• tûzállóság
• tömörség
• sûrûség
• hõlökés állóság
• hõvezetõ képesség
• kémiai összetétel
• ásványi összetétel
• alapanyag összetétel
• kötésmód
• forma
• alkalmazhatóság

Miután két különbözõ fogalmat együtesen tárgyalunk,érdemes alaposabban megvizsgálni a kérdést. A tûzállóság önmagában nem határozza meg a tartós alkalmazás maximális hõmérsékletét, egyrészt az anyag egyéb tulajdonságai, másrészt a használat körülményei nagymértékben csökkenthetik azt. A tûzálló anyagok egy része a magas hõmérséklet elviselése mellett jó, vagy közepes hõvezetõ, tehát nem szigetel. Ilyenek a samott-téglák, a tûzálló betonok. Egy másik részük a magas hõállóság mellett jó hõszigetelõ képességgel is rendelkezik. Ezek a habsamott-téglák, vagy a kerámiaszálas anyagok. Vannak olyan termékek, melyek alkalmazhatók a környezetinél lényegesen magasabb hõmérsékleten, mégsem nevezhetõk tûzállónak. Ilyen pl. a Profix nevû ragasztó. Végezetül ismerünk hasonló tulajdonságokkal rendelkezõ hõszigetelõ anyagokat, mint pl. a kálciumszilikát lap.

A kályha és a kandallóépítés gyakorlati szempontjai alapján a következõ kategóriákat célszerû létrehozni.

• Tûzálló anyagok.Ezek magas hõmérséklet elviselésére képes, tûzzel és forró füstgázzal érintkezésbe hozható anyagok.
• Tûzálló hõszigetelõ anyagok. Ezek az elõzõekéhez hasonló tulajdonságok mellett jó hõszigetelõ képességekkel is rendelkeznek.
• Hõálló anyagok. Az általános építõiparban használt anyagoknál lényegesen magasabb, akár 600 C° hõmérséklet elviselésére is képesek, de nem találkozhatnak tûzzel, vagy forró gázokkal.
• Hõszigetelõ anyagok. A hõálló anyagokéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de emellett jó hõszigetelõ képességekkel is rendelkeznek.

Forma

• Formázott termékek.Szilárd halmazállapotú, alaktartó, tûzálló falazat, burkolat vagy szigetelés építésére alkalmas anyagok. Ilyenek a samott-téglák, a falépítõ lapok, és a hõszigetelõ lemezek.
• Alakítható termékek. Határozott formájuk mellett bizonyos mértékig alakíthatóak, hajlíthatóak. Ilyenek a hõálló paplanok,zsinórok, papírok.
• Nem formázott termékek.Ömlesztett vagy plasztikus állagúak. Egyik részük helyszíni formázással, víz hozzáadásával önmagában alkalmas tûzálló falazat, vagy hõszigetelõ réteg kialakítására. Ezek a tûzálló betonok, kiöntõ masszák. Másik részük habarcs vagy ragasztó, a formázott termékekbõl készült szerkezet építéséhez szükséges illesztõ és kötõanyag. A habarcsok általában nyomó igénybevételre, a ragasztók kismértékû húzó és nyiró igénybevételre alkalmasak. A nem formázott termékek külön csoportját képezik a vakoló anyagok.

Kötésmód

• Agyagkötés. A tûzálló habarcsok jellemzõ kötésmódja. Az agyagkötésû habarcsok kötõanyaga a felhasználás céljának megfelelõ tûzálló õrlemény. A kötés nem szilárd, kikeményedése a víztartalom elvesztése mellett jön létre. A folyamat megfordítható, a megkötött agyaghabarcs víz hozzáadásával ismét plasztikussá válik.
• Vegyi kötés. Már környezeti hõmérsékleten is erõs, megfordíthatatlan kötést biztosít. Az adalékanyag ezeknél is a célnak megfelelõ tûzálló õrlemény, a kötõanyag szerves vagy szervetlen vegyület, ami mellett habarcsok esetében általában tûzálló agyagot is találunk. Jó példa erre a vízüveges samotthabarcs.
• Hidraulikus kötés. A kötõanyag tûzálló cement, ami víz hozzáadása után levegõn, vagy akár víz alatt is megköt. Szilárd, végleges kötést biztosít.
• keramikus kötés. Mind az agyag-, mind a vegyi-, mind a hidraulikus kötés magasabb hõmérsékleten (~1000 C°) részben szilárd állapotú reakciók, részben olvadékképzõdés következtében szinterelõdik, átalakul. Értelemszerûen megfordíthatatlan kötés.

Alkalmazhatóság

• Tûztér anyagok. Kályha, kandalló, kemence, grillezõ és szalonnasütõ tûzterébe, valamint a füstjáratba építhetõ anyagok.
• Felépítmény anyagok. Kettõs hélyazatú, légréses kályha külsõ részéhez, kandallóburkolat elkészítéséhez használható anyagok.
• Egyéb anyagok. Ide tartoznak a tûztérbe nem építhetõ, burkolatkészítéshez nem a legalkalmasabb , jó hõszigetelõ képességû anyagok és tömítések.