Forrás : Király Zoltán http://www.scitech= .mtesz.hu/10kiraly/index.html

Az abakusztól a notebookig

A mechanikus számológépek kora

A számolások számítások pontos, gyors elvégzése mindig is központi kérdése volt a mérnöki, tanári munkának. Nem csoda hát, ha elődeink is –&eac= ute;s a mai tudósok is– törekedtek arra, hogy egyre gyorsabb, egyre pontosabb számolóeszközöket, táblázatokat, módszereket fejlesszenek ki. A jól bejáratott módszerek általában elég gyor= san meghonosodtak és már nem csak a matematikával, a számolás-és számítástechnikával foglalkozók, hanem az úgymond hétköznapi emberek is előszeretettel használták azokat. Idővel használatuk megtanítása beépült oktatási rendszerünkbe, és szinte már mindenkinek természetesnek hatott használatuk. Nem volt azonban mindig így ez. Sokan nem is sejtik milyen és mennyi munkába került kialakításuk, milyen sok tudós elme dolgoz= ott azon, hogy ezek az eszközök a mai formájukban mindennapi életünk részévé váljanak.

3D"Az 1. ábra Magyar abakusz

A tanárok és kisdiákok a számolás művészetét nem csak az algebra segítségével, hanem a Magyarországon is elterje= dt –és egyedivé vált– abakusz és a középkor óta egyre inkább tökéletesített számoló könyvecskék (táblázatok) segítségével is gyakorolták.<= /p>

3D"Az 2. ábra Maróthi György=

Már az ókorban megkezdődtek a fejlesztések. Az első abakuszt valószínűleg a babilóniaiak használták ie. 3000-ben. Ez az eszköz az egyszerű porba rajzolt vonalaktól, és kavicsokkal végzett számítástól, a banko= kon (A szó eredeti jelentése: pad, erre a padra rótt&aacut= e;k fel az abakusz számoló vonalait és a mai golyók= at pénzérmékkel helyettesítették.) keresztül a ma is elterjedt goly&oacu= te;s számolóeszközökig folyamatosan tökéletesedett korszerűsödött. (A világ szinte minden részén megtalálható ez az egyszerű számoló eszköz. A kin= aiak szuan-pan-nak a japánok szorobánnak, az oroszok szcsotinak nevezik.) Magyarorsz&aacu= te;gon is használt számolópadok elterjedését mi= sem bizonyítja jobban, mint a magyar fordításban megjelent (Brassó 1675) Orbis Pictus.

3D"Az 3. ábra Rovásfa

Magyarországon iu.1000 táján Aurillachi Gerbert (II. Szilveszter pápa) ál= tal tökéletesített egész Európában elterjedt golyós számológépet is használ= ták, melyek utódai nem egy iskolamúzeumban fellelhetőek. A számok, statisztikai adatok tárolására szerte a világon agyagtáblákat, papíruszokat, Európában sokáig un. rovásp= álcákat használtak. (németül: kerbholz, angolul: tally). A számolás másik formáját az egyre inkább elterjedő algebrai ismeretek, és a számolások megkönnyítését elősegítő táblázatok jelentették. Magyarországon is megjelentek a matematikával foglalkozó szakkönyvek (pl.:= Maróthi György Arith= metika vagy számvetésnek mestersége 1743), a matematikai táblázatok (Nagy Károly gondozásában Cha= rles Babbage munkája A természetes számok logarithmái 1834)

A pontosabb műveletek elvégzése azonban ezekkel a módszerekkel meglehetősen lassúnak bizonyultak, ezért különféle mechanikus számolóeszközöket fejlesztettek ki. Fontos tudományos felfedezések, egyedi és általánosan is ismert számolási eljárások és számológépek vezette= k az egyre modernebb számítástechnikai eszközök kifejlesztéséig.

1588 Jost Bürgi (15= 52-1623) elkészíti az első logaritmustáblákat.=

1622-ben William Oughtred (1574-1664) alkalmazott először logaritmus skálát a két egymáson elcsúsztatható vonalzókon. 1650-ben készítette Pattridge az első= mai formájú logarlécet. 1851-ben vezették be a csúszóablakot, amelynek segítségével több skálát is lehetett egyszerre használni.A logarléc csaknem 350 éves sikertörténetének csak az elektromos zsebszámológépek vetettek vé= get.

4.ábra Wilhelm Schickard


	5. ábra Schickard számológépe

1623 Wilhelm Schickard (1592-1635) thübingeni professzor egyszer&= #369; négy alapműveletes masinát szerkeszt. A gép működése elve a John Napier (1550-1617) által készített Napie= r csontok számolási eljárásait követi. A gép számtárcsákkal tárolja a részeredményeket és a túlcsordulást egy = kis csengő megszólaltatásával jelzi.

6. ábra Blaise Pascal


	7. ábra A pascalanie

1642 Blaise Pascal apja számára, aki a= dóbeszedő volt Rouenben számológépet készít. Az eszköz 10 és egyfogú fogaskerek= ek egymásba kapcsolódásán alapul. Ez a számológép sorozatgyártásban is ké= ;szül. (Pascaline)

8. ábra Gottfried Wilhelm <= span class=3DSpellE>Leibnitz

3D"Az

9. ábra Leibnitz mechanikus számológépe

1672 Gottfried Wilhelm <= span class=3DSpellE>Leibnitz (1646-1716) mechanikus számológépet készít. Ezzel a gépp= el már szorozni, osztani és gyököt is lehettet vonni. A gép alapelve a változó foghosszúság&uacu= te; bordástengelyen alapult. Leibnitz nevéhez még két felfedezés fűződik, m= elynek nagy szerepe van a számítások korszerűsítésében: 1666-ban bebizonyítja, = hogy egy számolási művelet egymás után elvégezhető egyszerű lépések sorozatá= ra bontható. 1679-ben ismerteti a kettes számrendszert.

3D"Az

10. ábra Joseph Marie Jacquard

3D"jacquard_szovogepe.jpg

11. ábra Jacquard lyukkártyás szövőgépe

1810 Joseph Marie Jacquard (1751-1834) lyukkártya vezérlésű szövőgépet szerkeszt. A lyukkártya vezérlést később több számítógépnél is alkalmazzák.

1820 Charles-Xavier Thomas de Colmar elkészíti az Arithrométre<= /span> nevű gépét franciaországban<= /span>, melyből az első 50 évben 1500 darabot készítenek.


12. ábra Charles Babba= ge	13. ábra Differenciagép

3D"Az 14. ábra A teljes differenciagép

3D"Az

1820-as évek elején Charles Babbage (1782-1871) megtervezi a Difference Engine (differenciagépet), melyet logaritmus táblázatok pontos és gyors elkészít&ea= cute;sét teszi lehetővé. Az első működő gép= et azonban csak 1853-ban Pehrl Scheutz és fia Edward Sch= utz készíti el. A differenciagépet egészen 1940-ig használják matematikai táblázatok elkészítéséhez.

1833 Babbage megtervezi az Analitical Engine (anal= itikus gépet). A gép anyagi és technikai nehézségek miatt soha nem épül meg. Bár = ez a gép már lyukkártyákat használt volna a programok beviteléhez és 200 eredmény tárolására is képes lett<= /span> volna. Ada Lovelace (lady Byron) a géphez programokat szerkeszt és javaslatot tesz arra is, hogy ne tízes, hanem kettes számrendszerben tárolja a számokat..

1885 Stevens Borroughs (1857-1898) elkészíti az első billentyűzettel, nyomtatóval ellátott összeadó-gépet készíti el.

15. ábra Augusta Ada Byron Lady Lovelace=

3D"Az 16. ábra A bunsviga<= /span>

1887 Odhner bütyköst&= aacute;rcsával működő számológépet szerkeszt. A Brunsviga cég ezt a számológépet és átalakított verzióit óriási sorozatban gyártja. Egész Európát, sőt a tengeren túli területeket is ellátják. Sok ma is ismert számítógép-gyártó nagycég = a Brunsvigák gyártásával indította karrierjét.

Az 1960-as évek végéig ezek az= un. mechanikus számolóeszközök egyeduralkodók voltak a mérnöki, gazdasági munka segítésében. Az idősebb mérnökök, tanárok által még féltve őrzött logarléc a tudós emberek egyik jelképe. Népszer= űségének oka sokféle felhasználási területe, könny= 69; kezelhetősége és hordozhatósága volt. Használatához azonban némi matematikai ismeretek is szükségeltettek, ezért a boltok eladói, az üzemek adminisztrátorai, vagy egyáltalán nem, vagy nem szívesen használták ezeket. A mechanikus összeadó-gépek többsége azonban drága mulatság volt

3D"Az

17. ábra A logarléc egyik típus= a

A megoldás az 1887-ben a svéd Odhner által szabadalmaztatott bütykös tárcsával készült négyműveletes mechanikus számológépek jelentették. A négyműveletes számológépeket az 1960-as években használták a legszélesebb körben. Ezeket az un. „kurblis” számológépeket az egyszerűbb matematikai ismeretekkel bírók is könnyedén használhatták.

A szatócsboltokban, áruházakban Magyarországon is megjelentek az egyszerű pénztárgépek, ezeket azon= ban nem sorolhatjuk a számológépek körébe, his= zen általában csak összeadásra voltak képesek. Sokan talán éppen ezért a fent említett kurblis= számoló masinákat használták az üzletükben munkájuk elvégzéséhez, vagy a leltárazáshoz.

Meg kell említsük, hogy a fent leírt tömegesen alkalmazott számoló masinák mellett a bonyolultabb, a tömeggyártásba nem került számoló eszközökről is volt tudomása ma= gyar tudósainknak. Csak egy példa a sok közül: A reformk= or nagy polihisztoraként is emlegetett Nagy Károly, aki levelezésben állott Charles Babbage-el és ismerte annak munkásságát, vázlatokat készített a differenciagépéhez.

A Magyar tudományos világ tehát alkalmazta és ism= erte a kor számolási módszereit és eszközeit. S= ok magyar tudós még a II. világháború előtt külföldi kutatóintézetekben és gyárakban dolgozott.

Ahogyan mondják a tudósok békében az emberiséget, háborúban viszont a hazájukat szolgálják= . A magyar tudományos élet képviselőinek egy ré= ;sze elment Magyarországról, de az itt maradók tudományos tevékenysége sem nyert publicitást.<= o:p>

Kibernetika

A nagy francia enciklopédia a „Larousse” kiadásában a „Cybernétique” címszó alatt a következőket olvashat= juk: „Tudomány, amelynek segítségével egy ember vagy egy automatikus gép vezérlési műveleteket végezhet, hogy a modern technika lehetőségein belüli meghatározott célokat elérjen.”= ; A magyar Idegen szavak és kifejezések szótára szerint: „= ;A kibernetika a komplex szerkezetek, rendszerek vezérlésével és szabályozásával kapcsolatos logikai törvényszerűségeket feltáró, s matematikai összefüggéseikben meghatározó tudomány; az elektronikus számológépek és egyéb automatikus berendezések működtetés&ea= cute;nek és gyakorlati felhasználásának elmélete és gyakorlata.”

A vezérlés és irányítás nélkül a modern számítástechnikai eszközök kialakulása elképzelhetetlen lett volna. Ezért, ha a számítástechnika történetéről beszélünk a kibernetika történetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

i.e. V-IV sz. Arkh&uu= ml;tasz olyan fagalambot épít, mely repülni is tud.

i.e. IV-III sz. D&eac= ute;métriosz Phaléreusz olyan csigát készít, mely kúszni is tudott.


