A Füzéri Vár Rövid Története
Egyik legkorábbi várunk, építésének pontos ideje valószínüleg a XII. század második felére tehetõ.
A kommpolt nemzetségbeli Vak Andronicustól vásárolta meg II.Endre király.
Késöbb V. István építette tovább. 1430- ban Zsigmond király
Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé
és ellátták a kornak megfelelõ védõmûvekkel.
Belsõ termeit, különösen a kápolnát - részben ma is
 |
|---|
 |
 |
látható - gótikus kõfaragványokkal díszítették.
Szapolyai János megkoronázása után
Perényi Péter koronaõr ide rejtette a koronát
1526 - 1527 - ben. A szabadságharc bukása
után Lipót császár kezére jutott, kinek csapatai
felrobbantották. Ettöl kezdve elvesztette
hadászati jelentõségét. A II. Rákóczi Ferenc
fejedelem álltal vezetett szabadságharc
bukása után a császárhû Károlyiakhoz került,
akik a füzérradványi uradalomhoz csatolták. A
várhegy jelenleg természetvédelmi terület és
nemcsak mint történelmi mûemlék jelentõs,
hanem földrajzi szempontból is, mint a kárpáti
domborzathoz, éghajlathoz és flórához tartozó
területként is kiemelkedõ jelentõségü.
 |
 |
 |
|---|