A Győri Unitárius Egyházközség története
A
győri Unitárius Egyházközség 1992-ben alakult, de mint szórványterület
már az 1920-as esztendőktől létezett és kezdetben a
Budapesti Unitárius Püspökség, később a Polgárdi
székhellyel tevékenykedő Dunántúli Egyházközséghez
tartozott.
A XX. század viharos történelmi eseményei különösen tragikus súllyal nehezedtek a magyarság, mint ország és nemzet életére. Az első világháborút követő trianoni döntés, a második világháborúban való szerencsétlen részvétel, majd az 1989-es esztendő romániai, illetve erdélyi eseményei exodusra kényszerítették az erdélyi magyarságot.
Ennek
következtében a Győr és Győr környékén élő unitárius
családok száma jelentős mértékben megnő, olyannyira, hogy
ma már több mint háromszáz unitárius családdal
számolhatunk az Észak-nyugat Dunántúli Régióban. Ez tette
szükségessé, hogy az egyház
unitárius központot hozzon létre Győrben. 1996-ban önerőből vásároltunk a Szittya
utca 2. szám alatt egy
ingatlant akkora telekkel, ahová reményeink szerint templomot is tudunk majd a későbbiek során
építeni. Nagy erőfeszítések árán rendbe hoztuk az
ingatlant és kialakítottunk egy istentisztelet tartására
alkalmas helyet, ami átlag vasárnapokon kielégíti az igényt,
de nagyobb ünnepeinken kiszorulunk a szabad ég alá az udvarra, illetve kénytelenek
vagyunk termet bérelni, ha az időjárási viszonyok nem
kedveznek.
A
Győri Unitárius Egyházközség régiós központ, innen
látjuk el a Pápán, Veszprémben, Sopronban, Szombathelyen,
Mosonmagyaróváron, Tatán, Tatabányán, Komáromban élő
hívek lelkipásztori gondozását.
1997-ben hoztuk létre a Bölöni Farkas Sándor nevével fémjelzett alapítványunkat, melynek fő célja a templomépítés megvalósítása, illetve átmenetileg egy gyülekezeti terem kialakítása.
1998-ban egy lelkes adományozónak köszönhetően harangot avathattunk az 1848-49-es forradalom tiszteletére. A Magyarországi Unitárius Egyházban 1956 óta nem volt harangavatás.
1999-ben történt meg először a második
világháború óta, hogy a Győri konfirmációs ünnepélyen együtt
áldotta meg a konfirmáló ifjakat
Magyarország és Erdély legfőbb egyházi méltósága.
A millennium évében belföldi és külföldi gyűjtést kezdeményeztünk az alapítvány fő célja megvalósítása elősegítéséhez.
Már
évek óta hagyománnyá vált, hogy az istentiszteleteket
követően kávé, tea, sütemény mellett elbeszélgetnek a
hívek. Ezen kívül, minden évben igyekszünk megszervezni a farsangi, az anyák napi, a halottak napi, a Dávid
Ferenc valamint a karácsonyi ünnepélyeket.
Folyamatosan havi egyszeri találkozással tartunk bibliaórákat
és ugyancsak havonta találkozik az Orbán Balázs
Ifjúsági Kör is.
A valláserkölcsi nevelés a lelkészi parókián történik két csoportban istentiszteletek előtt és után. A körzetekben mindenütt tartunk hittanórákat bevonva a szülőket is hittani anyagok átadásával a folyamatos tanításba. Összesen nyolc csoportban mintegy ötven gyermek és ifjú vesz részt a valláserkölcsi nevelésben.
![]() |
|
A
hallgatás csöndje mögött Kilépni a hallgatás csöndjéből olyan kényszer, mint mikor múzeumban kopogó lépteink lehalkítva, elsuhanó árnyakként némán tisztelgünk a kiállított tárgyak előtt, hogy "zegzugos" önmagunkat újra fölfedezve megadhassunk a művészetnek a tiszteletet. Szabad ezt? Nem csak szabad, hanem kötelesség is, amire kényszerítés nélkül is kényszerítve kell éreznünk magunk, hogy az alkotó szellem nagysága előtt lerójuk kegyeletünk. Ha van…? Tisztesség… Helytállás… Önismerés… Felismerés… Elismerés… Az 1996-1997. esztendőben a győri egyházközség munkáját a hallgatás csöndje fonta körül. Látszatháló, mögötte szorgalom, helytállás, kitartás és szép eredmények. Nem írtunk, nem tudósítottuk az Unitárius Élet olvasóit. Amiről nem tudunk, az nem is létezik?