	18. ábra Alexandriai Héron kapunyitó automatája

i.e. III. sz. II. Pto= lemaiosz Philadephosz egyiptomi fáraó birtokában volt egy „= ;android”, azaz embert utánzó szer= kezet.

i.e. I. sz. az alexandriai Hérón éneklő madarat és baglyot épít. Több épületgépészeti automatát is készít. A legismertebb a kapunyitó automatája.<= o:p>

A középkorban az órák automatái válln= ak ismertté.

1352 strasbourgi székesegyház Háromkirályok órája.

1842 Baptist Schwilqué átszerkeszti a Háromkirályok órájá= ;t a ma is láthatóra.

XIII. sz. Regiomontanusz számos automatá= ;t készít. Robot legyet és sast is. Leonardo da Vinchi automata oroszlánt készít, mely főhajtással köszönti a vendégeket.

XVII-XVIII. sz. egyre bonyolultabb műveletsort végző automaták készülnek.



19. ábra Kempelen elhíresült sakk automatája	20. ábra Kempelen Farkas

1769 Kempelen Farkas(1734= -1804) sakkozó automatát szerkeszt. (Melyben valószínűleg egy élő embert rejtettek el.) 1772-ben írógépet készít vakok számára, és a schönbrunni kastély szökőkútjait is megtervezi.

Ch Stanhope (1753-1816) szillogizmusok bemutatására alkalmas logikai gépet épít.

Az elektronizáció kezdetei

Bár már ie. 600 környékén= is foglalkoztak a mágnesességgel és elektromosságg= al, és az emberiség történetének ezek ut&aacut= e;n nem volt olyan korszaka, melyben az elektromosság ne került vol= na a tudományok látókörébe, a hasznosítására csak az 1800-as években kerü= ;lt igazán sor. Bár már sok jelentős találmány létezett, a számítások elvégzésében először a kurbli hajtásához használtak elektromotorokat. A főleg mechanikus felépítésű, un. s= zámolókerékeken alapuló számításokat elvégző számológépek jóideig uralták az irodákat. Ezek a számolóeszközök bár robosztusak voltak, rendkívül megbízhatónak bizonyultak.



23. ábra Hermann Hollerith	24. ábra Tabulating machine Az 1880-as év népszámlál&oacut= e; gépe

Az elektromosság bevezetésének másik területe= az adatfeldolgozás volt. Az Egyesült Államokban az 1880-as népszámláláson 55 millió ember adatait gyűjtötték össze. Az adatokat több mint 500 ember összesítette 36 szempont szerint összesen 7 éven keresztül. Herman Hol= lerith (1860-1929) lyukkártyás statisztikai gépe segítségével az 1890-es népszámlálás adatait mindössze 4 hét alatt összesítette. 1896-ban megalapítja a Tabulating Machine Company nevű céget, melyből azt&aacu= te;n 1924-ben megalakul az IBM. A tabellázó gépek használata az 1930-as években vált tömegess&eacut= e;. 1960-ig szerte a világon használják ezeket a gépeket.

1911 óta totalizátorok számítják ki a kutya- és lóversenyek fogadási esélyeit. Az első ilyen gépek fix programozású elektromechanikus számítógépek voltak (szobányi mérettel).

1914 Leonardo Torres y Queverdo= (1852-1936) bevezeti a lebegőpontos számábrázolást a számítástechnikában. Ő kezdeményezi először a programozási nyelvek bevezetését i= s.

A számítógépek fejlődésének eg= yik motorja a haditechnika volt. Az első és a második világháborúban a lőpá= lya számítások bonyolult képleteikkel, hosszas számítási folyamataikkal próbára tették a legkitartóbb mérnököket is. Az elsőnek tartott jelfogós, elektromechanikus készülék a léghajók szerkezeti elemeinek méretezéséhez készült.

1938-ban elkészül az első igazán elektromechanikusnak mondható számológép a Z1. A gépet Konrad Zuse szülei garázsában alkotta meg. Ez a számoló masina már kettes számrendszerben számol<= /span> és egy un fénymátrixon (szintén kettes számrendszerben) jeleníti meg az eredményeket A Z1 24 bites szavakkal dolgozott, memóriájában 16 adatot tudo= tt tárolni, és tartalmazott, decimális-bináris átalakítót is tartalmazott.

Az analóg számítógépek, avagy egy má= sik alternatíva

3D"Az 25. ábra Egy analóg számítógép

A digitális és elektromos számoló masinák mellett a XX. század elején analóg számítógépek is épültek. Ezekkel a gépekkel olyan egyenletek numerikus megoldásait számították ki, melyek más módszerrel csak nagyon nehézkesek lettek volna.

1910 Josef Novak ötismeretlenes lineáris egyenlet megoldására készít gépet.

1914 Udo Knorr menetrendkészítő diagráfot szerkeszt.

1930 Vannevar Bush differenciál analizá= ;tort készít, mely egyszerűbb differenciálegyenletek megoldására alkalmas.

Elektromechanikus (relés) számítógépek

3D"Az 26. ábra Konrad Zuse

Kunrad Zuse továbbfejlesztette készülékeit Z2 (16 bites fixpo= ntos adatokkal dolgozott és 16 szavas tárolója volt) &eacut= e;s Z3 néven. (A Z3-at 1941-ben fejezte be Zuse 22 bites szavakat használt és már lebegőpontos számokkal dolgozott). A Z3 tárolóegysége 1600 mechanikus reléből állt, a számolómű = 400 relé felhasználásával készült.=

Az első teljesen automatikusan működő számítógépet az Egyesült államokban, a Harvard Egyetemet 1939-1944-ig tartó munkában készítették el Howard Aiken vezetésével Mark I. A Mark I másik neve: Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC). Fixpontos számokkal dolgozott (10 egész 13 tizedes jeggyel), relékből épült fel, kb.: 760000 alkatrészt és 800 km huzalt tartalmazott. Tízes számrendszert alkalmazott a mechanikus számológé= ;pek fogaskerekeihez hasonlóan. 72 db 23 jegyű számot tudott tárolni egy időpillanatban. A Mark I. továbbfejlesztésével készült el a Mark II.=

3D"Az 27. ábra A MARK 1

A világ számos pontján készítettek relével működő elektromos számológépeket.: 1946 Stibitz a Bell Telephon Laborato= ry-nál megépíti a Model IV-et. Ez 9000 reléből épül fel. 1951-ben a japán Fujitsu megépíti az ETL nevű relés számológépét.

A keleti oldal bár némi lemaradással, de felismerve az információs technológiák fejlesztés&eacu= te;nek szükségességét, elindítja számítástechnikai kutatásait. Ennek eredményeképpen 1948-ban elindulnak az első digitá= ;lis számítógép fejlesztési munkái az Ukrán Tudományos Akadémia Szimulációs és számítógép laboratóriumában. 1953-ra több gép prototí= pusa is elkészül, melyeket sorozatban is gyártanak.

Bár a háborús időkben az új technológiák hadititoknak számítottak, megállapíthatjuk, hog= y a háború alatt, de főleg utána az informatika fejlesztése és gyártása nemzetközi vállalkozássá lett, azonban az igazán elismert pionírok közül sok nemzet tudósai kiszorultak. Munkásságuk ismeretlenné lett, vagy csak a saját szűk régiójukban vált ismertté. A magyar informatikai tudomány is kitermelte saját tudósait.

1870 Stanley Jevons a lo= gikai műveletek bemutatására logikai pianínót épít.



21. ábra Nemes Tihamér	22. ábra A logikai logarléc ahogyan ő nevezte a tenyé= ;rben is elférő fából k&e= acute;szűlt logikai gépet

Nemes Tihamér (1895-1960) logikai gépet szerkeszt (logikai logarléc) a logikai pianínó és egyéb találmányok alapján. Nemes Tihamér nem csak újításaival: beszédíró gép, lépkedő gép, színes televízióra vonatkozó szabadalmak, hanem kibernetikai ismereteivel és a kibernetika oktatásával emelkedik a magyarországi számítástechnika nagyjai közé. 1962-ben kiadott kibernetikai gépek könyve Magyarország első átfogó a kibernetikával és logikával foglalkozó irodalmai közül.

1936 Alan Turing (1912-1= 954) az on Computable Numbers című könyvében leírta egy olyan számítógép matematikai modelljét, mely m= it a legegyszerűbb univerzális számítógép bármilyen véges matematikai és logikai problémát meg tud oldani.

Magyarországi számítástechnikai kezdet

3D"Az 28. ábra Kozma László

A magyar tudományos élet 1949-50 táján szerveződött újjá. A légkör nem igazán kedvezett a tudományos kutatásnak. A kibernetikával kapcsolatos ismeretek még szegényesek voltak, s bár külföldről sok elképzelés, ötlet szivárgott be itthon is megindultak az ilyen jellegű kutatások. A logika, a matematikai logika fejlődése nagy= obb iramú volt.

Kozma László a BME akkori Vezetékes Híradás Ta= nszékének professzora, jelfogós digitális számítógépet szerkesztett, mely telefontechnikai alkatrészekből állt. A gép programvezérelt volt, bár a szó ismert értelmében nem tá= rolt programú volt. A berendezés kb. 2000 darab (10-féle) jelfogóból épült, az adatokat bebillentyűzték, az eredmény kiírásá= ;ra egy írógépet alakítottak át, melynek billentyűit elektromágnesek húzták meg. A fogyasztása kb. 600-800 W volt.

A programot egy kézzel lyukasztott lapon tárolták, egy l= apra 45 utasítás fért rá. A jelfogós adattárban 12 db 27 bináris számjegyű szám= ot lehetet tárolni. A gépben automatikus decimális-bináris és bináris-decimális átalakító volt beépítve. A berendez&eacu= te;s érdekessége volt, hogy működése közben a reléken szemmel láthatóan is lehetett követni a műveleteket.

A gép 10 évig volt használható. Ma a nagyobbik része = az Országos Műszaki Múzeum raktárában van elhelyezve, egy szekrénye pedig a Neumann János Számítógép-tudományi Társulatnál van kiállítva.

A gépet sokak szerint Kozma László diákjai számára építette demonstrációs célzattal, de mások szerint a műszaki élet azért nem használta, mert már ebben a korszakban elind= ult az elektronikus számítógépek fejlődé= ;se.

3D"Az

29. ábra Mesz 1

Kozma László professzor, akadémikus a magyar távközléstechnikának és a számítás-technikának egyik legnagyobb alakja, a telefonközpontok egyedülálló tervezője volt. <= o:p>

Brünnben (= Brno) szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1930-tól 1942-ig az antwerpeni Bell Telphone cég mérnöke volt. 1945 és 49 között a budapesti Standard gyár műszaki igazgatója, majd 1949-tol a Budape= sti Műszaki Egyetem tanáraként a Villamosmérnöki= Kar egyik alapítója, a Vezetékes Távközl&eacut= e;s Tanszék tanszékvezetője volt.

A számítástechnikához is a telefonközpontok révén jutott, sajnos már nem érhette meg az elektronikus kapcsolóáramkörök forradalmát, bár a félvezetők első generációj&aacu= te;val még találkozott. Szakmai munkássága egy korai felfedezése a távközlés és a számítástechnika összetartozásának.= E témában 37 szabadalomban szerepel a neve. Kozma László a háború után –mint a Standard gyár műszaki igazgatója részt vett a budapesti telefonközpontok helyreállításában. Önéletrajzi írása a Standard perrel foglalkozik, aminek –értehetetlen módon– az egyik főszereplőjévé tették. A börtönből való szabadulása után rehabilitálták, visszaadták a Műszaki Egyetemen a katedráját és Kossuth díjat is kapott. 1960 és 1963 között a BME Villamosmérnöki Karának volt dékánja. A Magyar Tudományos Akadémia 1961-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta.

