Fűtők Otthonának könyvtára biztosított könyvkölcsönzési lehetőséget a dombóváriak számára. Az 1913-ban létesített Királyi Katolikus Esterházy Miklós Gimnázium a község legnagyobb könyvtárává vált rövid idő alatt, - 3949 kötet könyvvel rendelkezett az 1910-es évek végére. Az akkori gyűjtemény egy része ma is a gimnázium könyvtárának féltve őrzött „kincse”. A Szent Orsolya-rendi intézet szerényebb gyűjteménnyel, 1301 kötet könyvvel rendelkezett.

A vasutasság önszerveződéssel, a különböző foglalkozási körök alapján csoportosulva, önálló egyesületeket, otthonokat hoztak létre, melyek kisebb nagyobb könyvtárral is rendelkeztek. Jelentős volt a Mozdonyvezetők Otthonának könyvtári tevékenysége, (kb. 2000 kötet könyvvel rendelkezett) ez a gyűjtemény lett az alapja a későbbi Vasutas Szakszervezeti Könyvtárnak. Önálló könyvtárral rendelkezett még a dombóvári Fűtők Otthona, az Ipartestület, a Katolikus Olvasókör, a Katolikus Legényegylet, az Úri Kaszinó. Ezek a könyvtárak belső szabályzattal rendelkeztek, mely azt is meghatározta, hogy foglalkozás, vagyon, felekezeti hovatartozás stb. alapján mely társadalmi réteg jogosult a könyvtár használatára. Sajnos, sem a gyűjteményekről, sem használatukról nem maradtak meg írásos dokumentumok.

A kiskönyvtárak gyűjteménye a háborús évek alatt többségében szétszóródott, elkallódott. Az 1945 utáni időkben, több-kevesebb sikerrel próbálták megmenteni a még fellelhető könyvtári gyűjteményeket, megőrizni, amit akkor erre alkalmasnak találtak. Elenyésző része a szerveződő népkönyvtárak gyűjteményébe került.

Az 1949-50 –es évekre kiépült a népkönyvtári hálózat. A Dombóváron 1947-ben létrehozott népkönyvtár gyűjteményének alapja a Népkönyvtárakat szervező Országos Bizottság általa összeállított könyvcsomag volt.

A Szekszárdhoz, majd Tamásihoz tartozó könyvtár 1954 április 1-től vált önálló községi könyvtárrá. Az épület a Hunyadi téren volt, egy főállású könyvtáros látta el a köyvtári feladatokat. A könyvtár egyetlen helyiségből állt, a terem berendezése szerény volt, egy nagy szekrény, két könyvállvány és kettő asztal az olvasósarokban. Könyvtári állománya 2552 kötet könyv volt és 376 beiratkozott olvasót regisztráltak.

1955 őszén a könyvtárat a nagyobb forgalom, a megnövekedett igények és az állomány elhelyezésének problémái miatt átköltöztették a Dombó Pál utca 3. sz. alatti épületbe. Itt a könyvtár egy kölcsönző helyiséggel, és egy raktárral bővült. Az épületben lévő tanácsterem könyvtári olvasóteremként is funkcionált. Az 1958 január 1-én létesült Járási Könyvtár ebben az épületben kezdte meg működését. Később kibővítve az udvari lakással, többszöri felújítással és átalakítással, egy időre Tolna megye egyik legszebb és legkedvezőbb körülmények között dolgozó járási könyvtára lett.

1958-ban a város lakóinak 6%-a volt könyvtári olvasó. Az olvasás népszerűsítése, a könyvtárak forgalmának növelése érdekében egymást követték az olvasómozgalmak, a könyvtárak közvetlen, direkt propaganda munkával, igyekeztek a „kívánatos” olvasólétszámot elérni. Az olvasók száma emelkedett, a beszerzett dokumentumok mennyisége is, és az olvasók által kölcsönzött kötetek száma is jelentősen megnőtt.

