Az áramkörök amikkel foglalkozunk :

EPROM, mikrokontroller, GAL, HCS égetõk, törlõk :

A 27xx, 28xx IC-k égetéséhez készült az eprom égetõ illetve a több tipust is égetõ (29xxx, 16 bites EPROM-ok) és "multi" égetõvé fejleszthetõ mikropo-max, és mikropo-max+. Ha soros EEPROM-ot, azaz 24xx, 93xx kell égetni, olvasni akkor az eeprom égetõ vagy az SDAxxx, 59xx, 25xxx tipusokat is kezelõ mikropo-e jöhet szóba. A MICROCHIP PIC mikrokontrollereit az interneten megjelent - tehát nem saját fejlesztésû - PROPIC, vagy a PIP-02 égetõvel, és a a mikropo égetõk többségével lehetséges. Az ATMEL cég INTEL MCS51 kompatibilis 89Cxxxx IC-i az atmel égetõvel, vagy az ATMEL 90Sxxxx tipusokat is kezelõ mikropo-max, mikropo-max+ a mikropo-m a mikropo-m+ égetõkkel lehetséges. A régebbi 8748/49-es mikrokontrollerek adapterrel a mikropo-max, és mikropo-max+ irhatóak, olvashatóak. Az ugrókódos adó/vevõ - HCSxxx - vezérlõk a mikropo égetõk bármelyikével lehetséges. Elsõsorban a rádió/TV szerelõk ismerik az MDA2062 és az NVM 3060 tipusokat. Ezek a mikropo-t és - adapterrel - a mikropo-max, és mikropo-max+ égetõkkel kezelhetõek. A 16V8 és 20V8 GAL-ok égetésére, olvasására lett kitalálva a GAL égetõ. A PLCC tokozású EPROM-ok, mikrokontrollerek egy PLCC/DIP adapter segítségével kezelhetõek.

Egyre több mikrokontroller tartalmazza a soros programletöltést, akár áramköri környezetben. (in curcuit) A MIKROPO égetõkhöz használható a soros letöltõ adapter.

Ha fontos lenne egy IC kezelése, de az nem szerepel a menüben, de van dokumentáció és egy kölcsön példány, fel tudjuk venni a menübe, irányár : 5000 Ft/tipus.

Az "ablakos" EPROM-ok, mikrokontrollerek egy UV-törlõvel törölhetõek.

EPROM, mikrokontroller, emulátorok :

Ha egy olyan elektronikai áramkört fejlesztünk, amelyik programozható integrált áramkört tartalmaz, - márpedig egy modern áramkör szinte biztos - akkor nagy segítséget jelenthet egy emulátor, ami mentesíthet minket az IC beégetése/foglalatba behelyezése/kiszedése/törlése idõrabló és sokszor nehézkes folyamatától. Az EPROM emulátor a 2716/32/64/128/256/512 EPROM-ok, az MCS51 mikrokontroller emulátor a 8751/52, 89C51/52/S8252, 89C2051/4051 IC-khez használhatóak. Ha pl. egy PIC16F877-el fejlesztünk egy áramkört, és már unjuk hogy minden programozáshoz ki kell szedni azt a foglalatából, akkor használjunk egy soros letöltõt és egy PIC emulátort.

ICD , Demo panel PIC mikrokontrollerekhez :

A MICROCHIP cég közkincsé tette az ICD , azaz "in curcuit debugger" fejlesztõ eszközét. Ez azonkívül hogy égetõként használható a PIC16F87x PIC-ekhez, szoftver tesztelésre, nyomkövetésre is alkalmas. Ha ismerkedni akarunk a PIC-ekkel, akkor jó ha van egy kisérleti panelunk. A PIC Demo panel rendelkezik ICD , LCD és soros port csatlakozóval, jelzõ LED-ekkel, egyebekkel ami a programok letöltéséhez, futtatásához, teszteléséhez szükséges.

