AZ ÉVSZÁZAD EMBERE<= o:p>

(a Financial Times szerint)

Neum= ann János

1903. december 28. Bu= dapest

1957. február = 8. Washington

Neumann János<= /span> (teljes nevén= margittai Neumann János Lajos) a= XX. századi egyetemes matematika (egyik) legnagyobb alakja, aki több tudományterületen is kimagasló eredményeket ért el.

Gazdag budapesti bankárcsaládba született dr. Neumann Miksa &eacut= e;s Kann Margit fiaként. Két testvére volt Mihály (sz. 1907) Chicagóban lett orvos, Miklós (sz. 1911) Philadelphiában lett jogász.

Tízéves= volt, amikor édesapja nemesi rangot kapott Ferenc József magyar királytól a birodalomnak tett szolgálataiért, s ettől az időponttól használja a család a margittai előnevet.

&Eac= ute;desapja a kitűnő bankár és ügyvéd, kivét= eles tehetségű és műveltség&#= 369; volt. Kitűnően tudott ógörögül és gyermekei tanulását is minden tekintetben segítette. János szinte anyanyelvi szinten megtanult ógörög= ül, németül, latinul majd később angol= ul, de franciául is megértette magát, valamint különórán tanult héberül is.

M&aacut= e;r kisgyermekként rendkívül tehetséges volt, m&aacut= e;r hatéves korában folyékonyan beszélt, sőt viccelődött ógörög(!) nyelven. Hatéves korában nyolcjegyű számokat oszt= ott fejben, majd nyolcévesen már ismerte az integrál &eacu= te;s differenciálszámítást.

1913-ban édesapja beíratta a kor egyik leghíresebb (és legjobb) iskolájába, a fasori evangélikus főgimnáziumba, ahol hamar felfedezték matematikai tehetségét. Tanára Rátz László volt (Wigner Jenőt is tanította, aki két évvel Neumann után kerü= lt a gimnáziumba), de Rátz kérésére különórákat adott neki Fekete Mihály műegyetemi tanár is. Az 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, később, 1920-ban közösen publiká= lt tanárával, amellyel elnyerte a Magyarország legjobb matematikus diákja címet.

Nem volt kitűnő tanuló, írásból és testnevelésből gyakran kapott jó (B) osztályzatot= , de ugyanezt kapta ábrázoló geometriából is. Magatartása általában szintén csak jó (B) volt.

1921. szeptember 14-én (az érettségi után) a Budapesti Tudományegyetemre iratkozott be matematika, fizika és kémia szakra, ahol tanította Kürsch= ák József, Szegő Gábor és a már említe= tt Fekete Mihály is. Eközben 1921-23 között a berlini egyetemre is járt, ahol Fritz Haber vegyészprofesszor hatására elkezdett komolyan foglalkozni a kémiával. Lelkesedésében (és édesapja kérésére) 1924-ben elkezdte a zürichi műszaki főiskolát is, ahol 1926 októberében vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Eközben persze a budapesti tanulmányait sem hagyta abba, hiszen 1926. március = 12-13-án - summa cum laude - doktorált matematikából. Felsőbb iskoláiban tanította még Pólya György, Fejér Lipót és Hermann Weyl is.

Ős= szel már Göttingenben dolgozik, ahol 192= 6. december 7-én megtartja első híres előadását a játékelméletről. 1= 927. december 13-tól a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem matematika tanszék&eacut= e;n (David Hilbert mellett &ea= cute;s Wigner Jenő társaságában) helyezkedik el magántanárként, ahol az ott töltött három év alatt elsősorban a halmazelmélet, az algebra és a kvantummechanika tárgyk= örében publikált. Már első évében megjelent híres dolgozata a matematika ellentmondás-mentességéről. Egy évvel később a játékelmélet alapjait rakta le (részben), majd 1929-től a hamburgi egyetemen is tanított matematikát. Ebben az évben halt meg édesapja, akit= 37;l a kor népszerű lapja a Borsszem Jankó verssel búcsúzott, így tisztelegve közéleti emlékének.

1930-ban Henry B. Fine meghívta a princetoni egyetemre vendégelőadónak, majd egy év múl= va professzornak nevezték ki. Ez volt ekkor a világ egyik leghíresebb matematikai műhelye, amelynek egyik alapító tagja volt Albert Eistein<= /span>, valamint tag volt Wigner Jenő is.

Ekkor fél évet Európában, fél évet Amerikában oktatott. Ez az állapot 1933-ig tartott, amikor Hi= tler hatalomra jutott Németországban. Neumann ekkor véglege= sen Amerikában telepedett le, s házasságot kötöt= t Kövesi Mariettával, akitől 1935-ben megszületik egyetlen gyermeke, Marina. Nagyvilági, társasági életet élt, aki szerette az estélyeket, megnézte a csinos nőket és szeretett kikapcsolódásként autózni.

(Neumann néhány év múlva, 1937-ben elvált, s 1938= -ban feleségül vette Dán Klárát, aki később programozóként is segítette a munkáját.)