Kiragadva az 1955-ös évet, ( az önálló könyvtár állományának átleltározása után) a dombóvári községi könyvtár jellemző adatai az alábbiak voltak:

Könyvállomány: 2945db,

Olvasók száma: 713 fő, ebből 381 fő 14 éven aluli,

Kölcsönzött kötetszám: 32 367 kötet,

(mely a mai adattal összehasonlítva, feltűnő aránytalanságot mutat, ui. 2003.évben is harmincezer körüli a kölcsönzött kötetszám, viszont az olvasók száma 3,5 – 4 szeres. A magyarázatot nem csupán az olvasási szokások megváltozása adja, hanem a könyvtár „használtatási” szokásainak furcsaságai egy letűnt rendszerben. (Az idősebb korosztály talán emlékszik még az előírt, meghatározott számú kölcsönzési kötelezettségre.)

1957-ben megyei határozat alapján létrehozták a járási könyvtárat Dombóváron is, mely 1958. január 1-jén kezdte meg működését.

A könyvtárak tanácsi kezelésbe adása 1959-ben teljes egészében befejeződött. Ezzel az intézkedéssel a községi tanácsok a könyvtárak részére önálló költségvetési keretet különítettek el. Dombóváron is ettől kezdve volt biztosított a rendszeres és folyamatos, helyi igényeken is alapuló állományfejlesztés. A meglévő fiókkönyvtárakat a közigazgatásilag kijelölt községi könyvtárakhoz csatolták. A dombóvári községi könyvtárhoz tartozott Mászlony puszta, Nagykonda, Szarvasd, Tüske fiókkönyvtára, majd az újdombóvári fiókkönyvtár.

1963-ban a Járási Könyvtár épületét teljesen felújították, új bútorokkal rendezték be, valamint áttértek az eddigi katalógus alapján történő könyvválasztásról a szabad polcos kölcsönzésre. 1967-ben a gyermekkönyvtár egy másik épületbe, az alig 100 m-re lévő Vasutas Művelődési Házban kapott elhelyezést, így a felszabadult területen folyóirat olvasót rendeztek be, 65 féle folyóirattal és napilappal, ez volt a megye első folyóiratolvasója.

Az újdombóvári fiókkönyvtár 110 m2 –es alapterületen, félműszakos könyvtárossal működött a volt községház és pártház épületében.

1970. április 1-jén város lett Dombóvár, a várossá nyilvánított településen a közművelődési intézmények meglehetősen rossz körülmények között működtek, így hamarosan, kihasználva a várossá válás miatti jobb fejlesztési lehetőségeket, 1973-ban tervbe vették az új művelődési ház és könyvtár megépítését.

A hetvenes évek közepére szükségessé vált a könyvtár átmeneti, az új épület elkészültéig tartó bővítése. Két raktárhelyiséget kapott a könyvtár a Városi Tanácstól, az intézmény közelében lévő lakóépületek alagsorában. Itt kapott helyet a könyvtári állomány kevésbé használt része és a bekötött folyóiratok teljes mennyisége.

1979-ben jelentős változás történt a könyvtár életébe, végre beköltözhetett az új, a művelődési házzal közös épületbe. A beköltözést követően a városi könyvtár a művelődési otthon szerves részeként , integrált intézményként működött tovább. Elnevezése Művelődési Központ és Könyvtár lett. Az új szervezeti forma a könyvtár szakmai tevékenységének önállóságát nem csorbította, viszont az önálló intézményként való társadalmi megjelenéstől megfosztotta a könyvtárat.

Az építési terveknek megfelelően a könyvtárat az épület bal szárnyában helyezték el 600 m²-es alapterületen. Szabadpolcos kölcsönzőtér, a gyermek és felnőtt részleg együttesen 360 m² területet kapott. A zeneműtár^, 20 férőhellyel, négyféle program egyidejű hallgatásával, korszerű technikai berendezéssel, 80 m2-es helyiségben működött. A könyvtárhoz tartozik még két kutatószoba, egy feldolgozó helyiség és két kisebb iroda. Szakmai körökben vitatott megoldásnak számított, a felnőtt- és gyermekrészleg egy légtérben való elhelyezése.

A nyitvatartási idő heti 46 óra volt, a hét minden napján, vasárnap délelőtt is nyitva volt a könyvtár.