Mérés, szabályozás, hõkapcsolók :

A legyakoribb feladat a méréstechnikában egy feszültség mérése, tekintve hogy szinte minden fizikai folyamat mérése egy szenzor segítségével feszültségmérésre vezethetõ vissza. Ha a kijelzés elég, akkor a 0-1000 mV-os (bemeneti feszültségosztóval 0-10, 0-100 vagy 0-1000 volt) digitális voltmérõ modul C520D IC-vel megfelelõ lehet. Ha nemcsak mérni kell, hanem a mért érték alapján be is kell avatkozni, - a legyakoribb példák erre termosztát kapcsolók - akkor egy mikrokontroller és A/D párossal lehetünk eredményesek. A TEMP2051 mikrogép egy 8 vagy 10 bites A/D-t és egy 89C2051-es mikrokontrollert tartalmaz, és a müködtetõ programmal pl. mint hõkapcsoló használható. A MICRO627 szintén hûtés vagy fûtés vezérlésre alkalmas, pl. mint egy digitális termosztát autóba, lakásba, csirkeólba ... Ha egyszerre több analóg jelet kell mérni, kijelezni, és azokból egy-egy vezérlõjelet képezni, akkor a MIKRO6 jöhet szóba, ami hat analóg jelet tud kezelni. Ha a mûködtetõ programot magunk akarjuk megírni, és/vagy több digitális ki/bemenetre is szükség van, akkor talán a BASIC nyelven is programozható COMPU34 lehet a megoldás.

Léptetõ motorok vezérlése :

Sokszor azért kell egy léptetõ motort alkalmazni, mert nagyon pontosan, egyenletesen szabályozható a fordulatszáma. A STEP1200 áramkörrel digitálisan - nyomógombokkal - szabályozható egy léptetõ motor forgásának iránya, sebessége. Ha két motort kell egyszerre vezérelni, valamint azokkal beprogramozott mozgatásokat végrehajtani, akkor az - egy PC segítségével - a STEP051 áramkörrel megoldható. Az irányítás nem csak a PC-vel, hanem egy mátrixbillentyûvel is lehetséges a STEP51 esetében. Több felhasználó pedig a PROGOUT áramkört használta a léptetõ motoros kisérleteihez, pontosabban a motor tekercseinek ki/bekapcsolásának vezérlõjeleinek elõállításához.

Kapcsoló órák, idõzítõk :

A legelsõ mikroszámítógép amit csináltam, egy 8035-ös mikrokontrollerrel mûködött, és az elsõ program amit írtam rá, egy óraprogram volt. Késõbb is ha meg akartam ismerni egy új mikrokontrollert a gyakorlatban, akkor csináltam vele egy órát. Ezért is van kapcsoló óra 8035-el, meg 89C2051-el, meg PIC-el. Elõbbiek egy relés kimenettel rendelkeznek, amelyre egy - minden napra érvényes - be és kikapcsolási idõ adható meg. Ha több idõpontot kell megadnunk, vagy szükség van a heti/napi programozásra, vagy nem elég egy kimenet, akkor két kimenetes, 10 programos MIKRO7, vagy az 50 programos COMPU51 jöhet szóba.

Idõzítõbõl is több fajta van, az egyik alkalmazás a MIKRO35 , egy másik a MIKRO5 mikrogépen fut.

Számlálók, fordulatszámmérõk :

Számlálóként is használhatóak a MIKRO35 , és a MIKRO5 mikrogépek. A számláló programoknak több variációja is van, van felfelé számláló, ahol beállítható egy érték ahol jelzést kapunk, illetve lefelé számláló, ahol a kezdõérték állítható be, és a nulla elérésekor kapjuk a jelzést. Ha az impulzusok számát másodpercenként összesítjük, akkor egy fordulatszámméröt kapunk. Ez az alkalmazás a MIKRO5 mikrón fut.

Frekvenciamérõ, függvénygenerátor:

Néhány mûszer szinte nélkülözhetetlen a kisérletezgetésekhez. Elöbb utóbb szükség lesz egy frekvenciamérõre, vagy egy függvénygenerátorra.

Dallamcsengõ :

Ha egy-egy ismerõs dallamot akarunk hallani a csengõ berregése helyett, vagy plussz nyomógombokkal egy-egy adott dallamot lejátszva "szelektív hívót akarunk", vagy tudni akarjuk kerestek-e minket távollétünkben, akkor csináljunk egy dallamcsengõt 8035-el.

