Hát nem, nem az egér. Alapjában véve
rühellem az egereket. Különben is csak a TV-bõl
és a könyvekbõl ismerem õket ( "Egerek
és emberek" - végigaludtam magam rajta..)
De van más .
Például a VADÁSZAT !
Legkivált gyöngysorokra, láncokra. A
madzagot utálom, az olyan közönséges dolog.
Kajáért a Mama nevû barátom megy vadászni
minden reggel, mert engem borzasztóan féltenek,
ki sem engednek a lakásból. Mikor egyszer-kétszer
sikerült kiszöknöm, majd megõrültek
az izgalomtól. (-hátmég a Vörös!
Az pucolt csak igazán !)
Szóval a Mami vadászik mindanyiunk számára,
de sajnos a kevés értelmes dolog mellett mindenféle
értéktelen kacatot is hazahurcol, amik teljesen
ehetetlenek. (a Mama már nem valami fiatal és fürge,
igy a jobb zsákmányokat nyilván elpasszolja
szegény)
Aztán a DAGASZTÁS és DOROMBOLÁS
A legnagyobb békesség és jó közérzet
magas szintû mûvészi kifejezése. A barátaim
iránti szeretetemet és ragaszkodásomat is
azzal tudom demonstrálni, ha a szanaszét hagyott
ruhadarabjaikat jól megdagasztom. Sajnos a barátaim
nem mindig érik fel ésszel ,és hisztérikusan
kikapják a mancsaimból a finomabb selyemholmikat.
Aztán ott van az ALVÁS !
Ezt sem akárhogyan kell csinálni, mint ezek a pancserek,
akikkel lakom! Teljesen fantáziátlanok és
a szokásaik rabjai ! Minden áldott este ugyanabba
az ágyba fekszenek le. Tiszta röhej. Én viszont
feltérképezem a lakást és újabbnál
újabb Kedvenc Helyeket keresek magamnak. Van úgy,
hogy egy hétig is rájárok egyre-egyre, de
aztán tovább hajt a felfedezõ -ösztön.
Ezek a helyek gyakran veszélyeket is rejtenek magukban,
de az adja a savát-borsát ! Például
a ruhásszekrény aljában, a leesett ruhákon
aludni igazi élvezet, - nagy veszélye, hogy esetleg
rádzárják az ajtót. Vagy a könyvespolcon,
- de az alvás közben elnyomott könyvek óriási
robajjal zupálhatnak a földre. A bevásárló
kosár is kényelmes, - olyankor szatyorral járnak
bevásárolni, mert "olyan édes"
vagyok, hogy sajnálnak kirúgni belõle.
Aztán a tanuló-asztalon, a könyveik és
jegyzeteik tetején (nagy hisztériát lehet
vele provokálni)
Külön öröm, hogy napközben heves irigységet
vált ki a lakótársaimból ha látják,
milyen élvezettel tud egy macska aludni. Még a bundámat
is irigylik, mert rendkivül kényelmes, vastag, puha
és körbe vagyok vele vattázva. ("- HOGY
ALSZIK EZ A POFÁTLAN !")
És hát az ÉTKEZÉSEK !
Nálunk türhetõ a koszt, csak a kiszolgálással
vannak bajok. Kétbalkezes barátaimat nehezen tanitgatom,
hogyan kell tisztességesen ellátni egy macskát.
Persze érthetõ, hiszen õk olyan gusztustalan
dolgokat esznek, és olyan ügyetlenül, hogy honnan
is tudhatnák?
Például képtelenek a nyers húst megenni.
Mit mondjak, - meg se próbálják. Már
a fogaik is hitványak, az izlésük meg...A húst
azonnal tönkreteszik, csupa büdös és csipõs
dolgot kevernek bele, aztán összeégetik a tûzhelyen.
Undoritó.
Na, mindegy, szerencsére velem kivételt tesznek
: -apróra vágott tehenet kapok reggelire.
Aztán az uncsi konzervek ! (a TV-ben bámulják
a reklámot: "a macskák Whiskast vennének!",
és készpénznek veszik) Néha már
a könyökömön jön ki. Vagy máshol,
ha túl gyorsan találtam megenni. Többnyire
a szõnyeg közepére hányok, hogy lássák,
mit adtak nekem!
Ott vannak aztán még a sonkák és a
tejszinek! Mmmmmm! Az igen ! Sajnos ezeket bezárva tartják
a jégszekrényben, de néha kint felejtik,
- ilyenkor igen ügyes technikával lepofozom a földre,
mert ott többnyire már magától kinyilik
a csomagolása..