Élete alkonyán elsősorban a telefonhálózat problémájával foglalkozott, fontosnak tartotta az országos távválasztási rendszer, valamint az alközpontok rendszerének a kiépítésé= ;t, általában a hazai telefonellátottság növelését. 1997-ben az amerikai IEEE Computer Society a "Computer Pioneer= Award" posztumusz kitüntetésben részesítette.

A digitális gépek fejlődésével egyelőre még egyenes arányban folyt az analóg gépek fejlesztése is. A KFKI és a Posta Kísérleti Állomása, valamint a Haditechnikai Intézet is épített ilyen gépeket.

Az Irodagép Kísérleti Vállalatnál Hollerith rendszerű lyukkártyás irodagépeket terveztek, melyet végül használatba = is állítottak. Az egyik ilyen példány például a Dunai Vasműnél, (ma DUNAFERR) teljesített szolgálatot.

A Budapesti Gyűjtőfogházban, ahol a tudomány számos akkori nagy alakja raboskodott, működött egy kutatóintézet, a KÖMI. A fogva tartott tudósok örültek, mert nem egy cella négy falát kellett évekig nézniük. Kutathattak, sőt az ÁVH-tól még a legfrissebb bel- és külföldi tudományos lapokat is megkapták, mert a KÖMI-nek műszaki-tudományos eredményeket kellett felmutatnia, azo= kat pedig megfelelő információk nélkül a KÖ= MI "munkatársai" nem tudták volna elérni.<= /o:p>

A Gyűjtőfogház lakói a KÖMI= -ben olvastak eloször az E= NIAC-ról, az elso amerikai elektronikus számoló-berendezésről. E hírek hatására született meg a gondolat a tudósokban, h= ogy kiszabadulásuk után elektronikus számítógépet fognak építeni.

Már 1953-ban a KÖMI-401 (általános Épület &eacut= e;s Géptervező Iroda néven jegyezték, egyébként a gyűjtőfogház tudósokkal telezsúfolt részlege volt) nevű vállalat levélben tudatta, hogy készen áll egy elektronikus, digitális számológép megtervezésére. Bár levelüket eljuttatták = az MTA bizottságához, az viszont anyagi okokra hivatkozva elutasította a tervet.

1954-ben az MTA III. osztálya kiadott egy „Tájékoztatót”, mely szerint egy postatávíró szalag= ra lyukasztott programmal egy kb. 230db áramkörből álló nagyteljesítményű számológépet meg = tudnának „kisipari módszere= kkel” valósítani. Ennek a számológépnek a tervezési idejét= 15 hónapra, elkészítését pedig 6-8 hónapra becsülték.

3D"Az
30. ábra Kalmár László

Az MTA III javaslatára az MTA a Méréstechnikai és Műszerügyi intéze= tben (MÉMI) 1955 júniusában Tarján Rezső vezetésével létrehozott egy „nagyteljesítményű matematikai gépekkel” foglalkozó csoportot. Ekkor kapcsolódott a munkába Kalmár Lászl&oac= ute; (1905-1976), a szegedi József Attila tudományegyetem Bolyai János Matematikai Kutató Intézetének vezetője, aki később matematikai-logikai kutatása= ival nagymértékben hozzájárult a hazai kibernetika fejlődéséhez.

A MÉMI ekkor már egy éve foglalkozott= automatizálással. A számítógépet, mint a számolás automatizálását képzelték el. A nemzetközi eredményeket, mint blokkokat alkalmazva akart&aacu= te;k megépíteni számítógépüket,= de ez nem sikerült.

31. ábra
Kalmár László és Muszka Dániel<= /b>

3D"logikai_gep.jpg

	32. ábra A szegedi katicabogár (az első magyar kibernetikus gép)

A magyar számítástechnika bölcsője Magyarországon

1956 nyarán jött létre a Kibernetikai Kutatócsoport (KKCS), mint önálló kutatóhely. Ez a kutatógárda hozta létre az első magyar számítógépet. Bár először az merült fel, hogy egy szovjet Ural-I gépet vásárolnak, de végül egy szovjet dokumentáció alapján elkészült az M3 az első magyar számítógép.<= /p>

Az M3 1957 őszétől 1959 végéig épül= t, de fejlesztése ezután is sok feladatot adott. A három korai informatikai alkotás közül csak az M-3 hatott igazán a tudományos és a gazdasági életr= e. A MESZ-1 megmaradt a BME oktatásában, de hamarosan elavult, mer= t a jelfogókat felváltotta az elektroncső, később pedig a tranzisztor. Hasonló volt a helyzet a jelfogós Kalmár logikai géppel is, ezt sem sikerült Kalmár professzornak az oktatásból a gyakorlati alkalmazásba átvinnie. Az M-3 gyorsan meghódította a kutatók= at, de még a vállalatok szakembereit is, akik az M-3-mal számoltak ki nagyon sok –= ;addig megoldhatatlan– feladatot, a tervhivatali mátrixoktól kezdve, a bonyolult matematikai és nyelvészeti problémákon keresztül egészen = az Erzsébet híd statikai számításainak az ellenőrzéséig. Az MTA KKCS-ben ezeket a feladatokat az elso számítástechnikai alkalmazási szakemberek, Aczél István, Korn= ai János, Krekó Béla, Jándy Géza és Sándor Fere= nc tették alkalmassá a „nagyon kis teljesítményű” M-3-as számítógépen való feldolgozásra.

Az M-3-asról

3D"Az 33.ábra Az M-3-as

3D"Az

34.ábra Az M-3-ast működtető szakembergárda egy része

Egy kb 60m²-es teremben helyezték el. A tetőre szerelt ventilátor gondoskodott a hűtésr!= 7;l. A teremben nagyon meleg volt, hiszen a több száz elektroncs!= 7; pillanatok alatt befűtötte a termet. A programozás kezdete= kben rendkívül nagy nehézséget jelentett, hiszen a programozók is tapasztalatlanok voltak, így ha valahol elakad= t a program, akkor a futtatást elölről kellett kezdeni, ami az M-3-as sebessége mellett nem is jelentett olyan kicsi időveszteséget. Az input-output információkat telexszalag segítségével oldották meg. A g&eacu= te;p nyolcas számrendszerben működött, az eredménye= k is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M-3 operációs rendszer nélküli gép volt. A programozása g&eacut= e;pi kódban történt. A gép memóriája 1024 szavas, 31 bites szavakból álló volt.

Kezdetben naponta 20 elektroncsövet kellett kicserélni, majd a konstrukció módosítása után ez a sz&aacu= te;m 10-re csökkent. Az M-3-as 30 művelet/mp sebességgel számolt. Az M3-ast később áttervezték. Az eddigi mágnesdobo= s tárat ferritgyűrűsre cserélték, valamint az alegység csöveit hosszabb élettartamú (3000 órás) rádiócsövekre cserélté= k, melyet az Egyesült Izzó akkor már gyártott.<= /o:p>

Egy korabeli történet Kovács Győző az M3-as egyik szülőatyjának tollából: „Amikor az első feladat a ferrittá= rral lefutott, senki sem akarta elhinni, hogy helyes eredményt kaptunk, mert a korábban néhány perces számolás 1-2 másodperc alatt elkészült. Majdnem elkezdtük keresni a hibát, hogy miért áll= le a ilyen gyorsan a gép.”

Az M3-ban összesen: 500 alegység, 1000 elektroncső, 5000 kuprox dióda, 4000 ellen&= aacute;lás, 3000 kondenzátor volt. A gép fogyasztása 10-15 kW lehetett.

Az M3-as alkotóinak (a KKCS munkatársainak) nem csak a gép összeállítása, üzemeltetése, hanem ez= zel párhuzamosan a programozás, a feladatok számítógépre alkalmazása is feladata vol= t.

A számítógépet üzemeltető csoport, arra készült, hogy titokban egy második (továbbfejlesz= tett) számítógépet is megépít (magyar alkatrészekből, magyar dokumentációval és tervekkel), de az Akadémia „leleplezte” ezt a tervet. A fejlesztést leállítottá= k, és valószínűleg ez vezetett Varga Sándor a KKCS akkori vezetőjének leváltásához is.

Bár Magyarországon csak az M3-as volt „gyors” számításokra képes számítógép rengeteg összetett feladatot tudtak üzemeltetői programozói megoldani. Sajnos már sokan nem élnek azok közül a szakemberek közül akik ott „bábáskodtak a számítástechnika bölcsőjénél”, de többen ma is jelentős szerepet töltenek be a hazai számítástechnikai életben.

Csak összehasonlításképpen: Az Egyesült Államokban 1955-ben már 46 UNIVAC számítógépet helyeznek üzembe. Az UNIVAC már szöveges információt is tud kezelni, azonban a ráfordított költség sokszorosa az M3-nak.

Az számítógépipar kialakulása (Az első generációs elektronikus számítógépek)

A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális gépeket soroljuk. Ez az időszak 1940 és 1954 közé tehet!= 7;. A háború és a háborús kutatások n= agy lendületet adtak a számítógépipar fejlődésének.

1939-ben az Egyesült Államokban az Iowa State College-ban megépíti egy elektronikus gép prototípusá= ;t John Atanasoff (1903-) és Cliffor Berry (1918-1963). Az építők nevének kezdőbetűiből a számítógép az ABC nevet kapja.

1943 decemberére készült el a Colossus nevű számítógép, mely a németek Eni= gma kódoló gépén elküldött üzenetek megfejtésére szolgált. (Összesen 10 db ilyen gép készült, műszaki leírásukat a világ, a haditermékek 50 éves titkosítása miatt azonban csak napjainkban ismerhette meg.)

3D"Az 35. ábra A Colossus

3D"Az 36. ábra Az ENIAC

1946-ban fejezik be az ENIAC (Electronik Numerical Integrator And Comp= uter) építését. (USA) A fejlesztők között találhatjuk John Presper Mauchly és John Wil= liam Eckert nevét. Az EN= IAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták.

A számítógépek nagy része hadi célo= kat szolgát. A gépeket a lőpálya= elemzésben, a modern haditechnikai eszközök kutatásában használták. A haditechnika fől= eg a matematikai, fizikai, valamint az alkalmazott tudományok képviselőinek szaktudására számítot= t. Számos kutatólaboratórium szerveződött e téma köré, és ezek a kutatólaboratóriumok közvetve, vagy közvetlenül segítették a számítástechnika fejlődését, a számítástudomá= ny elméleti megalapozását.