Kódzárak, beléptetõ/regisztráló rendszerek :

Egy zár elektronikus vezérlését legtöbbször egy kódzárra bízzák. A COD2313 is egy ilyen áramkör, a szokásos funkciókkal - nyitás, zárás, kódváltás - kiegészítve egy PC-s konfiguráló programmal, amivel szinte minden lényeges jellemzõ - nyitó és "mester" kódok, relé meghúzás ideje, kódhossz, védelmi idõk - beállítható. Az iBUTTON egy a DALLAS cégnél kifejlesztett elektronikus kulcs, gyakorlatilag egy "mindent kibíró" tokozással ellátott chip, amiböl egy sorozatszám olvasható ki. Erre az iBUTTON-ra épül egy zárvezérlésre, "jogosultság ellenõrzésre", események regisztrálására alkalmas áramkör, ami a kiolvasott és tárolt sorszámokat összehasonlítva ad - vagy nem - egy engedélyezõ jelet egy elektromos zárnak - vagy bármi másnak - egyben naplózza is az eseményt. A MICROCHIP cég HCS IC-t elsõsorban az autóriasztók "kulcsaiban" használják, de természetesen bármilyen más rendszerben használhatóak. Ha a HCS361 és HCS515 IC-t néhány külsõ alkatrésszel kiegészítjük, akkor kész egy infrás kódkapcsoló.

Digitális hangrögzítés :

Egy készülék használati értéke, "kezelési komfortja" nagyban függ attól, hogy milyen visszajelzéseket kap a felhasználó a mûködésrõl, a hibákról, tennivalókról. Az áramkör legtöbbször csak egy LED villogás, esetleg egy piezó csipogásával tud üzenni a kezelõnek. Sokkal jobb a helyzetben van, ha egy LCD kijelzõn jelenítheti meg a tudnivalókat, de arra is lehetõség van, hogy mindezt élõszóban mondja el. Az ISD cég digitális hangrögzítõ IC-it ilyen feladatokra alálták ki. Az ISD2560 IC 60 másodpercnyi szöveget tud tárolni, visszjátszani, és kifejezetten mikrokontrolleres vezérlésekhez találták ki. Az ISD2560 mikrogép az említett IC-t felhasználva egy hanglejátszó, rögzítõ áramkör. A rendelkezésre álló 60 másodpercnyi szöveg 12 részre bontható vele, az egyes részek hossza, hangfelvétele egy konfiguráló PC programmal beállítható. A hangfelvételek lejátszása indítható egy csatlakoztatott billentyûzettel, vagy egy digitális jellel.

Távirányítás, távszabályozás :

Ha valamit távirányítással akarunk vezérelni, annak legtöbbször kényelmi oka van, sokszor pedig technikai, amikor a billentyûzetet akarjuk kiváltani vele. A PIC16F628/as mikrokontrollerrel mûködõ tanítható infra vevõnek - infrapic - négy kapcsoló kimenete van. A 90s2313-as mikrokontrollerrel mûködõ inframodulnak 16 kapcsolójel tanítható meg, és van egy soros adatkimenete is, így akár egy PC távvezérlése is megoldható vele. Adónak mindkét vevõhöz megfelel egy - majdnem tetszõleges - TV, videó, mûholdvevõ stb. távkapcsolója.

Programozható digitális kimenetek :

Nagyon sok elektronika alapja egy digitális jelsorozat kiadása egy vagy egyszerre több csatornán. Talán a "leglátványosabb" példa erre egy futófény vezérlés, vagy gondoljunk az automata mosógépre. Az ehhez hasonló feladatokra lett kitalálva a 8 digitális kimenettel rendelkezõ PROGOUT mikrogép. Egy PC-s kezelõ programmal - maximum 500 - kimeneti állapot és idõzítés páros adható meg, és tõlthetõ be egy eeprom memóriába. A PROGOUTP áramkör hasonló feladatra készült, csak 32 programlépést tud, de az áramkörök sorba kapcsolhatóak.

Fejlesztõ mikrogépek, kisérletezõ panelek :

Az ismerkedést a mikroszámítógépes technikával talán a legjobb egy - egyszerûbb - mikrogép építésével kezdeni. Csinálhatunk egy dallamcsengõt, vagy órát egy 8035-ös mikrokontrollerrel - mikro35, ez volt a legelsõ mikroszámítógépem - vagy a PIC16F84, 16F628-al mûködõ mikropic , illetve a 89C2051-el mûködõ mikro051 óra/idõzítõt.

