Kedves érdeklődő! (v.1.1- nem a szabály frissült, hanem a kommentár J)

A Fabula magyar szabályát az alábbi linkről tudod letölteni (1.0 verzió):

http://w3.enternet.hu/kanaizol/FabulaHU.pdf

Megköszönném, ha jeleznéd, ha bármilyen hibát találsz benne (elgépelés stb.) kanaizol@gmail.com

Pár szó a játékről:

Annyit jegyeznék meg róla, hogy akinek a Dixit bejött, annak ez is be fog jönni. Bár a játék maga más, az élmény hasonló, és a szükséges készségek is azok. Viszont ez nem (ez sem) gyerekjáték. Sem a mesék stílusa, nyelvezete és eszmei mondanivalója nem gyerekek számára íródott (vagyis inkább nagyobb gyerekeknek és persze felnőtteknek), sem maga a játék menete nem kifejezetten kicsiknek való. Viszont azok, akik a Dixiten jókat szórakoztak (és ez is inkább a felnőtt korosztály), ezzel is sokáig el fognak mulatni.<

A fordításról

Két teljes hónapomba, és körülbelül 40-60 órámba tellett, mire elkészültem vele. (Esténként, éjszakánként, amikor munka mellett volt egy kis szabadidőm…) Maga a szabály nem volt nehéz, viszont a mesék (mű)fordítása alaposan megizzasztott. Egyfelől, igen hosszúak, bár ránézésre nem tűnnek annak (ha átmásolod Wordbe, egy teljes A4-es oldal egy mese, normál sorközzel – és ugye van belőlük húsz). Másfelől viszont az, hogy igazi meseszerű legyen a fordítás, ízes nyelvezettel és meséhez hű szófordulatokkal, ahhoz sokat kellett gyurmáznom ékes anyanyelvünkkel.

A Libellud honlapjáról letölthető az eredeti ötnyelvű szabálykönyv (ugye eredendően francia játék, de négy további nyelvre lefordították). Én az angol verzióból dolgoztam, mert csak angolul tudok. Viszont azt láttam, hogy ez is már egy fordítás, és bár összességében azt kell mondjam, hogy jól dolgozott a francia-angol fordító, helyenként azonban mintha elfelejtett volna ezt-azt fordítani, néha kimaradt egy mondat vagy valamilyen cselekmény. Például előfordult, hogy az első fejezet leírásában egy olyan szereplőnek kellett segíteni, akit a prológusban „elfelejtett” felkonferálni. Ilyen esetekben kipótoltam a mesét, vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy a mese fonalát továbbgöngyölítettem, hogy ne legyen benne zökkenő, és íveljen át rajta a mesék tündéri bája, az elejétől a végéig.

Néha elő kellett vegyem a francia eredetit is (köszönet a sztaki szótárnak J). Például a Varangy című mesében az angol fordítás warlock-nak nevezi a mesében szereplő főgonoszt. A warlock igazából lefordíthatatlan szó, bár a Wiki WoW boszorkánymesternek fordítja (kábé ez a legmegfelelőbb). Viszont én magam csodálkoztam, hogy mit keres egy warlock egy tündérmesében; ez körülbelül olyan, mintha Hófehérke a hét kicsi orggal találkozott volna, vagy mondjuk Csipkerózsikát egy ogre ébreszti fel. (Hm, ilyen mintha mégiscsak lett volna... J) A francia eredetiben azonban szó sincs warlockról, ott egy „sima” varázsló volt a főgonosz, a német fordítás is csak boszorkányként említi, így végül nálam is boszorkány lett belőle.

Nagyon érdekesek (vagyis inkább érdektelenek) a mesék angol eredeti címei. (The maze, The City, The galleon, The table – vajon meddig gondolkodtak ezeken?) Első számú kedvencem a The table cím (egyébként az eredeti franciában is Az asztal), annál is inkább, mert ebben a mesében minden van, csak éppen asztal nincs. (Mentségükre legyen mondva, hogy a hozzátartozó illusztráción szerepel, de minek.) Nálam így ez a mese a Macska-egér játék címet kapta, ha elolvasod, látni fogod, hogy sokkal inkább passzol hozzá.

A gálya ragálya cím lehet, hogy kissé erősre sikerült J (eretileg The galleon, azaz A gálya), viszont ennek a mesének a fordítása okozta a legtöbb szórakozást (és egyben a legnagyobb kihívást); a részeg tengerész szavai végül amolyan rokkerzsoltisra sikerültek, de kukkants bele az angol szövegbe, először a hajam szála is égnek állt, amikor egyáltalán értelmezni próbáltam a szöveget, a félig kimondott (leírt) szavak jelentésein tűnődve. De talán ez a mese sikerült – pont ezért – a legjobban.

A mesék felvezető sorai sablonszövegek, és minden mesében szó szerint ugyanazok (már körvonalazódik is az első fejezet stb…). Viszont kihívást jelentett, hogy ne minden mesében „egy csapat bátor jelentkező” legyen, aki nekiindul a kalandoknak, hanem próbáltam ezt ha nem is húszféleképpen megfogalmazni, de legalábbis meséről mesére más tartalommal (és szavakkal) megtölteni. Bár a mesék logikája úgy épül fel, hogy végül is valahol egy kaptafára íródnak (a „cliffhanger” részek is néha ismétlődnek), megpróbáltam úgy fordítani, hogy minden mese legyen saját „egyéniség”, például azzal, hogy belecsempésztem egy-egy olyan szót, ami csak abban az egy mesében szerepel, például: akaródzik, egrecíroz. De szerepelnek benne a vazze, basszus, megcseszhetem szavak is: nem volt célom az obszcén fogalmazás, de helyenként a mese annyira megágyazott ezeknek a szavaknak, hogy egyszerűen nem lehetett mással pótolni. Fentebb már jeleztem, hogy a mesék nem igazán gyerekeknek valók, nemcsak e három szó miatt, hanem a tartalma, a mondanivalója, ha úgy tetszik, a tanulsága sem kifejezetten gyerektéma.

Az eredményt láthatod, remélem, legalább akkora szórakozást nyújt neked, amennyit én kínlódtam vele. xD

PDF szerkesztés

Mégegyszer köszönet Dundának, aki ha nem ajánlja az Infix Pro-t, azóta sem lenne Fabula fordítás. J Ezzel a programmal valóban jól lehet pdf fájlokat átszerkeszteni, noha azért ezzel is küszködtem egy darabig, mire a minden második mesét sikerült a „belógó” karakterek mellé körbeformázni. Különösen izgalmas dolog egy ilyen szöveget utólag javítani, ha hibás marad. J

A további mesék

A Libellud ígérete szerint tesznek fel majd még a honlapjukra újabb meséket. Egyelőre nincs fenn semmi, de ha lesz, azoknak is nekigyürkőzöm. Mentsd el ezt a linket, és időnként nézz vissza.

Üdv minden rajongónak, Zoltán!