A korszak egyik legjelentősebb tudósa Neumann János (1903-1957) magyar származású tudós volt

3D"Az 37. ábra Neumann János

3D"Az

38. ábra Neumann és az EDVAC

1930-as évek közepén kutatásait a hangsebességnél gyorsabb turbulens folyadék és gázáramlásában folytatja. Ekkortájt isme= rte fel, hogy a nemlineáris parciális differenciálegyenlet= ek témakörének alapvető titkait. Megállapította, hogy a hagyományos úton, analitikusan, de még az akkor már ismert kvalitatív vizsgálati módszerekkel is, ezek a nemli= náris egyenletek által leírt jelenségek megközelíthetetlenek. A második világháború elejére a lökés- &eacut= e;s robbanási hullámok vezető szakértője lett, i= ly módon kapcsolatba került 1937-tol a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. 1940-57 a Maryland állambeli Abe= rdeeni Kísérleti Lőtér Ballisztikai Kutató Laboratóriuma tudományos tanácsa&= oacute; bizottságának tagja. 1941-1955 a Hadianyag ellátási H= ivatal konzulense. 1943-tól a New Mexico állambeli Los Alamosban a Los alamosi Tudományos Laboratórium (AEC) konzulense lett. Ez idoben a két v&aacut= e;ros és New Jersey állambeli Princeton között ingázik. 1945-tol haláláig az elektro= nikus számítógépprogram igazgatója lett a Felsőfokú Tanulmányok Intézetében.

1943. végétől csatlakozik a Los Alamosban= folyó munkához. Ekkor a legfőbb probléma az, hogy= an lehet a kritikus tömeget gyorsan elérni. Ehhez az egyik gondola= t az volt, hogy a külön-külön kisebb tömegű részeket gömbbé kell egyesíteni, de úgy, h= ogy egyszerre jöjjön létre az egészben a láncreakció, azaz az esetleges kisebb részekben létrejövő helyi láncreakció ne robbantsa szét a bombát a tényleges felrobbantás elott. A részek egyesítésé= ;nek technikai részleteit együtt dolgozták ki Seth Nedermeyer, Teller = Ede, James L. Tuck és N= eumann. A gömb alakú lökéshullám létrehozása volt a fő probléma, amelyre Neumann és Tuck találta meg a szellemes megoldást egy lencse alakú nagy erejű robbanóanyag formájában, amely végül is biztosította, h= ogy a hasadó anyag egy darabja sem lökődött ki az összerobbantás után, ami tekintélyes energia veszteséget okozhatott volna. Talán pont e munka kapcsá= ;n volt felmérhető az, hogy mennyire hasznos lett volna egy sz&aac= ute;mításokat gyorsan elvégző gép használata.

Neumann és Goldstine személyesen először 1944-ben találkozott, miután Goldstine kijött a kórházbó= l, az aberdeeni állomás peronján. Goldstine látásból ismerte Neuma= nnt, bátorságot gyűjtve megszólította, és Philadelphiába tartó útjuk közben beszélgettek. Hamarosan szó esett arról, hogy Goldstine egy olyan gépen dolgozik, amely másodpercenként 333 szorzásra képes. Neumann érdeklődését ez nagyban felkeltette, és hamarosan olyan beszélgetésbe fogtak, amely inkább has= onlított egy doktori szóbeli vizsgán folytatott beszélgetéshez, mint kötetlen, humoros csevegéshe= z. Az első ENIAC-nél tett látogatásakor már két akkumulátoros egység már működöt= t, ezekkel folytak a kísérletek. Eckert a küszöbön álló látogatás elő= tt elég sok fenntartással viseltetett Neumann iránt. Ennek talán egyik oka az volt, hogy igen sok tudós látogatta= meg a munkálatokat és adott "hasznos" tanácsokat= . Eckert ki is jelentette, hogy ha Neumann első kérdése a gép logikai szerkezetére fog vonatkoz= ni, akkor ő is hinni fog zsenialitásában, egyébként egy újabb látogatáson is túlesnek. Természetesen Neumann első kérdé= se erre irányult. Később az EDVAC építé= ;sén együtt dolgoztak.

1945-től a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már foglalkoztatta az emberi agy működése. Az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le a figyelmét. Érdeklődésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf, magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann egy alkalommal így nyilatkozott: “a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programoz&aacut= e;s, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés &eacut= e;s rendszerek problémáival törődik majd<= span style=3D'font-size:9.0pt;line-height:130%;font-family:Verdana;mso-bidi-font= -family: Verdana;color:#2D1414'>”. Felismerte, hogy egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságá= ;t nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből ép&u= uml;l föl, hanem az, hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű &eacu= te;s mennyiségű információ megy át.

Neumann az elektronikus számológépek tervezése ter&eacu= te;n is fontos újítást vezetett be. Korábban a tervezésnél csak a legfontosabb nagy egységek (mint például az aritmetikai egység, pr= ogramvezérlű egység stb.) jelölésére használtak funkcionális vázlatokat, ami az áttekinthetőséget erősen megnehezítette. Neu= mann olyan szimbolikát vezetett be, amely alkalmas volt arra, hogy konkrét műszaki megoldástól függetlenül= a számítógép logikai struktúráját teljes részletességgel ábrázolja. Ezzel lehetővé vált, hogy a tervezést két egymástól független részre bontsák: először a Neumann által bevezetett jelölésekkel a szükséges mélységig megtervezik a gép logikai struktúráját. Ezt a munkát általá= ban matematikusok végzik. Az így elkészült logikai struktúra kerül át azután a szorosabban vett műszaki tervezésbe, ahol a logikai szimbólumokat alkalmas módon instrumentálják. Enn= ek a gépek tervezésénél bevezetett szimboliká= nak a hatása hasonlatos volt a matematikában tapasztalt hatáshoz, amikor annak szimbolikáját bevezetetté= ;k. Ez a szimbolika adott később ötletet a modulrendszer kidolgozására is.

Neumann számos egyetemmel és akadémiával tartott kapcsolatot. Tudományos munkásságát tanácsadói kinevezések és díszdoktori oklevelek jelzik.

1946-ban kezdett hozzá csoportjával a princetoni<= /span> Institut for Advanced Studies intázetben egy új tárolt programú számítógép megtervezésének. A számítógépet I= AS névre keresztelték az intézmény neve utá= n. Az IAS tervezéséről több publikáció is megjelent, melyeknek később igen nagy hatása volt a későbbi számítógépek fejleszt&eacut= e;sére.

Neumann 1949-től az atomenergia bizottságban egyre több kapcsolatot épít ki, 1955-től pedig Atomenergetikai kormánybi= ztos lett.

1955 májusában Washingtonba költöztek, augusztusban visz= ont bal vállában súlyos fájdalmak léptek fel= . A műtét csontrákot állapított meg, amely később a gerincét is megtámadta. A betegség kialakulását nagy valószínűséggel az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzése okozhatta. 1956. januárjától csak tolókocsival volt képes közlekedni, de munkáját tovább folytatta. Áprilisban be kell feküdnie a kórházba, ahol még egy ideig próbált utolsó könyvén dolgozni, de a betegség véglegesen felülkerekedett rajta, 1957. február 8-án meghalt.

1944-1948 épül az ENIAC utóda az EDVAC (Elect= ronic Discrete Variable <= span class=3DSpellE>Automatic Calculator) mel= ynek építésében Neumann is már részt v= esz.

1950-ben készül el az első UNIVAC (UNIVersal Automatic Calculator) az = első kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban is gyártott számítógép. A tervezői John Presper Mauchly és= John William Eckert. 1952-ben = ezzel a géppel jósolják meg az elnökválasztá= ;s eredményét a szavazatok 7%-ának összeszámolása után. A valószínűség szám&iacu= te;tás később igazoltan helyes eredményt ad.<= /span>

1947 és 1954 között számos más számítógép típus is megjelenik:

1947 SSEC (Selective Sequence Electronic Calculator; US= A)

1950 Mark III

1952 MESM és BESZM (Szovjetúnió= )

1952 Whirlwind (MIT Digital Computer USA haditengerészet)

1952 IBM-701 (Az első tárolt programozású azámítógép. USA)

1953 Sztrela (Szovjetúni= ó)

1954 IBM-650 (Az első üzleti célra szánt számítógép 2200 darabot gyártanak belőle)

A magyarországi továbbfejlődés

A KKCS-t az SZK váltja fel 1960 nyarán. A számítógép építési problémáját a használatának kérdései váltják fel. Az M-3-as egyedisé= ge ugyanakkor nagyon jó alkalom volt arra, hogy a számítástechnikával foglalkozó tudósok több céggel is felvegyék a kapcsolatot, számukra a későbbiekben szakembereket képezzenek = ki.

1961-ben újabb gépek érkeznek a Szovjetunióból. Két Ural-I-et kap a KFKI (Központi Fizikai Kutató Intézet) és a KSH-ba (Központi Statisztikai Hivatal). A KPM-be egy Bull-Gamma ET adatfeldolgozó gép érkezik. A NIM (Nehézipari Minisztérium) és a K= GM (Kohó- és Gépipari Minisztérium) számítóközpontjába egy-egy ELLIOT-803-B adatfeldolgozó gép kerül.

Az ÉM és az MKKE és az MTA SZK 1965-ig három Ural-II számítógépet állít üzembe.

39. ábra Ural I

Bár az új számítógépek sokkal nagyobb teljesítményűek voltak, mégis az un.: első generációs gépek közé tartoztak, és egy idő után ugyanazokat a hibákat produkálták, mint az M-3-as.

Az M3-as az Ural-II, ELLIOT gépekhez viszonyítva már elavultnak számított, így néhány évig az a furcsa helyzet fordult elő, hogy= az SZK szakemberei egyes feladatokat a NIM és a KGM számítóközpontjában lévő gépeken kellett, hogy futtassanak.

A kutatás másik vonala –bár szorosan kapcsolódik a számítógépek fejlődéséhez és a számítógépek kialakulásához–= ; a kibernetika illetve az automatizál&aac= ute;s kutatása volt. Ennek fő feladatát az AKI (Automatizálási Kutató Intézet) látta el= . A kutatások párhuzamosan folytak a Magyar Tudományos Akadémia keretében.

Az 1960-ban létrejött KFKI Elektronikus Kísérleti Üzeme kifejleszti a 128 csatornás analizátort a TPA elődjét.

1965-ben elkészül az első TPA(Tár= olt Programú Analizátor), mely már tranzisztoros változatban készül.

1969-ben a PDP-8-as számítógép konstrukciója alapján elkészül a TPA-10 1972-től „tömeggyártásban készült. A TPA-t a TPA-70 és= az ATPA-1100-as követte. Közben a nagyobb vállalatokhoz megérkeztek= az R-10-es tervei és az ezt követő szériák.

3D"Az 40. ábra PDP-11

3D"Az 41. ábra TPA-1001

1971-ben elkezdődött a Számítástechnikai Központ Fejlesztési Program. A Központi Fejlesztési Program keretében az akkori szocialista országok közös számítógépgyártásba kezdtek, Magyarország az R 10 számítógépet gyártotta. 1975-ig sikerült a számítástechnikai kultúra alapjait lerakni, beindult a számítástechnikai szakemberek képzése.

1971 elején 120 számítógép működött hazánkban, ez 1977 végére számuk 521 kis és 329 mini kategóriájú számítógépre javult.

1976-80 között elsősorban a mennyiségi növekedés a jellemző, 1981-től viszont előtérbe kerülnek az alkalmazások, majd a számítástechnika bevonult a közepes- és nagyvállalatok életébe. <= /o:p>

A számítógép ipar fejlődése (a második generációs számítógépek)

A második generációs számítógépek tranzisztorokat, ferritgyűrűs tárakat tartalmaznak. Eze= knél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel az előre nem látható eseményeket a számítógépek önmaguk is kezelni tudj&aacut= e;k. A második generációs számítógépeknél jelennek meg az operációs rendszerek és a magas szintű programozási nyelvek. A második generációt az 1955-1960-as évek közé lehet = tenni.