Ahhoz hogy magunk fogjunk hozzá egy mikrokontroller programozásához, a következõk kellenek: egyrészt kell egy fordító program, ami az általunk megírt programot lefordítja a mikrokontroller számára érthetõ kódsorzattá. Ha ez megvan, akkor azt elérhetõvé kell tenni a mikrokontroller számára, azaz bele kell írni annak a programmemóriájába. Ez a programmemória a régebbi mikrokontrollereknél általában egy külsõ eprom, míg az újabbak már belsõ programmemóriával - eprom, eeprom, flash eprom - rendelkeznek. Kell tehát egy eprom vagy mikrokontroller égetõ. Sokkal egyszerûbb a kisérletezés, ha nem kell a programot tároló IC-t minden próbánál kiszedni a foglalatból, törölni, beégetni, majd vissza dugni a foglalatba, hanem egy emulátor IC csatlakozója van folyamatosan az eprom vagy a mikrokontroller foglalatában. Tehát jó ha van egy eprom vagy mikrokontroller emulátorunk. (Az eprom, mikrokontroller égetõkrõl, emulátorokról a tools lapon bõvebben.) És persze mindenképpen kell egy mikroszámítógép, - nevezhetjük hardvernek is - amibe a beégetett epromot vagy mikrokontrollert behelyezhetjük. El kell döntenünk milyen mikrokontrollerrel - mikrokontroller családdal - akarunk foglalkozni. A mikrokontrollert az INTEL "találta fel", az elsõ mikrokontroller családja az MCS48-as volt. Ide tartoznak a pl. a 8035-ös, 8748/49-es mikrokontrollerek, ezekkel mûködtethetõ a MIKRO35 mikroszámítógép. Van arra is lehetõség, hogy a mikroszámítógépen egy "monitor" program fut, ami - többek között - a memóriájába tölti a PC-rõl kapott müködtetõ programot, majd átadva a vezérlést a letöltött programnak futtatni is tudja azt. Ha a mikrogépen a monitor program mellet egy "interpreter" azaz fordító program is fut, akkor arra is lehetõség van, hogy a mikrót egy magasabb szintû nyelven, pl. BASIC-ben programozzuk. Az INTEL egy komplett, - és ingyenes - BASIC interpretert készített az MCS51-es mikrokontroller családjához, az AH-BASIC52-öt. A COMPU31, COMPU34, COMPU35 mikrogépek assembly és az AH-BASIC52 nyelven is programozhatóak, ha az eprom memóriájukban az assembly vagy BASIC monitor program van beégetve. A "BASIC STAMP" a PIC mikrokontrollerekre épülõ "kvázi" BASIC nyelv, ami azt jelenti, hogy az eredeti BASIC-nek egy csökkentett, egyszerûsített verziója. Két mikrogép is van amin a BASIC STAMP1 rendszer futhat, egy alap, és egy 16 be, 16 kimeneti porttal kibõvített verzió. A mikrogéphez érdemes valamilyen ki/bemeneti egységet - perifériát - csatlakoztatni, hogy kapjunk valamilyen visszajelzést a program futásáról, be tudjunk avatkozni a programfutásba, stb. Ilyen periféria lehet egy LED-sor, egy billentyûzet, LCD vagy LED kijelzõ.

A MICROCHIP PIC-ekhez készült az ICD és egy PIC DEMO panel.

MIKROKLUB CD :

A MIKROKLUB CD-n szinte az összes fejlesztés ismertetése, áramköri dokumentációja megtalálható, kiegészítve PC-s müködtetõ, vagy demo programokkal. Megtalálható rajta az internetes honlapunk is és a CD-re kerültek olyan - nem saját - dokumentációk, és ingyenes, szabadon másolható programok is, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a fejlesztésekhez.

Katalógus CD-k :

Egy elektronikus áramkör tervezésének egyik alapfeltétele a felhasználható IC-k választékának, azok részletes adatlapjainak ismerete. A legtöbb alkatrész gyártó CD-n (is) megjelenteti a választékát, sõt a katalógus CD-k jó része alkalmazási példákat, segéd programokat is tartalmaz. (A fejlesztésekhez pl. a MICROCHIP, valamint az ATMEL CD-n található assembler programokat használjuk.)

Készülék dobozok :

Áramkörünk végsõ formáját a dobozolás adja meg. Ez a befejezõ mûvelet sokszor jóval több idõt vesz igénybe, mint magának a panelnek a megépítése. A sikeres munka egyik feltétele, egy jó készülékdoboz.

Alkatrészek :

Általában minden alkatrész ami az ismertetett kapcsolásokban szerepel, megvásárolható. Az alkatrész árak itt találhatóak.

Megrendelés, további információ :

További információk kérése, megrendelés, személyesen, levélben, vagy telefonon, és persze emailen lehetséges. Postai utánvétes szállítás lehetséges. Torkos Csaba, 8100 Várpalota, Táncsics u. 7. Telefon: 30/9-472-294 (egész nap, 8-23 óráig), valamint napközben a 88/473-784 számon. Email : mikroklub@vnet.hu Internet: http://www.mikroklub.hu A személyes találkozóhoz nyújt segítséget ez a térkép.