A Művelődési Központ és Könyvtárban a következő szervezeti forma alakult ki. Az intézmény két szakmailag elkülönülő csoportra tagozódott, - könyvtári és népművelői -, igazgatóhelyettesek vezetésével , önálló csoportot alkotott a gazdasági és technikai részleg, melynek vezetését a harmadik igazgatóhelyettes látta el.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS:

Népművelők:

a) szervezési, tájékoztatási csoport

b) nevelési, módszertani csoport

Könyvtárosok:

a) olvasószolgálati és tájékoztató csoport

b) feldolgozói és módszertani csoport

Az új épületbe költözött könyvtár iránt jelentős mértékben megnőtt a lakosság érdeklődése, ezt a statisztikai adatok is igazolják. A nagyobb könyvtári terület, az új feladatok ellátása, a jelentősen megnőtt forgalom miatt a könyvtárosi létszám 2 év alatt a duplájára emelkedett. 1980-ban a könyvtár szakmai létszáma 10 fő volt, az alábbi beosztások szerint:

1 igazgatóhelyettes, a könyvtári részleg vezetője, 1 tájékoztató könyvtáros, 1 zeneműtáros, 1 olvasószolgálatos könyvtáros, 1 gyermekkönyvtáros, 1 módszertanos könyvtáros, 2 fő állományfeldolgozó, és

1 fő raktárkezelő.

1979-ben, az új épületbe való beköltözéskor az alábbi könyvtári statisztikai adatok jellemezték a könyvtárat:

beiratkozott olvasók száma: 3651 fő, kölcsönzött kötetszám: 83 239 db

Könyvállomány : 56 700 db könyv, 1138 hanglemez, 869 dia

Beszerzési összeg: 330 187 Ft, mely 9170 db dokumentum beszerzésére volt elegendő .

Az 1980-as években a kultúra állami támogatása kedvezően változott. A könyvtár vonatkozásában ez a gyűjtemény intenzív fejlesztésére, új típusú dokumentumok beszerzésére adott lehetőséget. 1980-ban a dombóvári könyvtár az éves könyvvásárlási összegén felül a Kulturális Alaptól 200 ezer forint, a helyi tanácstól 120 ezer forint támogatást kapott. Ekkor került sor a zenei állomány kialakítására, a kézikönyvtár kiegészítésére, a többletpéldányok beszerzésére. A videotár kiépítését 1986-tól kezdte meg a könyvtár.

Az 1982-ben létrehozott Közgazdasági és Jogi részleg állományának kialakítására és folyamatos fejlesztésére, a szakági közlönyök beszerzésére együttműködési megállapodás alapján a termelőszövetkezet, a vállalatok és egyéb gazdálkodó egységek jelentős anyagi támogatást adtak. A részleg létrehozásának célja az volt, hogy a gazdasági egységek számára fontos jogi és közgazdasági információkat tartalmazó dokumentumok egy helyen legyenek megtalálhatók és hozzáférhetők bárki számára. A rendszerváltás éveiben ez a szolgáltatás megszűnt a gazdasági egységek széthullásával együtt.

Az 1980-as években Dombóvár könyvtári ellátását az alábbi könyvtári egységek biztosították:

A Városi Könyvtár letéti könyvtárat tartott fenn: Szőlőhegyen, a Szociális Otthonban, a Szász Sörözőben, a Molnár György Általános Iskolában.

Az 1982-ben a Művelődési Ház és Könyvtár szomszédságában felavatott Molnár György Általános Iskola, iskolai könyvtári feladatait, együttműködési megállapodás alapján a Városi Könyvtár látta el. Szaktantermekben letéti könyvtárat hozott létre, a közelség pedig a könyvtárhasználati foglakozások, a könyvtári környezet megismertetését tanóra alatt is lehetővé tette.

Az újdombóvári könyvtár 1980-ban a József Attila Általános Művelődési Központhoz integrálódott, ettől kezdve kettős funkciójú könyvtárként működött.

A Megyei Szakszervezeti Könyvtár ebben az időben 10 letéti könyvtárat működtetett különböző dombóvári munkahelyeken.