1954-1957 között dolgozzák ki az IBM-nél John Backus vezetésével a FORTRAN nyelvet.

1955 Jay Forester a MIT-nél kidolgozza a ferritgyűrűs memóriát.

1956: D.T. Ross kifejleszt= i az APT-t (Automatic Programmed Tool).

1956: A kormányzat tröszt ellenes pere az IBM ellen eldőlt; jóváhagyják azt a rendeletet, mely megköveteli, h= ogy az IBM el- és ne bérbeadja számítógépeit.

1956: A. Newell, D. Shaw és F. Simon kigondolján az IPL nyelvet (Information Processing Language= .)

1956: RCA szállítja a Bizmac-ot. <= /o:p>

1956: Ifjabb T.J. Watson e= lfogadja az IBM elnöki posztját.

1956: John McCarthy megalkotja az MI szóösszetételt /mesterséges intelligencia/ (artificial intelligence).=

1957: Megvalósul az a Datamation első kiadása.

1958: Zürichben bemutatkozik az ALGOL, az első IAL (International Algebraic Language)= nezetközi algebrai nyelv.

1958: Az első virtuális memóriával rendelkező gépet az Atlast, Fe= ranti mutatja be Angliában. A gépet R.M. Kilbu= rn fejlesztette ki a manchesteri egyetemen (University of Manchester).

1958: A NEC-nél megépül az els!= 7; elektronikus számítógépek: a NEC-1101-es &eacut= e;s 1102-es.

1958: Frank Rosenblatt a Mark I-hez a CRT-t használva kimeneti egységet épít.

1958: John McCarthy vezényletével a MIT kifejleszti a LISP nyelvet az IBM 704-re.

1958: Seymour Cray megépíti az első teljesen tranzisztoros szuper-számítógépet a Cont= rol Data Corp (CDC) cégnél.

1958: Jack Kilby <= span style=3D'font-size:9.0pt;line-height:130%;font-family:Verdana;mso-bidi-font= -family: Verdana;color:#2D1414'>„Texas Instruments= ”-jét gyártják először integrált áramkörrel. Ebből a számológépből Magyarország késő= ;bb nagy tételben importál.

1959: Megalkotják a COBOL nyelvet a Conference= on Data System Languages-nél (Coda= syl), amelynek alapja Grace Hopp= er Flow-Matic-ja.

1959: Az első programcsomagot a Computer Science= Corporation árusítja.

1959: Az IBM bemutatja 1401-est. Több mint 10,000 egységből áll.

1959: Az IBM szállítja az első tranzisztoros, számítógépeket az 1620-ast és az 1790-est.

1959: Jack S. Kilby a Tex= as Instruments cégnél szabadalmaztatja az integrált áramkört.

1959: Robert Noyce a félvezetők használatával kifejleszti az integrált áramkörök egységes szerkezetének alapgondolatát.

1960: Benjamin Curley kif= ejleszti az első minicomputert, a PDP-1-est, a Digital Equipment Corporation-nél.

1960: A COBOL nyelv fut az UNIVAC II-őn é= s az RCA 501-en.

1960: Control Data Corporation kiadja első termékét, = a nagytudású számítógép neve: CDC 1604.

1960: A DEC is gyártja az első kis számítógépet a PDP-1-et.

1960: Az első elektronikus kapcsoló központi iroda működésbe lép Chicago-b= an.

1960: Megjelennek az első cserélhető mágneslemezek. =

A számítástechnika üzlet és tudomány = (a harmadik generációs számítógépek)=

A harmadik generációs számítógépek már integrált áramköröket használnak. Kialakul a multiprogramozás és a párhuzamos működtetés, melynek segítségével lehetőségünk van egy számítógépet egy időben több feladatr= a is használni. A harmadik generációs számítógépek már monitorokat is használnak, valamint felhasználóbarát programozási nyelvet. Előrelépések történnek a távadat átvitelben is. A harmadik generáció korszakát az 1961-1971-es évekre lehet tenni.

Az 1960-as években az un. miniszámít&= oacute;gépek gyártása tömegessé válik.

1961: Multiprogramozott üzemmódban fut a = Stretch (rugalmas, sokoldalú) komputer. A MIT = F. Corbato vezényletével a Time-sharing (időosztást) alkalmazza az IBM 709 és 7090 számítógépeknél.

1961: IBM bemutatja a Stretch computer-t Los Alamos-ban. Ez a tranzisztoros számítógép 64 bites adat&a= acute;tvitelel , ez az első nyolc bit azaz bájt használó számítógép, mely fennmar= ad l971-ig.

1962: Ken Iverson megalkotja az APL programnyelvet. (= A Programming Language) a H= arvard University és az IBM közös támogatásával.

1962: A Rand Corporation, és az IBM megalkotja az első általános szimulációs nyelvet a SIMSCRIPT-tet, melyből a GPS fejlődik ki.

1962: IBM piacra dobja az 1311-es hordozható lemezt.

1962: IBM's U.S.-based annual revenues from computer products reaches $1 billion and for the first time surpasses its otherrevenue.

1962: H. Ross Perot megalapítja az EDS-t (Electronic Data Systems) Dalla= sban.

1963: Control Data beolva= sztja a Bendix Corp. Computer-t. =

1963: A General Motors és a MIT Lincoln Laboratories kifejleszti a párbeszédes grafikus felületet (DAC-1) (Sketchpad), ezt használták a száító= géppel segített tervezésben (resulting <= span class=3DSpellE>in computer-aided design = (CAD)). Sketchpad használta először a fényceruzát, amelyet Ivan Sutherland fejlesztett ki.

1963: DEC forgalmazza az első PDP-5-ös minikompute= rt.

1963: A Tandy megszerzi a Radio<= /span> Shack-et (9 stores).

1964: Az IBM bejelenti a 360-as rendszert, ez az első kompatíbilis számítógépcsalád.

3D"Az 42. ábra Kemény János

1964: A Control Data Corporation bemutatja a CDC 6000-est, amelyek 60-bites szavakat használnak és párhozamos műveleteket (parallel processing). CDC árulja a 6600-ast, ez az utóbbi évek leggyorsabb számítógépe. Seymour Cray tervezte.

1964: Tom Kurtz és= John Kemeny megalkotja a BASIC nyelvet (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Language) Dartmouth-ban. A BASIC program az első time-sharing programnyelv.

1964: M.R. Davis és T.D. Ellis kifejlesztik a grafikus felületet (Graphic tablet) s Rand Corporation-nél.

1964: Honeywell bevezeti a H-200-ast az IBM az 1400-a= s rendszert tekinti alapnak.

1964: Az NCR bevezeti a 315/100-ast.

1965: CDC megalapítja a Control Data Institute intézetet, amely biztosí= ;tja a számítógépes képzéseket.

1965: Digital Equipment árulja a PDP-8-at az első minikomputert.

1965: Az első doktori fokozatot számítógépes tudományokból Richard L. Wexelblat szerzi meg a Penszilv&= aacute;niai egyetemen (University of Pennsylvania).

1965: IBM szállítja az első 360-as rendszert, ez az első integrált alaplapú számítógép, va= gy más néven harmadik generációs komputer.

1966: Honeywell megszerzi a Computer Control Companyt, a minikomputerek= gyártóit.

1966: Scientific Data Systems (SDS) kifejleszti a Sigm= a 7-et.

1966: Texas Instruments a leggyakrabban haszná= lt megbízható kézi számológép. =

1967: DEC bemutatja a PDP-10-es számítógépet.

1967: A.H. Bobeck a Bell <= span class=3DSpellE>Laboratories-nál kifejleszti a buboréktároló.

1967: Burroughs szállítja a B3200-ast. =

1967: Először nyomtatják a Computerworld magazint.

1968: Joshua Lederberg a = Stanfordi egyetemen (Stanford University) elkészíti a Dendral nevezetű orvosi diagnosztikai programot. Az első ilyet kategóriájában.

1968: Univac bemutatja a 9400-as számítógépet.

1968: Gordon Moore és Rob= ert Noyce megalapítja az Integrated Electronics (Intel)= Corp.céget.

1969: Edson deCastro elha= gyja a DEC-et, útjára indítja a Data General Corp. És bemutatja a Nova nevezetű 16 bites miniszámítógépet.

1969: Megrendezik az első nemzetközi MI (mesterséges intelligenc= ia) konferenciát.

1969: Az IBM szétválasztja a hardwaret és a softwaret; bevezetik a minikomputer vonalat a System/3-at.

1969: Lockheed Electronics legyártja a MAC-16-= ost.

1969: Nicklaus Wirth megírja a PASCAL fordítóprogramot és telepíti a CDC 6400-asra.

1970: Computer Logic Systems legyártja a SLS-18-ast.

1970: DEC legyártja az első 16-bites minikompute= rt, a PDP-11/20-ast.

1970: Data General legyártja SuperNova nevű számítógépet.

1970: Megrendezik az első ACM sakk-komputer versenyt.

1970: Honeywell elsajátítja General Electric komputerének működését.

1970: IBM legyártja az első 370-es rendszert, a negyedik generá= ;ciós számítógépet.

1970: Xerox Data Systems bemutatja a CF-16A számítógépet.

1971: Computer Automation bemutatja az Alpha-16-ot. <= o:p>

1971: IBM bemutatja a 370/135-ös és 370/195-ös (mainframe computers) nagyszámítógépet.

1971: Floppy disks bemutatkozik betöltve az IBM = 370-es kódjait.

1971: Intel Corporation b= ejelenti az első mikroprocesszort, az Intell 4004-e= st, amit Marcian E. Hoff vezette csoport fejlesztett ki.

1971: John Blankenbaker megépíti az els= ő személyi számítógépet a Kenbak I-et.

1971: Az NCR bemutatja a Century 50-et.

1971: Sperry-Rand átveszi az RCA számítógép vonalát.

Számítógépek nagy tömegben (a negyedik generáció)

A számítógépek negyedik generációját az 1970-es évektől napjainkig számíthatjuk. A gépek igen nagy i= ntegráltságú áramkörökből épülnek fel. Nincsenek alapvető változások a számítógépek szervezésében. A korábban bevett megoldásokat tökéletesítik= . A negyedik generáció jellemzője, hogy a szoftvergyártás óriási méretűv&eacu= te; válik. A szoftverek árai elérik, egyes esetekben meg is haladhatják a hardverét. A korszak fontosabb eseményei 1994-ig.

1972: Elindul a Cray kutatási projekt.

1972: Gary Kildall a Naval Postgraduate Schoo-ban megírja a PL/1-es programnyelvet, az első programozási nyelvet az Intel = 4004 mikroproceszorra.

1972: Az Intel kifejleszti a 8008-as processzort, ame= ly 8 bites.

1972: Megalakul a Prime Computer cég.

1973: Megrendezik az első nemzeti számítógépes konferenciát (National Computer Conference (NCC)) New York-ban.

1973: Alain Comerauer a <= span class=3DSpellE>Marseillesi egyetemen (Universit= y of Marseilles-Luminy), kifejleszti a PROLOG nyelvet.

1973: Winchester disk drives első bemutatkozása az IBM-nél, A 3340-es modellben használták a közvetlen hozzáférésű készüléket. <= /o:p>

1974: Az Intel bemutatja a 8080-as, 8 bites mikroprocesszort, amelyet számos személyi számítógépben használnak.

1975: Bemutatkozik a Cray-1 szuperkomputer.

1975: Homebrew Computer Club, az első figyelemre méltó személyi számítógép használó klub létrejön.