Ekkort&= aacute;jt főként fizikusként a hangsebességnél gyors= abb áramlásokkal foglalkozott, s ő volt a lökés- és robbanási hullámok első számú sz= akértője.

Ennek következtében 1937-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, s ugyanekkor meghívták= a Ballisztikai Kutató Laboratórium munkatársai közé. A világháború kitörésekor (zsidó származásúként) kötelességén= ek érezte a Manhattan-tervbe való bekapcsolódást, s kapcsolatba került a Hadianyag-ellátási Főnökséggel is.

1944 nyarán ismerkedett meg Hermann Goldsteinnel az aberdeeni vasútállomáson, s az ő kérésé= ;re a hidrodinamikával és a ballisztikával alaposabban foglalkozni, s zsenialitását látva egy év múlva már projektigazgató. Az ENIAC már részben az ő közreműködésével készül el, sőt 1947 júliusától &aacut= e;t is alakítják, de az igazi új típusú gép az EDVAC lesz. Ezt írja le az 1945-ben megjelent hí= ;res műve „First Draft of a report on the Edvac” amelyben megfogalmazza a „Neumann-elveket”. A tanulmány óriási népszerűséget szer= zett a szakemberek körében, s Cambridgbe-ben (Anglia) ez alapján tervezték és építették meg az EDSAC nevű gépet. Ugyaneb= ben az időben nevezik ki a princetoni Elektron= ikus Számítógép projekt igazgatója, ahol az emberi agy működését modellező gépeket próbálnak tervezni. Ezt a posztot haláláig ellátta.

Goldstein-nel közösen megtervezik minden mai számítógép közös ősét az = IAS-t, amelyben már nagyon sok új&iacut= e;tást is bevezet. Az aritmetikai műveleteket már párhuzamosan hajtatja végre, így egy gyorsabb (40-szeres sebesség) és olcsóbb számítógépet siker&uum= l;lt építeni. Kevesebb elektroncső kellett, kevesebb energia fogyott és persze kisebb is lett. Új típusú memóriát alkalmaztak (Williams-csöv= es lett) és új típusú utasításrendsz= ert dolgozott ki. Egyre-másra jelentek meg az IAS-k= lónok az USA-ban: ILLIAC, MANIAC, JOHNNIAC.

Munkat&= aacute;rsai közül John W. Mauchlyval és Prespert J. Eckerttel nem= alakult ki igazán jó viszonya, mert megtiltja elméletén= ek szabadalmi védelmét, mert állítása szeri= nt:

„A számítógép nem egy vagy több ember tulajdo= na, hanem az egész emberiségé.”

1955-ben kinevezik az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává, ami a legmagasabb rangú megbízat&aacut= e;s egy tudós számára.

A megfeszített munkában az egyik legsúlyosabb betegség, a rák támadja meg (amelyet valószínűleg az atombomba kísérletek során szerzett), s amikor 1956-ban megkapja a legmagasabb kitüntetést az Egyesült Államokban, már csak tolókocsiban tudja átvenni, s nem sokkal később 1= 957. február 8-án meg is halt Washingtonban.

Eltemet= ve – édesanyjával - egy princetoni temetőben van, s minden évben kitűzik sírja mellé az amerikai zászlót, amely tisztelgés a világháborúban játszott szerepe előtt.

Munkássá= ;ga:

Els!= 7;sorban matematikusként tartják nyilván, de ő a számítástechnika modern történeténe= k a(z egyik) legnagyobb alakja. Ő fektette le a = numerikus matematika alapjait, ugyanakkor Oscar Morgensternnel közösen alapművet &iacu= te;r a játékelméletről, ami a mai közgazdas&aacu= te;gtannak is meghatározó része. Fizikusként a lökés- és a robbanáshullámok vezető szakértője, de a folyadékok és gázok áramlásában is kiemelkedő eredményeket ért el. Foglalkozott még statisztikával, kva= ntummechanikával, asztrofizikával, automataelmélettel és <= b>meteorológiával. A nevéhez fűződik az információelmé= ;letben az entrópia fogalma, ő javasolta Shannonna= k ezt az elnevezést. A minimax-elmélet<= /b> is az ő nevéhez fűződik. Felismerte a széndiox= id kibocsátás veszélyeit, a globális fölmelegedés hatását. Mindezek mellett fil= ozófiával is foglalkozott.