Az integrált intézményben a közös munka egyik formája a zeneműtár szakmai tevékenységében valósult meg, a művelődési ház egyik dolgozójának közreműködésével. A 20 férőhelyes, 4 féle választható program-lehetőséget kínáló, a klasszikus zenei anyagon kívül, könnyűzenei lemezekkel is rendelkező részleg rendkívül népszerű volt a fiatalok körében. Az érdeklődők, elsősorban a zeneiskolás tanítványok részére tematikus programok készültek. A technikai adottságok további kihasználása miatt, hetente 2 alkalommal nyelvoktatás folyt a zeneműtárban. Ebben az időben még tetszés szerint másolhattak a használók a hanganyagból, mely szintén népszerűvé tette a zeneműtárat.

A két intézmény együttműködése elsősorban a közös rendezvények szervezésében és lebonyolításában a tevékenységek kölcsönös kiegészítésében valósult meg. Ilyen közös munka volt az intézmény által kiadott szakmai körökben újszerű kezdeményezésnek minősült „ Dombóvári Kalendárium „ ( 1983-tól évenként, összesen négyszer jelent meg) anyaggyűjtésében, szerkesztésében való közreműködés. Az Illyés Gyula születésének 85. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat, és a negyedik alkalommal megjelent kalendárium összeállítása, mely szintén Illyés Gyula életműve előtti tisztelgés jegyében született, - a két intézmény közös munkáját dicséri.

Az 1980-as évek közepétől a könyvtár szociális funkciója erősödni látszik. Ekkor szerveződött meg a könyvtárban az öregek, betegek és a mozgássérültek könyvvel való ellátása, a könyvek házhoz szállítása. Ekkor kezdődött a hangos könyvek gyűjtése, melyeket igény szerint lejátszó készülékkel együtt lehetett kölcsönözni. Ekkor létesült a Szociális Otthonban, a gunarasi gyógyászati részlegben letéti könyvtár. Talán ez is az integrált intézményben folyó közös munka hatása, mivel a művelődési házban ebben az időben alakult meg Szomszéd Ház néven a családsegítő részleg, elsősorban szociális funkciókkal.

Az 1989–ben és 1990-ben szervezett olvasó- és életmód tábor cigány származású tanulók részére szintén a szociális irányultság, a közös munka jegyében valósult meg. A két olvasótábor máig emlékezetes sikeres rendezvénye volt a könyvtárnak, a táborozó gyerekekkel évekre szóló hosszabb távú kapcsolat alakult ki.

A könyvtár épülete, a helyiségek funkciója az évek során szinte nem változott. Az 1986-ban az olvasótérben történt kisebb átalakítás célja az ott elhelyezhető könyvek mennyiségének növelése volt. 1990-ben történt felújítás alkalmával a teljes olvasói teret kifestették és kicserélték a padlószőnyeget.

1992-ben önkormányzati határozat alapján a fenntartó megszüntette az integrációt, ezzel együtt Városi Könyvtár néven intézményt alapított. Az önkormányzat rendelkezett a könyvtár által használható helyiségekről, elosztotta a technikai személyzetet, a berendezési tárgyakat és a használati eszközöket. Sem belső, sem külső átalakítás nem történt, a későbbiekben a közüzemi fogyasztásmérők (villany, központi fűtés) leválasztására volt szükséges.

A szakmai feladatok Dombóvár területére vonatkozóan változatlanok maradtak, viszont a területi munka, a városkörnyéki könyvtárak módszertani segítése az önkormányzati törvényre hivatkozva megszűntek.

A könyvtár szakmai dolgozói létszáma 6 fő lett: igazgató, tájékoztató, olvasószolgálatos, gyermekkönyvtáros, feldolgozó, raktárkezelő, a technikai dolgozók száma 4, később 3 fő.

Az 1992-es évet kiemelve a könyvtár statisztikai adatai az alábbiak voltak:

Beiratkozott olvasók sz.: 3 857 fő, ebből 14éves és fiatalabb: 1513 fő

Látogatók száma: 31 924 fő, kölcsönzött kötetszám:65 041 db

A könyvtári állomány: 85 275 db, 1992 évi gyarapodás: 1814 db

A könyvtári munka meghatározó elemei az 1990-es években az alábbiak voltak:

-A pályázati lehetőségek megjelenése, a fejlesztési források önálló megkeresése

-A könyvtári munka számítógépesítése, a Textlib program használatának jelentősége

-A gyűjtemény összetételének változásai, az új ismerethordozók (CD, CD-Rom, DVD) megjelenése

-Az Internet mint információforrás, mint a tájékoztató munka fontos eszköze .