1975: A MITS bemutatja az Altair nevű szem&eacut= e;lyi számítógépet, a nevét egy népszerű sorozat a Star Trek (Űrszekerek) egyik űrhajója után kapja. A készlet 397 dollárba kerül amelyben egy 256 bájtos komputer van. A kivitel és bevitel kapcsolókból és lámpákból áll. A terveket = Ed Roberts és Bill Gates készítette.

1975: Létrejön a Microsoft . Az alapítók Bill Gates és Paul Allen akik a BASIC nyelvet alkalmassá teszik a MITS Altair= PC használatára.

1975: Megnyílik az első számítógép áruház Santa Monica-ban.

1975: Xerox kivonul a (mainframe) nagyszámítógépek piacáról. <= /o:p>

1976: A T/16 az első olyan komputer, mely a hibákat kezeli bemutatkozik a Tandem-nél.

1976: A Stanfordi egyetemen E. S= hortliffe vezetésével kidolgozzák a MYCIN nevű szakértői rendszert, mely a vérben terjedő fertőző betegségek felismerésében segít.

1976: A NEC bemutatja a 800-as és 900-as rendszert, mely általános célú (sokféle alkalmazhatóságú) nagyszámítógép.

1976: Seymour Cray megter= vezi és kiadja a Cray 1-et, amely 200,000 freon-csöves IC-t tartalmaz és 100 millió lebegőpontos műveletet végez másodpercenként (MFLOP).

1976: Perkin-Elmer és Gou= ld SEL bemutatja a Superminicomputert. =

1976: A Zilog bemutatja a Z-80-as csipet. =

1977: Létrejön az Apple Computer és bemutatja az Apple II személyi számítógépet.

1977: Az Apple, Commodore, és a Tandy megkezdi személyi számítógépei árusítását.

1977: A DEC bemutatja az első 32-bites superminicompute= rt, a VAX-11/780-at.

1977: Datapoint bemutatja az ARC rendszert, az els= 37; helyi hálózati rendszert.

1977: Megnyílik az első First franchise stílusú számítógép áruház a ComputerLand Morristown-ban, a Computer Shack= indítja útnak.

1978: Texas Instruments bemutatja= a mond és betűzd (Speak-and-Spell) iskolai játék és oktatóprogramot, amelynek jelentőssége a digitális beszéd.

1978: A számítógép használók köre = az USA-ban túllépi a fél milliót.

1978: Megrendezik a COMDEX-et, az első szakmai kiállítást.

1979: Az Ada programozási nyelvet a CII-Honeywell Bull (France)csoport fejleszti ki Jean= Ichbiah vezetésével. =

1979: A Source éa = a CompuServe on-line információs szolgáltatásokat nyújt.

1979: VisiCalc, az első elektronikus táblázatkezelő program bemutatkozik a West Coast Computer Faire-n&eac= ute;l.

1979: A Wordstar, a legtöbbet forgalmazott szövegszerkesztő program a PC-re. Melyet a M= icropro fejlesztett ki és forgalmaz. (A szoftver sikerén felbuzdulva változtatták nevüket ebben az évben Wordstar International-é<= /span>).

1980: A Control Data Corporation bemutatja a Cyber 205-ös szuperkomputert.

1980: Az InfoWorld első kia= dadásának dátuma.

1980: A Bell Laboratories-ból kikerül az első Microsoft license a UNIX operációs rendszernek., és bemutatják annak XENIX adaptációját.

1980:A használatban lév= őszámítógépek száma az USA-ban meghaladja az egymilliót. =

1981: A Commodore bemutatja a VIC-20-as házi számítógépet (home computer), amelyet több mint egymillió példányban adnak el.

1981: Az IBM betör a személyi számítógépek piacára.

1981:Az Osborne Computer bemut= atja az Osborne 1-et, az első hordozható számítógépet.

1982: AT&T beleegyezik a 22 Bell System csoport feloszlatásába pontot téve egy 13 éves per végére, amit az igazságügyi minisztérium indított el.

1982: Compaq Computer cég megalakul.

1982: Létrejön a Sun Microsystems.

1982: A Microsoft által forgalmazott MS-DOS rendszert 50 számítógépgyáró teszi az első 16 hónapban. Hozzáférhetővé.

1982: Time Magazine a számítógépet nevezi az év emberén= ek.

1982: Az USA eláll az antitröszt törvény megsértésének vádjától az IBM-nél. (A per 1969-ben kezdődött.).

1983: A Compaq elkezdi első számítógépeinek eladását. Januárban 111 millió dollár bevételre tesz szer= t. Ezzel rekordot dönt. Az amerikai üzlet történetében a Compaq a legsikeresebb lesz az első éves eladások tekintetében.

1983: Bemutatkozik a Cray 2-es számítógép, mely egy billió FLOPs (/floating point operations per second/ lebegőpontos számokkal vég= zett művelet per másodperc) elvégzésére képes.

1983: A Lotus 1-2-3 táblázatkezelő program a VisiCalc helyébe lép a = jobb minőségű számítógépeken.<= /o:p>

1983: A NEC bejelenti az SX-1 és SX-2 szuperszámítógépeket.

1983: Az USA-ban használatba lévő számítógépek száma meghaladja a tízmilliót.

1984: Az Apple bemutatja a Macintosh komputert.<= /o:p>

1984: Az IBM bemutatja a PC AT-t (Advanced Technology). Az IBM beolvassza a Rolm Corp. Céget, amely majd a távközlési ágazathoz tartozik. =

1984: A Tandy 1000 személyi számítógép lesz az első IBM PC-kompatíbilis számítógép. <= /span>

1985: Az IBM átadja az új 3090 Sierra rendszert..

1986: A Compaq az első 500-ban. (A gazdasá= ;gi sikerek listáján.). Bemutatkozik az elsőt Intel 80386-os alapú PC.

1986: A Computerworld kiadja 1000. példányát November 3-án.

1986: A HP bemutatja a Spectrum vonalat a csökke= ntett utasításkészletű számítógépet. (reduced instruction set computers (RISC)).

1986: A számítógépek száma az USA-ban meghalad= ja a 30 milliót.

1987: IBM bemutatja a PS/2 családot, és a z év vég&ea= cute;ig, több mint 1 milliót elad belőle.

1987: A Cray kutatói bemutatják a Cray 2S-t, amely 40%-al gyorsabb a Cray 2-nél.

1987: Az ETA Systems bemutatja az ETA-10 szuperszámítógép családot.

1987: A Sun Microsystems bemutatja az első RISC proceszorral rendel= kező munkaállomást.

1987: Az Apple piacra dobja a Macintosh II; Macintosh= SE; és HyperCard gépeit. <= /span>

1987:Az IBM bemutatja az SAA-t= (Systems Applications Architecture).

1987: A DEC bemutatja a Vaxstation 2000 workstation komputert, éa a Mic= roVAX 3500-at valamit a 3600-at.

1987: Aldus kifejleszti és piacra dobja a PageMakert az IBM PC-re és az azzal kompatíbilis számítógépekre.<= /span>

tevékenysége első évében szemben a Compaq 111 milliójával

1987: A Texas Instruments bemutatja az első AI <= span class=3DSpellE>microprocessor chip-et. <= o:p>

1988: Cray Research bemut= atja a Cray Y-MP-t, a 20 milli&o= acute; dolláros szuperszámítógépet.<= /span>

1988: Az IBM bemutatja az új mainframe computer operációs rendszert az MVS/ESA-t.=

1988: Az IBM bejelenti a hosszú ideje várt Sil= verlake közép kategóriás komputert az AS/400-ast.

1988: Motorola bejelenti a 88000-as RISC mikroprcesszor elkészültét.

1988: Megszületeik az Apoll= o az első grafikus szuperszámítógép. Ezt a számítógépet a három dimenziós grafikus alkalmazások céljaira hozták létre.

1988: A PC csapat ráveszi a Compaq-ot az &uacu= te;j EISA szabvány bemutatására, melyet az IBM PS/2 MicroChannel bus-a lecserélésére hoznak létre.= .

1988: Az IBM bemutatja az ES/3090 S sorozatú nagygépes számítógépcsaládot.

1988: Az IBM 3.6 billió dolláros szerződést köt, és megépítik az &uacu= te;j generációs légiforgalom irányító rendszert.

1988: A Next felavatja azt az újít&oacu= te; jellegű munkaállomást, amely az első törölhető optikai lemezt használja elsődleges háttértárolónak. Az IBM engedélyezi a Next grafikus felhasználói interfészét.

1988: Az Interneten keresztül egy ártalmatlan komputerféreg te= rjed el, és több ezer számítógépet kényszerít térdre.

1989: Solbourne Computer bemutatja az első Sun 4-kompatíbilis komputert.

1989: A DEC bemutatja azt a munkaállomást, amelyet a Mips Computer RISC mikroprocesszorával működik

1989: Az Intel bejelenti a 80486 mikroprocesszor gyártását éa az I86= 0 RISC társprocesszort.. Minkét chip több mint egy millió tranzisztort tartalmaz.

1989: IBM bejelenti az Officevision programot, amely = SAA protokolt használ, a PS/2s, PS/2 LANs, AS/400 nagyszámítógépeken fut.

1989: A Seagate megvásárolja a Control Data mágneslemezekkel foglalkozó részét 450 millió dollárért.

1989: Az Apple bemutatja a= a régóta várt hordozható Macintosh-t.

1989: A világon több mint 100 millió számítógép használó van.

1989: A Poqet bemutatja az első zseben hordozható MS-DOS operációs rendszerrel rendelkező számítógépet.

1989: A Grid bemutatja az a laptop számítógépet, mely un. &eac= ute;rintőpaddal rendelkezik, mely felismeri a kézírást. Ezt nevezik GridPad-nek.

1989: A számítógépek száma az USA-ban meghalad= ja az 50 milliót.

1989: Az elemmel is működő notebook számítógépet, melyben merev és hajlékonylemez is a Compaq's LTE é= ;s LTE/286 néven forgalmazzák.

1989: A Digital Equipment kibővíti a VAX-családot, mel= lyel belép a mainframe gépek küzdőterébe a VAX 9000-nél.

1989: Megérkezik az első EISA-alapú személyi számítógép.

1989: Bemutatkozik az első 80486-alapú számítógép.

1990: A Motorola bemutatja a 68040-es mikroprcesszort.

1990:Az IBM bejelenti a RISC Station<= /span> 6000-es családot, mely a legnagyobb teljesítményű munkaállomás.

1990: A Digital Equipment bejelenti a hibatűrő VAX komputert.

1990: Cray Research bejel= enti legújabb szuperszámítógépét, a Y-MP2E-t, melynek induló ára 2.2 millió dollár..

1990: A Microsoft elkészíti a Windows 3.0.-át.

1990: Az IBM piacra dobja a PS/1-et, amely az otthoni és munkahelyi irodák számítógépjeként reklámoz.

1990: Az IBM bemutatja a System 390-et (kódnevén a Summitot), amely az 1= 990 év nagyszámítógépe.

1990: Az NCR leállítja saját nagyszámítógépes (mainfram= ) rendszereinek fejlesztését, és az Intel 486 és az azt követő mikroprocesszorok fejlesztésével foglalkozik.

1990: Az Apple bemutatja a Macintosh legfrissebb szériáját: A klasszikus LC és IISI-t.

1990: Az Intel beindítja a parallel szuperkomp= uterek gyártását 500 860 RISC mikroprocesszorokkal.

