Önéletrajz:                                           

Nevem Rázmány Csaba.

Dávid Ferenc és az unitárius vallás szülővárosában, Kolozsváron születtem, 1946. április 9.-én.
Édesapám unitárius lelkész volt. Több mint negyven éven keresztül az Egyház alkalmazottja volt. Édesanyám az Unitárius Gimnázium főkönyvelője volt több mint harminc évig. Iskoláimat Kolozsváron végeztem az Unitárius Gimnáziumban, majd a Protestáns Teológiai Intézet unitárius karán 1968.-ban, egyházunk 400. évfordulóján. Ezt követően három éven át Brassóban szolgáltam mint segédlelkész, ahol Májay Endre principálisomtól nagyon sok lelkészi titkot eltanultam, és akire ma is nagy hálával emlékezem.

Brassó után következett a Székelyföld, és ezen belül Alsóboldogfalva, ahol 430 unitárius léleknek lettem a lelkésze. Elődöm több mint 36 éven keresztül volt a gyülekezetben, a legnehezebb időszakban a II. világháborút követően, az államosítás és a kollektivizálás rettenetes időszakában, amikor az állam valósággal üldözte az Egyházat. E miatt nem tudott a gyülekezet semmit sem építeni és újítani. Alsóboldogfalván romos templomot és romos lelkészi lakást örököltem elődömtől.
Első dolgom volt kijavítani a templomot és utána rögtön belevágtam életem legnagyobb vállalkozásába, egy új lelkészi lakás felépítésébe, akkor, amikor az állam minden fejlesztés elé gátat állított. Híveim bátorítása, hozzáállása, valamint a rengeteg közmunka és a rengeteg anyagi támogatás és adomány eredményeként 1973-ban elkészült az Erdélyi Unitárius Egyház legmodernebb lelkészi lakása, mely ma is az elsők között van komfort és kényelem szempontjából.
24 éven át szolgáltam a gyülekezetben, ahol csak a jót említve 190 gyermeket kereszteltem és 101 ifjú párt adtam össze. A temetéseket nem említem.

Hét évvel a csernobili katasztrófa után, 1993-ban daganatos betegséget fedeztek fel tüdőmben, aminek következménye az volt, hogy azonnali hatállyal meg kellett műttessem magam. A műtétre Magyarországon került sor sikeresen. Az orvosok javaslatára családommal együtt áttelepültem Magyarországra, 1995-ben  így lettem a Budapest III. Pestszentlőrinc lelkésze. . Több alkalommal kaptam kemoterápiás kezelést. A sok műtét és kezelés használt, hála legyen a jó Istennek. Mint a Budapest III. egyházközségünk lelkésze sikerült egy nagyon szép és aktív gyülekezetet és benne igen lelkes életet élni öt éven keresztül.

Kászoni József lelkész megválasztása után a Budapest I. gyülekezetbe, felkérést kaptam az Egyházi Vezetőségtől, hogy jöjjek át a Budapest II. egyházközségbe, ahova 2001. január elsején ki is neveztek.

 2001. február 3. óta, egyházamat püspökként szolgálom..