A könyvtár az elmúlt években az alábbi fejlesztéseket valósította meg pályázati forrásokból:

- 1987, az első fénymásoló gép beszerzése

- 1996 könyvtári ellátórendszer kiépítése

- 1998 a könyvtári ellátórendszer fenntartása

- 1998 gyermekkönyvtári állományfejlesztés

- 1998 Art-videotéka létrehozása

- 2000 könyvtári állomány számítógépes adatbázisának kiépítése

- 1999 telematikai pályázaton technikai eszközök beszerzése

- 2000 hozzájárulás a”100 év Dombóváron” c. könyv megjelentetéséhez

- 2001, a zeneműtár technikai eszközeinek korszerűsítése

- 2001 könyvtári bútorok felújítása

- 2001 gyermekkönyvtári állomány bővítése

- 2001 fénymásológép beszerzése

- 2002 lokális hálózat kiépítése

- 2002 6 db multimédiás számítógép beszerzése

- 2002 Európai unióval kapcsolatos könyvek vásárlása

- 2003 műszaki könyvek vásárlása

- 2003 cigány- és németnyelvű állomány bővítése

A könyvtári munka számítógépesítése a helyismereti adatbázis kiépítésével kezdődött. Mivel a könyvtár kezdetektől fogva nagy gondot fordított a helyismereti gyűjtemény fejlesztésére és a helyismereti információk közvetítésére, a gyűjtemény sokoldalúbb feltárását eredményező számítógépes adatbázis elkészítésére vállalkozott már 1990-ben. Az ISIS30 elnevezésű program kezeli a DOM (helyismereti közérdekű, közhasznú adatbázist, mely tájékoztatást ad dombóvári személyiségek adatairól, középületekről, műemlékekről, történelmi eseményekről, társadalmi szervezetekről, helyi politikai pártokról, választásokról, önkormányzatról stb.) és a DOMBO elnevezésű, helyismereti cikkbibliográfiai adatbázis, mely Dombóvárról megjelent írásokat tárja fel, függetlenül attól, hogy hol , mikor és mely dokumentumban jelent meg. A gyűjtőköri szabályzat alapján minden Dombóvárra vonatkozó információt, (nemcsak nyomtatott) igyekszik a könyvtár megszerezni. Található a gyűjteményben videokazetta, (többségében a város televíziójának felvételei) CD (melyen az 1898-1915 évi Dombóvár és Vidéke c. hetilap meglévő számainak másolata található) egyéb hangzó anyag, kisnyomtatvány, kéziratok, szakdolgozatok, térképek, képes lapok. Az utóbbi időben megnőtt az igény a helyismereti információk iránt, megsokszorozódtak a helyben megjelenő tájékoztató, információs kiadványok, ezek gyűjtése, feltárása, az információk közvetítése a könyvtár kiemelten fontos feladatai közé tartozik.

A számítógépesítés a Textlib integrált könyvtárkezelő program 1997 évi beszerzésével folytatódott.. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól megvásárolt adatbázis honosítása, a program kezelésének megismerése után, 2002-től számítógépen történik a kölcsönzési regisztráció, és a gyűjteményi tájékoztatás , mely a könyvtári munkát jelentősen könnyebbé, a tájékoztatást gyorsabbá, korszerűbbé teszi. A kölcsönzési munkában a használók szempontjából sok előnnyel jár: - helyszíni, gyors információ a keresett dokumentum adatairól, akkor is ha az a könyvtár állományában nem szerepel, - a keresett könyv aktuális állapotáról felvilágosítás kapható (raktárban van, olvasónál, selejtezett stb.) arról is, hogy feltehetően mikor kerül vissza és kölcsönözhető ki újra. Az előjegyzéseket pontosan kezeli, a lejárt határidők után elkészíti a felszólításokat. stb. A számítógépes kölcsönzésnek nagy jelentősége van abban is, hogy a kevesebb példányszámban megvásárolható könyvek, a lehető leggyorsabban eljussanak az igénylőkhöz.