1990: A Sun Microsystems kibocsátja a SPARCstation 2 számítógépet.

1990: A Microsoft az IBM, Tandy, AT&T és más cégekkel együtt kidolgozza a szoftverek multim&eacut= e;diás alkalmazhatóságát.

1990: Bemutatkozik az első SPARC kompatíbilis munkaállom&aacut= e;s.

1991: A Go Corp. Elkészíti a PenPoint-ot, egy toll vezérlésű számítógép operációs rendszerét.

1991: Az Advanced Micro <= span class=3DSpellE>Devices bejelenti az AMD 386-os mikroprocesszort, ame= ly az Intel 386 csippel kompati= bilis.

1991: A Notebook PC-k divatba jönnek.=

1991: Az intel bemutatja a 486SX processzort, melyet alacsonyabb áron kínál mint= a 486 csipet.

1991: Az Apple elkészíti a System 7.0-s operációs rendszert a Macintosh-ra.

1991: A Microsoft-tól kigördül a DOS= 5.0-s operációs rendszer, melynek óriási sikere van.

1991: A SunSoft, a Sun Microsystem leányvállalata, bemutatja a= Solaris-t a UNIX operációs rendszer SPARC munkaállomáson futtatható verziója és a 386-os, 486-os PC-ken is működik.

1991: A Bell cég megkapja a bejegyzési engedélyét az = on-line információs szolgáltatási piac megnyitására.

1991: Az Apple piacra dobja a Po= werBook notebookot és a Qua= dra Macintosh PC-t.

1991: A Wavetracer bemutatja a Z= ephyr párhuzamos számítógép rendszert, amely 8= 192 processzort használ.

1991: Bemutatkozik az első általános célú toll-vezérlésű számítógép.

1992: Az IBM kibocsátja az OS/2-es 2.0-s verzióját, amelyet 1 millió vásárl&oacut= e; vesz meg.

1992: A Microsoft bemutatja a Windows 3.1-et és majdnem 10 millió ember vásárolja meg.

1992: A Sun Microsystems = piacra dobja az új generációs SPARC számítógépet, a SPARCstati= on 10-es családot.

1992: A Compaq bejelenti több új ágát a PC-nek, és meghatározza az ár változások irányát. Az alacsony-ár stratégia rendkívül sikeres lesz.

1992: A Digital Equipment bejelenti új generációs számítógépét a RISC alapú Alpha komputert.

1992: A Microsoft bemutatja a Windows for Workgroup-ot.

1992: Az Intel egy új mikroprocesszort készít Pentium néven, mely= az 586-os nevet váltja fel.

1992: A Hewlett-Packard piacra dobja a LaserJet 4 nyomtatót, mely,600 DPI (dots per inch) felbontású lézernyomtató. =

1993: A Novell kiadja a NetWare<= /span> 4.0-át.

1993: Az IBM bemutatja az AS/400-as F szériáját.<= /span>

1993: A Lotus piacra dobja a Not= es 3.0-át.

1993: A Motorola elindítja az első PowerPC mikroprocesszor eladásokat.

1993: A Microsoft elkészíti a Windows NT-t.

1993: A Pentium alapú rendszerek árusítása beindul.

1993: Az EPA's Energy Star Initiative bemutatko= zik és a legtöbb PC eladó támogatja a programot, mely a PC-k energiagazdálkodását ellenőrzi.=

1993: Az Apple piacra dobja a Newton MessagePad-et, az első Newton számítógépet, mely személyi asszisztensként működik.=

1993: A Compaq bemutatja a Presa= rio-t, a PC család célja az otthoni piac.

1993: A Microsoft körvonalazza a Plug and Play és a Micr= osoft at Work (MAW) elképzeléseit.

1993:Az IBM bemutatja az első wo= rkstationst (munkaállomást) PowerPC chippel.

1993: Az IBM elkészíti az OS/2 for Wind= ows-t, ami az OS/2 használatát lehetővé teszi Windows környezetben.

1994: A Macintosh elkezdi a PowerPC-k árusítását.

1994: Az Intel bemutatja a 486DX4-es mikroprocesszort= .

A negyedik generációs számítógépek korszaka napjainkig tart. Ez a korszak elérte azt, hogy a számítógépek...=

Számítógépek a Magyar otthonokban

Az időközben a Nyugaton kifejlesztett mikroszámítógépek hamarosan megjelennek nálunk is (ZX80, ZX81, Commodore VC20, Commodore VC64, ZX Spektrum). Elkezdődik a mikroszámítógépek hazai gyártása (HT 1080Z, HT 2080Z, Primo, TV Computer, stb.)<= /o:p>

43. ábra AIRCOMP 16

3D"Az A gép a Lukács fivérek szépreményű homelab II gépének szövetkezeti sorozatgyártású változata. Ami kiemeli a tö= ;bbi hasonló gép közül az a kiváló (szintén a Lukács fivérek által fejlesztett) BA= SIC nyelv.

A gép paramétereit tekintve a kategóriájáb= an átlagosnak mondható. Z80 processzor 4Mhz-es órajelen, = 16K RAM és 16K ROM, további bővítési lehetőségekkel (Debugger, duplapont= os aritmetika). Ami szokatlan volt a kategóriájában az a 320x200 képpontos monokróm grafika. Megjeleníté= sre használhatunk TV készüléket, vagy kompozit videó bemenetű monitort. A gép billentyűzete érintős kivitelű. Készültek valódi nyomógombbal ellátott AIRCOMP-ok = is, de ezek igen drágák voltak és nem is készült = sok belőlük. A bővítés lehetőségeir= 37;l nem sokat tudok, hátul található egy busz csatlakozó és egy RS232 kimenet is. A gép két sorozatban készült, egy fehér házas "szappan= doboz" kivitelben amely a tápegységet is magában foglalta, valamint a képeken is látható fekete, külső tápegységes "módosított" kivitelben.

3D"Az 44. ábra HT 1080Z School Computer=

A HT1080Z számítógépet a Híradástechnikai Szövetkezet készítette az első iskolaszámítógép= pályázatra amelyet meg is nyert ve= le. A középiskolák nagy részét ezzel a gé= ppel szerelték fel állami pénzen. Magánemberek nem i= gen vásárolták mivel az ára igen magas volt. A gép nem magyar tervezés, a szövetkezet a VIDEO GENIE számítógép licenszé= t vásárolta meg és ez alapján gyártották. Az eredeti felépítésen nem változtattak a HT szakemberei, csupán egy AY-3-8192 I/O &eacu= te;s hanggenerátor áramkörrel bővítették k= i. Az első széria alaplapjai Tajvanon készültek &eacut= e;s itthon szerelték össze. A hanggenerátor panel a ké= ;t eredeti alaplap összekötésénél "csatlakozott" a géphez. A hanggenerátor panel a ha= ngon kívül 8 I/O portot is biztosí= ;tott. Ezt a gép házába utólag vágott nyíláson vezették ki. (Legalább is az első szériákon) Később módosítottá= ;k a ház kialakítását. A háttértárat egy beépített kazettás magnetofon volt hivatott biztosítani. A beépített BASI= C a Microsoft 12K level II BAS= IC-e volt amelyet a tervekkel együtt vett &aacut= e;t a gyártó.

3D"Az 45.ábra Commodore 64

A Commodore 64-et a nagy nyilvánosságnak 1982 Januárjában mutatták be és = több mint 10 éves pályafutása alatt a világ legt&oum= l;bb példányban eladott számítógépe le= tt. (17 millió darabot adtak el belőle.)

Három fő változatban készült. Az első a klasszikus kenyértartó formájú barna házzal é= ;s sötétbarna billentyűkkel. A második a fehér (tört fehér) színű C64C változat és végül az utolsó, a C64G amely= a régi kenyértartó kivitelezésben de fehér billentyűkkel került forgalomba.

3D"Az 46. ábra A TVC számítógép

A Videoton vállalat 1970-től kezdve gyárt számítás-technikai alkatrészeket és gépeket. Saját fejlesztés alapján a Videoton számítógépeket is gyárt. A legnép= szerűbb terméke a TVC számítógép, melyet a legtöbb általános és középiskola állami támogatásból megkap a 80-as évekb= en.

A számítástechnika „amatőr” fejlődése a 80-as években

“Nem volt elhanyagolható az otthoni számítógép-építők táb= ora sem. Az egyik jelentős tábor a Homelab C= lub volt, elsősorban Simonyi Endre, valamint <= span class=3DSpellE>Diebel Dietrich és Barabási Rezső vezetésével. Folyóiratok mellett szakkörök, tanfolyamok, klubok alakultak.

Nagyon sok a számítástechnikával foglalkozó könyv készült, de megindult a számítógép távoktatása is, TV-= BASIC címmel. Világszerte, így Magyarországon is mindenütt játékprogramok készültek. Ilyeneke= t ma is tömegével gyártanak, de ez a programkategória ekkor alakult ki - bár ismerünk persze egyszerűbb játékprogramokat régebbről is. A nyolcvanas évek iskoláiban egyre több számítógép jelent meg. A tanárok é= ;s diákok közösen fogtak oktató programok készítésébe.

Az otthoni felhasználók - kopipartikra (copy-party, jelentése körülbelül másoló összejövetel) gyűltek össze, így cserélgették az akkor még ritka saját fejlesztésű és gyári programokat is. A számítógéppel még nem rendelkezők a korlátozott számú külföldi utazási lehetőségeiket új számítógép= ek ill. technikai eszközök beszerzésére használták fel. Gyakori látvány volt az Osztrák-Magyar határon a személygépkocsik csomagtartójára felkötözött hűtőgép, de a hónuk alatt C64-es számítógéppel sorban álló magyar állampolgár is.

Az otthoni felhasználók értőbb része, azaz az igazi számítógépőrültek csoportja hobbi-programozó is volt. Saját ügyességük bemutatására (demonstrálására) demókat, azaz demonstrációs programokat készítettek, ill= etve más, programozók által készített program= ok (korabeli szóhasználat szerint: gyári programok) elé bemutatkozó programot, azaz valamilyen képet, tr&e= acute;fás szöveget, egyéb önreklámot, azaz intrót illesztettek.

Magyarországon is megjelentek a krekkerek, akik a gyári programokat másolhatóvá tették, vagy jelszómentesítették, netán örök életet ajándékoztak egy-egy játékosnak.

Azt hiszem, ez a néhány példa jól mutatta, a számítástechnika a nyolcvanas &eac= ute;vekben nemcsak mint szaktudomány, hanem mint hobbi, mint egyfajta életstílus is megjelent.”

A 90-es évek hazai számítástechnikája

Magyarországon éppúgy, mint a világ többi részén a házi számítógépeket (home computer) az oktatási intézményekben és az otthonokban is felváltották a személyi számítógépek. Az országban egyre tö= bb számítástechnikai tanácsadással, szoftverkészítéssel foglalkozó cég alaku= lt. A nagy és kisvárosokban egyaránt gombamód megszaporodtak a számítógépeket árusító boltok. Ma már egy átlagos magyar háztartásban (főleg ahol iskoláskorú gyerm= ek is van) nem számít ritkaságnak a számít&= oacute;gép. A vállalatok nagy része is áttért a közepe= s, vagy személyi számítógép hálózatok használatára.

1986-ban – MTA és OMFB kezdeményezésre és támogatással= - indult a magyarországi kutatás-oktat&aac= ute;s-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktú= ra Fejlesztési (IIF) Program, mely a 90-es évek elejét= 37;l - már valamennyi érintett minisztérium és az OT= KA támogató részvételével - NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.