Néhány fontosabb elismerések, címek, kitüntetések:<= /o:p>

= ·= ;      = ·        (a magyar) Matematikai és Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja (1938)

= ·= ;      = ·        Nemzeti Tudomá= nyos Akadémia (USA) tagja

= ·= ;      = ·        Atomenergetikai Bizottságának (USA) tagja (1955-57)

= ·= ;      = ·        Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja

= ·= ;      = ·        = Academia dei Lincene tagja

= ·= ;      = ·        Holland Királyi Akadémia tagja

= ·= ;      = ·        Perui Tudomány= os Akadémia tagja

= ·= ;      = ·        Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja (1940)

= ·= ;      = ·        Amerikai Matematikai Társaság elnöke (1951-1953)

= ·= ;      = ·        = Princetoni Egyetem tiszteletbeli doktora (1950)

= ·= ;      = ·        Harvard Egyetem tiszteletbeli doktora (1950)

= ·= ;      = ·        Isztanbuli Egyetem tiszteletbeli doktora (1952)

= ·= ;      = ·        = Case Műegyetem tiszteletbeli doktora (1952)

= ·= ;      = ·        Marylandi Egyetem tiszteletbeli doktora (1952)

= ·= ;      = ·        Müncheni Műegyetem tiszteletbeli doktora (1953)

= ·= ;      = ·        = Fermi-díj (1956)

= ·= ;      = ·        USA-érdemrend = (1947)

= ·= ;      = ·        = Eistein-érem (1956)

= ·= ;      = ·        USA Szabadság Érem (1956)

Egyéb elismerések

a= Repülés és Rakéta Úttörőinek Dicsőségcsarnokában egyike a 15 személynek

a= Holdon krátert neveztek el róla (107 km átmérővel az É. Sz 40° és K. h = 153° K)

1999-tól kisbolygó viseli a nevét

a= z NJSZT Neumann-d&iacu= te;jat ad (1976-tól)

a= z IEEE Neumann-é= ;rmet ad ki (1990-től)

Idézetek Neumanntól:

„Az agy nem a matematika nyelvét használja.”

„A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.”

„a fejlődés ellen nincs gyógymód”

Idézetek Neumannról:

"Princetonban az a hír járta, hogy az Institute= for Advanced Studies legfiatalabb, 29 éves professzora valójában félisten, de bolygónk gondos megvizsgálása után embernek álcázta magát, és ez külsőleg tökéletesen sikerült is." Richard Rhodes=

„A matematikusok azt bizonyítják be, amit bizonyítani tud= nak, Neumann pedig azt, amit akar.” Rényi Alfréd

„Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja.” = Hans Bethe

"Az emberis&eacu= te;g kétfajta hőst ismer: az egyik olyan, mint bármelyikü= ;nk, csak még olyanabb, a másikban pedig van valami emberen túli szikra. Futni mindnyájan tudunk, néhányunk= négy perc alatt lefut egy mérföldet, de abból, amire mi képesek vagyunk, semmi nem fogható a nagy g-moll fúga megalkotásához. Neumann nagysága efféle volt. Tudunk többé-kevésbé tisztán gondolkodni e= gy ideig, de Neumann gondolatainak a tisztasága mindenkor nagyságrendekkel meghaladta legtöbbünkét."   Paul Halmos

"Mert zseni csak= egy volt, mégpedig Neumann János. Mi, többiek tehetségesek voltunk, de nem voltunk zsenik.." Wigner Jenő

"A kvantummechanikának nagy szerencséje volt, hogy röviddel 1925-ös felfedezése után sikerült felkeltenie egy Neumann-kaliberű matematikai zseni érdeklődését. Ennek eredményeképpen egyetlen ember mindössze két év alatt (1927-1929) kifejlesztette az elmélet matematikai formalizmusát, és interpretációjának teljesen újszerű szabályait részletes elemzésnek vetette alá.&qu= ot;

L. van Hove, a CERN főigazgatója (1958)

"Ha tekintetbe vesszük, hogy Neumann mindössze 26 éves, Wigner 27, úgy csodálkozni kell hatalmas tudományos működésükön. Németországban kell&#= 337; elismeréssel vannak irántuk ... Wignerért Charlottenburg<= /span> és Göttinga, Neumannért Berl= in, Hamburg és Köln versengtek…” O= rtvay Rudolf (1928)

„Pontosan ö= ;tven éve, 1953 májusában találkoztam Neumann-nal, ak= i az egyik legfontosabb kutató, illetve professzor volt az életemb= en. Akkor már a posztdoktori tanulmányaimnál tartottam, s = azok a tanáraim, akikkel korábban találkoztam, mindig csak egy-egy tudományághoz értettek igazán. Én viszont minden iránt érdeklődtem, a fraktálelmélet - ami már akkor is foglalkoztatott - a matematikától a fizikán és a közgazdaságtanon át a művészetekig szinte mindennel kapcsolatos. Ő volt az egyet= len - hangsúlyozom, hogy nem a legnagyobb, vagy a legkarizmatikusabb, ha= nem az egyetlen -, aki megértette, hogy mit szeretnék, tisztá= ban volt vele, hogy lehetséges, amit akarok, és segített is benne.”

Benoit Mandelbrot, Neumann utolsó tanítványa

„Hilbert lassú felfogású volt, Neumann viszont a leggyorsabban gondolkodott mindazok közül, akiket valaha ismertem” Lothar Nordheim (1924)

Forrásmunk&aac= ute;k:

Dr. Tószegi Zsuzsanna: Névadónk, Neumann János=

Financi= al Times 1999. december 24.

Term&ea= cute;szet Világa 2003/3, Neumann-különszám,

http://djp.tvn.hu:8= 0/HTM/Info/HunInfo/Neumann.htm