Győr, Sopron, Pápa, Komárom, Mosonmagyaróvár, Hédervár unitáriusai szép számmal vannak jelen az istentiszteleten. Az arcaikról derű és remény sugárzik: a Trianon utáni Magyarországon újra megtalálni, megteremteni az Erdélyben odahagyott, elveszett otthont, - házat, hitet, hazát. Ennek a reménységnek a megvalósulása ötvenöt évig váratott magára, s nekünk kései utódoknak jutott az a megtiszteltetés, hogy elődeink álmát valóra váltsuk. 1996-ban a Magyarországi Unitárius Egyház megvásárolta a 9027 Győr, Szittya u. 2. Sz. alatti ingatlant akkora telekkel, ahová templomot is lehet építeni. Az 1992-ben áldott emlékű Göncz Mihály lelkész munkájának köszönhetően – önálló státusszal felruházott egyházközség nagy kihívásnak néz elébe. Lázas munka kezdődik el. 1996 tavaszán kerül sor az épület belső, részleges felújítására és a telek rendbehozatalára. Közmunka zarándoklat indul Győr, Pest, a Győr környéki városokból és falvakból. Lelkes hívek, példamutató hozzáállás, degeszre tömött hátizsákok: sütemény, szendvics, üdítő, házi bor, kalapács, fogó, ásó, kapa, meszelő, ecset, létra, stb. 1996 nyarára az épület beköltözhető, de nincs még konyha és fürdőszoba kialakítva. És mondá az ember, hogy legyen. Az ingatlan most már beköltözhető. Ez 1996. szeptember 16-án meg is történik. Szomorúan szép volt az ősz. Még nyíltak a kertben az őszirózsák, de a deresedő szőlőfürtök már a közeledő hidegre figyelmeztettek. Az ingatlanban nincs fűtés. Semmilyen. Anyagiak hiányában elég kilátástalan a helyzet. Aztán segítséggel, kölcsönnel októbertől beindulnak a gázszerelési munkák, amelyek eredményeképpen 1996. december 18-án fellobban a láng a központi fűtés vezérlőegységében. November-december hónapokban 96 m2-en egyetlen fás kályha duruzsolt, amelynek meghitt, de langyos melegénél köszöntöttük '96 karácsonyát.
VALAHOGYAN EL KELLENE INDÍTAN! " Akik az Úrban bíznak, erejük megújul…" 1992-től a Győri Református Egyházközség gyülekezeti terme ad otthont az unitárius istentiszteleteknek. 1997 januárjától az új épület legnagyobb szobáját tettük alkalmassá istentiszteletek számára és itt találkozunk rendszeresen minden hónap második és negyedik vasárnapján. Nagy ünnepeinken továbbra is a gyülekezeti termet vesszük igénybe, amiért ezúton is hálás köszönetet mondunk a református gyülekezetnek. Minden hónap harmadik hétfői napján bibliaórát, minden hónap harmadik csütörtöki napján ifjúsági órát, minden hónap utolsó szombatján egész napos gyülekezeti napot tartunk. Meghitt rendezvényeinken az egyházi szertartásokat közvetlen beszélgetések követik, kávé, tea, sütemény kíséretében. Nem ritkák a témával kapcsolatos vers- és prózafelolvasások, videofilm-vetítések. A harang hangját egy korondi cserépcsengő idézi, az orgonát a technika vívmánya, a magnó helyettesíti, a kántor helyett a lelkész vezeti az éneklést, aki templomgondozó, harangozó, kántor és pap egy személyben. A "mostoha", "furcsa" körülmények ellenére a hívek boldogok és elégedettek, hisz a gyülekezetnek van már saját otthona, ahol jól érezhetik magukat, megnyugodhatnak, feloldódhatnak, új barátságokat köthetnek. Győr és környéke mellett sikerült felkutatni Észak-Nyugat Dunántúl többi nagy centrumait is, és tartunk istentiszteleteket Pápán, Sopronban, Szombathelyen, sőt Tatabányán is.
Ekkor mutatkozott be és ismertette célját, a hívek kezdeményezése által életre hívott Bölöni Farkas Sándor Unitárius-Univerzalista Alapítvány. Az egyházközség leghőbb vágya a hitélet igényeit kielégítő egyházi komplexum megépítése. Az Alapítvány fedezte a tervek elkészítésének költségeit, valamint belföldi és külföldi gyűjtést kezdeményezett a terv kivitelezése érdekében. Amennyiben támogatni szeretnék az építkezést, adományaikat a fent jelzett bankszámlaszámra juttathatják el. Minden támogatónknak hálásan köszönjük felajánlását.
Nagyon hálásak vagyunk külföldi testvéreinknek és reméljük, hogy ez a kapcsolat kölcsönösen fejlődve még gyümölcsözőbbé válik. A kapcsolat felemelő megerősítésére került sor 1997. December 14-én, amikor tiszteletbeli díszpresbiterré avattuk Dr. Iván Lászlót, az Ottawai Egyetem idegsebész professzorát és nejét, Maureen Iván asszonyt. "Eppur si muove." A Győri Unitárius Hajlék áll és
mindenkit szeretettel vár. Sándor Gy. Mátyás |
Első mentés dátuma: 2000. május 20.
© 2000. Minden jog fenntartva.