Több hazai Informatikai projekt indul be.

Az Internet története dióhéjban

A történet az USA-ból indult a 60-as években a DARP= A (Defense Advanced Research Projects Agency) programmal indult, amelynek célja a telefonhálózaton keresztüli, csomagkapcsolt információátvitel kialakítása volt.

A kutatásokat a Pentagon támogatja, hiszen a cél olyan rendszer kialakítása, amely akkor is működőképes marad, ha a hálózat egy része el is pusztul. Ennek megoldása a többször&oum= l;s kapcsolatok segítségével gyakorlatilag meg is valósult.

1969-re a kutatások eredményeképpen négy gép hálózatba kötése valósul meg (University of California at Los Angeles, Stanford Research Institute, University of California at Santa Barbara, <= span class=3DSpellE>University of Utah) hálózat, az ARPANet. <= /span>

Az összekötött helyszínek száma fokozatosan nőtt: 1971-ben 15, 1972-ben 37. A fő támogató (Department of Defense, azaz a hadügyminisztérium) eredeti célkitűzésében nem szereplő funkciója= is támadt a hálózatnak a fejlesztésben résztvevők elkezdték személyes célokra (pl. üzenetváltásokra) használni a hálózatot.

Már a kezdetektől fogva fontossá vált a hálóza= ti szabványok, a protokollok kérdése. Igen érdekes= en alakult ez a folyamat. Ha valakinek valamilyen ötlete támadt az= t megfogalmazta közzétette egy előzetes= RFC-ben (Request for Comments). Az ARPANet-en ehhez mindenki hozzáfűzhette a véleményét, javaslatát és vég&uum= l;l elfogadták a végleges RFC-t. Ma több mint 2000 ilyen létezik.

1975-ben a felügyelet átkerült a DCA (Defense<= /span> Communication Agency) alá és ekkor tértek át az un. TCP/IP protokollr= a. A TCP (Transmission Control<= /span> Protocol) szabvány az RFC-793-ban található és igen megbízható csatlakozásorientált átvitelvezérlő protok= oll. Az IP (Internet Protocol) az RFC-791-ben található és az üzenetcsomagok továbbítására szolgál. Ezek a protokollok függetlenek a fizikai struktúrától és ma i= s a legfontosabb protokollt jelentik. Ekkor kezdték el használni = az Internet kifejezést.

1983-ban az ARPANet kettévált ekkor v&aacu= te;lt lehetővé a hadügyminisztérium által nem támogatott intézmények csatlakozása is. 1984-ben állították be az első DNS-t (Doman Name Server). 1990-be az A= RPANet hivatalosan megszűnt. 1992-ben a csatlakozott gépek száma meghaladta a bűvös 1 milliós számot. 1993-ban alaku= lt az InterNIC (Internet Netw= ork Information Center), amelynek feladta a regisztráció, a szabványok RFC-k<= /span> gondozása.

A jelen kutatásai a jövő számítógépeiről (az ötödik generációs számítógépek)

Aki a számítástechnikában dolgo= zik tudja, hogy mennyi feltáratlan terület van még ennek a tudománynak, melyek számítógépes megvalósítása a jelen és a jövő kor nemzedékeire várnak. Az informatikai és számítástechnikai kutatásokban a jövő felé vezető út (ahogy ma látjuk) az MI (Mesterséges Intelligenciához) kapcsolódó kutatások és tervek.

1981-ben egy Japánban tartott konferencián egy új állami kutatási tervet jelentettek be, Ennek a tervnek a célja egy ötödik generációs számítógép elveinek le= rakása volt, melynek fontos alkotórésze az MI, a szakértő= ;i rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés. A cél tehát olyan intellige= ns számítógép létrehozása, mely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és dönteni. A japánok egy ilyen gép kifejlesztését 10 évre jósolták. A kutatást 1993-ban zárták le. Állításuk szerint létrehoztak egy olyan sz&aacu= te;mítógép gyártásához szükséges technológiát, mely egymillió-egymilliárd LIPS sebességgel tud dolgozni, és több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába. A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezend= 37; 10 évben még nem számíthatunk a lát&oacu= te;, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre.

Az MI-vel foglalkozó szakemberek nagyon hamar felismerték, hogy a kutatásokat több kisebb részre kell osztani. A világon szerte folynak ez= zel kapcsolatos kutatások: Hollandiában az emberi nyelvet megértő számítógépeken dolgoznak, az USA-ban már több mint 7 éve tanítanak egy számítógépet, ugyanitt folynak az emberi érzékelés számítógépekre &= aacute;tültetésének kísérletei.

47. ábra Roska Tamás

Magyarország kutatói sem maradhatnak ki ebből a munkából. A magyarországi kutatásokat Kalmár László logikai gépétől datáljuk, de a 70-es évekb= en is több PROLOG alkalmazás született. A 80-as évektől a SZTAKI-ban az intelligens gyártócellákkal végeztek k= isérleteket. A 90-es évektől kezdődően folytak kutatások a magyar nyelv megértésével kapcsolatban. Ugyanebben az időszakban már komoly MI oktatás folyt a BDMF, a BKE, az ELTE, a JATE, a BME, a KKMF és a ME tanszékein. 1985-től= a kutatólaboratóriumokban, egyetemeken, hazai és PHARE finanszírozásból folytak a beszédértéstől a mesterséges életen keresztül a neurális hálókig kutatások.

Ma már komoly hazai eredményekről számolhatunk be.

Ha a huszadik században nem is, de talán már néhány éven belül fordulat állhat be a világ számítástechnikai iparában - állítják a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálá= si Kutató Intézetének (MTA Sztaki) munkatársai. Az intézetben dolgozó, Roska Tamás akadémikus vezette kutatócsoport több mint tíz évi, amerikai-spanyol kooperációban végzett munka eredményeként új tartalommal egészítette ki a számítógép fogalmát: a jelenleg alkalmazott komputerek működési elvétől gyökeresen eltérő konstrukcióval dolgozó analogikai számítógépet fejlesztett ki. Az elnevezé= s az analóg és a logikai működés egyesítésére utal. A számítás fiz= ikai folyamat, amelynek formái rendkívül gazdagok, és = Roska Tamás szerint a digitális technika ismert fizikai alapjainak és működési módjai= nak átgondolása igencsak időszerű volt. "Úgy tűnik, hogy az elektronika, illetve az információs technológia fejlődésének újabb hullá= ;ma előtt állunk. A nyolcvanas évek olcsó számítási teljesítményére, az ügynevezett CMOS alapú mikroprocesszor-gyártásra épült a PC-ipar, ezután pedig az olcsó lézernek, az olcsó sávszélességnek köszönhetően a kilencvenes években létrejö= ;tt az internet-ipar. Most várjuk a harmadik hullámot: ez a legkülönfélébb érzékelők tömeges megjelenése" - magyarázza Roska Tamás.

Az optikai érzékelők - így például a kamerák - százezer számra ontják az analó= ;g jeleket, ezek digitálisra konvertálása pedig nem megy olyan könnyen, lassú és energiaigényes folyamat. "Azokon a területeken - mondja Roska = -, ahol változó jelek tömegével kell dolgozni, olyan számítógép válhat be, amelyben közel kerül egymáshoz az érzékelés és a feldolgozás. A mi gépünk, a CNN Univerzális Gép ilyen, ez a benne zajló jelenségeket nem törd= eli a digitalizálás lépcsőibe, hanem azokat egységükben, valós időben dolgozza fel." =

Az analóg módon működő és logikai műveletekre képes komputer, az analogikai<= /span> számítógép lelkét, a CNN csipet Leon Chua, a Berkeleybeli= University of California kínai származású amerikai professzora és tanítványa, L. Yang talált= a fel 1988-ban. A CNN egy Cellurális Neurális/Nemlineáris háló= zat. Olyan processzorsereg, amelyben az egyes processzorok (cellák) egy négyzetrács csúcspontjaiban foglalnak helyet. Mindegyik cella a közvetlen környezetében lévővel van összeköttetésben, azoktól hatást kap, illetve azokra hat. Ezek a hatások alakítják ki a CNN működését. Erre építve 1992-ben Roska és Chua mega= lkotta az úgynevezett CNN Univerzális Gépet, amely egy kétdimenziós rácson több ezer CNN elemi processzo= rt tartalmaz. A CNN csip maga egy vizuális mikroprocesszor, amelyben minden egyes tranzisztor fényérzékelő optikával rendelkezik. <= /o:p>

2002 március 2-án a legrango= sabb civil alapítású tudományos elismerést a Bolyai-díjat Roska Tamás vehette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől.

Egyesek szerint a CNN processzorok megváltoztatják az egész ed= digi számítógép ipart.

Bár ez utóbbi kijelentés a jövőt bizonytalanná t= eszi a számítógépek világában, egyben biztosak lehetünk: Az életünk már elképzelhetetlen ezek nélkül a csodálatos masinák nélkül.

Irodalomjegyzék

H.H. Golstine: A számítógép Pascaltól Neumannig Műsz= aki kiadó Bp. 1992

Marx György: A marslakók érkezése Akadémiai Kiadó Bp. 2000

Bitkorszak, avagy fejezetek a számítástechnika történetéből MTA Bp.: 1994

Kozma László Mérnöki tevékenységem az elektronikus számítógépek hőskorából. Magyar Tudomány, 1973

Frajka Béla:

Dr. Kozma László és az MESZ 1. Neumann János Számítógéptudományi Társaság VI. kongresszusa, Siófok, 1995.

Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Szerk.:= Nagy Ferenc. Budapest 1992

Markó Tamás: A számítástechnika története; jegyzet Pécs 1996

Kovács Győző: Történetek a Magyar és külföl= di számítástechnika hőskorából NJSZT B= p. 2002

193.224.141.245/UjsagInfo/11/oskor.htm

www.puskas.matav.hu/0= 011/pajtas2.html (Képes Gábor)

museu= m.ruhr.de/docs/histo= ry1.htm

www.hnf.de/museum/s= chickard_pascal.html

www.mathematik.uni-wuerzburg.de/History/rechner/schott/geschich.h= tml

www= .gris.uni-tuebingen.de/projects/schickard/index.html<= /p>
www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Schickard.ht= ml

www.ee.ryer= son.ca:8080/%7Eelf/abacus/history.html

www.weller.to/mus/mus_dm.htm

www.llcc.cc.il.us/d= beverid/histcomp.htm#atanb

www.f= h-niederrhein.de/~rehork/ge_info/geschichte8.htm

ww= w.ffg.sulinet.hu/oktinfo98/oppe/Kozepkor/schickard.htm

www.hpmuseum.org/prehp.htm

www.hpmuseum.org/srbig.htm

www.biography-center.com/s.= html

www.tcf.ua.edu/az/IT= HistoryOutline.htm

www.math.ohio-state.edu= /foundations

www.computerhistory.org/t= imeline/

www.jaky.sulinet.hu/k= onyv5/FEJ18.html

indykfi.phys.klte.hu/indyKFI/MT/0pascal.htm

pc2.ipari12-bp.sulinet.hu/szamgep/1^st.html

vmoc.muse= ophile.com/pioneers/

www.compustory.com/

userwww.s= fsu.edu/~hl/mmm.html

ftp.arl.mil/ftp/historic-= computers

ox= .compsoc.net/~swhite/timeline.html

www.webcom.com/calc/ (sz&aac= ute;moló masinák gyűjteménye)