Az utóbbi évtizedben a gyűjtemény alakulására a lassú, egyenletes gyarapítás és a jelentős mennyiségű, tervszerű apasztás a jellemző. A dokumentumok árának jelentős emelkedése az évről évre növekvő beszerzési összeg ellenére az évi gyarapodást csökkenti. A nemhagyományos dukumentumok beszerzése még nagyobb anyagi ráfordítást igényel. 1997 évtől kezdődően vásárol a könyvtár zenei CD-ket, a CD-ROM-ok 1999-ben jelentek meg a könyvtárban. 2003-ben a könyvtár gyűjteményében 203 db zenei CD, 85 db CD-ROM, és 330 videokazetta található. A DVD gyűjtemény kialakítását a lejátszó beszerzése után most kezdődik el. Az állományrész használata - a kölcsönzési korlátok miatt – lassan növekvő tendenciát mutat.

Fontos tájékoztató eszközök a CD-ROM-on vásárolt adatbázisok:

- a FSZEK –től vásárolt irodalmi analitikus bibliográfia, mely a megjelent irodalmi művekről, filmekről készült kritikák bibliográfiája,

- a mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája, mely szerző és cím szerint mutatja meg a gyűjtemények, kötetek tartalmát,

- a szociológiai információ, mely a témához tartozó könyveket, cikkeket tárja fel,

- a Verstár, mely 49 magyar költő összes versét tartalmazza, címre, szóra, és szerzőre visszakereshetően,

-a CD Jogtár, mely a jogi információ nélkülözhetetlen eszköze

Az adatbázisok 2001 évtől találhatók meg a könyvtárban.

Az Internet használata, tartalmi bővülése szinte forradalmasította a könyvtári munkának legfontosabb részét, az iformációk gyors megszerzését és közvetítését. A könyvtárban 1998-tól van Internet-csatlakozási lehetőség, a könyvtárhasználók számára ekkor még csak 2 gépen, telefonos modem kapcsolati lehetőséggel. A könyvtári tájékoztató munkában, a könyvtárközi kölcsönzések lebonyolításában az IKB pályázatának eredményeként kapott számítógépekkel és az ingyenes sulinetes internetvonal bevezetésével nyílt lehetőség az elektronikus információszerzés sokféle előnyének kihasználására. Jelenleg 7 db számítógép áll az érdeklődők rendelkezésére, a könyvtári munka kiszolgálására további 6db.

Mint már említettük az épület belső elrendezése, terei nem változtak az elmúlt 25 évben, funkcionálisan is csak kisebb változtatások történtek. 2001-ben alkalmazkodva a könyvtárhasználók igényeihez, a könyvtárban a kulturált tanulási, olvasási lehetőségek megteremtése céljából, valamint a kézikönyvtári állomány jobb elhelyezése miatt, olvasótermet hoztak létre a zeneműtárban. Az olvasóterem így a könyvtár többi részétől jól elkülönül, megfelelő körülményeket biztosít a tanulni, kutatni szándékozók számára. A zeneműtári funkciót egy zenesarokként elnevezett olvasótermi rész látja el .

.

A Városi Könyvtár funkciója, a város életében betöltött szerepe, a szolgáltatások mennyisége és minősége az elmúlt 50 év alatt sokat változott. Összességében, az olvasói igényekre jobban koncentráló és az információk sokkal szélesebb körű, gyorsabb megszerzésére és közvetítésére törekvő könyvtárrá vált. A könyvtár 2003-ban „küldetés nyilatkozatot” fogalmazott meg, mely az alábbiak szerint hangzik:

„A könyvtár küldetése, hogy a nyomtatott, az elektronikus dokumentumok és az Internet elérhetőséggel biztosítsa mindenki számára az információhoz való szabad hozzáférést, szellemi otthont nyújtson az emberek életén át tartó tanulásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez járuljon hozzá.”

Fehérvári Lajosné, Kiss Barbara, Gili-Kovács Nóra dolgozatát felhasználva