Penészmegelőzés

Az egészségtelen lakás talán legfőbb oka a nedvesedés, és következménye; a penészesedés. Napjainkra országos gonddá nőtte ki magát a riasztó méreteket öltő épületnedvesedés. Ez a veszély nem csak az öreg épületeket fenyegeti, hanem a rosszul szigetelt panellakások vékony, tömör, a hideget jól vezető falainak is problematikája. Oka lehet még a helytelen, vagy hiányos szigetelés, a falak lélegzését gátló műanyag festékek egyre gyakoribb alkalmazása, a fűtés-szellőzés nem kielégítő módja, és az épületek karbantartásának hiánya.

A lakások nedvesedhetnek:
Behatoló esővíztől Felszálló nedvességtől Páralecsapódástól stb.

Bármely probléma önmagában is kellemetlen foltokat képes varázsolni lakásunk falaira, és akkor még nem is szóltunk a velejáró dohos szagról. Ezek a jelenségek azon kívül, hogy lehetetlené teszik egy barátságos, harmonikus otthon kialakítását, még egészségünkre is nagy veszélyt jelent. (TBC, asztma, reumás fájások, stb.)
A nedvesség okai lakásonként más és más hibaforrásból adódhat, ezért a bajok elhárításának módja is egyedileg kezelendő.
Az alábbi részletekben rámutatunk néhány gyakori hibaforrásra. Ezeket nem árt olyan lakás tulajdonosoknak is áttanulmányozni, akik lakása ma még e problémától mentes, hiszen a baj megelőzése, a legjobb gyógyítás.

Nedvesség mérés:
Tapasztalati úton (empirikusan) szemrevételezés, tapintás, szaglás Mérőműszerrel (higroszkóp, fanedvesség mérő)

Kezdjük a vizsgálatot az alagsorban és haladjunk helyiségről helyiségre a következőképpen. (Amennyiben a vizsgálatot szakcégtől rendeljük meg, akkor is tartassuk be az alábbi vizsgálati sorrendet.)

1. Készítsünk alaprajzi vázlatot! Először a fal közelében vizsgáljuk meg a székléceket és a padlót. Különösen alaposan az ajtótokokat, de legfőképpen a küszöböket.
   Piros színnel jelöljük be a tervrajzon mindazokat a pontokat, amelyek a műszer piros tartományába eső mérési értékeket mutatnak (vagy: írjuk oda a skálán leolvasott számértékeket, a fanedvesség értékét). Hasonlóan, sárga színnel jelöljük be a sárga tartományba eső értéket stb.
2. Vizsgáljuk meg egyik falat a másik után és készítsünk minden falról vázlatot, azon tüntessük fel az ablakokat, ajtókat, kéményeket stb. is. A méréseket kezdjük a székléceknél, majd vízszintesen haladjunk a sarkokig, ide értve a kémények és a pillérek által képzett sarkokat is. Ezután a falakon felfelé haladva, jelöljük be vázlatunkon a piros és a sárga jelzéseket (ill. a megfelelő számértékeket). Mérjük meg ezután a fa ajtó- és ablakkereteket, különösen a béléseik alsó végződéseit, valamint a függőleges és vízszintes elemek csatlakozásait. Csak fán, téglán, kövön, vakolaton és tapétán mérjünk, mert a fémek nem vesznek fel vizet, és hamis értékeket mutatnak.
3. Végezzünk méréseket a külső fal néhány helyén is, mégpedig a sarkoktól és ablakkeretektől bizonyos távolságra! Itt általában nem várhatók nedves foltok (kivéve olyan nedvességet, amelyet már mértünk egy székléc felett), de az esetleges hőhídak, amelyeken át a külső-belső hőmérséklet érintkezhet, páralecsapódáshoz vezethetnek. Átnedvesedhet a fal lyukas esőcsatorna miatt, de a vakolatban, ill. a falakban támadt, a víz behatolását elősegítő repedések következtében is.
4. Néha páralecsapódásból eredő nedves foltokat fedezhetünk fel a képek vagy a bútorok mögött is, mivel az eltakart felületek általában hidegebbek a helyiségek többi részénél, ugyanis a meleg levegő és a sugárzó hő nem fér oda.
5. Különös gonddal vizsgáljuk meg a beépített szekrényeket és a lépcsők alatti fülkéket, ahol a levegő mozgása korlátozott. A lépcsők alatt általában hűvösebb van, mint a többi helyiségben. Ha nedvességet állapíthatunk meg, akkor az vagy páralecsapódásból származik, vagy kívülről felszívódó nedvesség, esetleg folytonossági hiba, és az a légmozgás hiánya miatt nem képes elpárologni.
6. Ha szükségesnek tűnik, a mennyezeten is végezhetünk szúrópróbákat. Plafonnedvesedés leginkább lapos tetők alatt fordul elő; a szigetelés folytonossági hibája vagy a kondenzáció miatt, de gyakori a fürdőszoba alatt is, ahol a kisebb tömítetlenség vagy egy csőrepedés is észrevétlen maradhat.
7. Alápincézetlen helyiség talajjal nem érintkező földszinti padlójának egy-két fa burkolóelemét is fel kell emelni, hogy a padló aljzatszerkezetét, párnafáit is meg lehessen vizsgálni. Ha mérési nedvességi értékeket kapunk (piros tartományban), akkor a hiányos alsó átszellőzés lesz a nedvesedés oka. Az hamarosan gombafertőzéshez és a padló tönkremeneteléhez vezethet. Az aljzat és a padló alatti légtér egyenletes szellőzését is meg kell oldani.
8. Közvetlenül a talajra fektetett beton-, tégla- vagy kőaljzat, amelyek alá rendszerint vízszintes párazáró réteget helyeznek a talajra, vagy építenek be az aljzatba, nedvességét úgy vizsgáljuk, hogy mérőpálcát nyomunk át a padlóburkolaton. Ha vizet át nem eresztő a burkolat (pl. műanyag vagy gumilemez), akkor az aljzat alatti talaj valószínűleg nedves lesz, ám ez nem ok az aggodalomra.
9. Az előzőekben ismertetett módon vizsgáljuk meg a többi szinten is!

A padlástérben annyi faszerkezetet vizsgáljunk, meg amennyihez csak hozzáférhetünk! Ha a tetőtér nincs megfelelően szellőztetve, vagy a tetőhéjazatban hézagok keletkeztek, akkor páralecsapódásra számíthatunk. Az első vizsgálathoz legalább jó két órára lesz szükségünk. De ha a vázlatokat egyszer elkészítettük és a veszélyeztetett helyeket bejelöltük, a következő összehasonlító felmérés már sokkal gyorsabban zajlik.


Hibameghatározás

A sikeres felújítás előfeltétele a pontos hiba-meghatározás (diagnózis). Ha a nedves foltok néhány hónap múltán sem tűnnek el, akkor okukat ki kell deríteni, hogy a nedvesedést elhárítva elejét vegyük a komoly károsodásoknak. A csak időnként megjelenő foltok viszonylag veszélytelenebbek, az épület szerkezetét nem károsítják.
Sok nedvesedés oka meghatározható a foltok elhelyezkedése alapján is. Pl. ha szivárgó vízvezetékcső vagy esőcsatorna, esetleg szigeteletlen tető okozza. Rendszeresen keletkezik-e télen páralecsapódás az ablakokon? Raktak-e valamelyik külső falhoz földfeltöltést? Az ilyen jellegű kérdésekre az épület lakói, akik a helyi körülményekkel tisztában vannak, választ tudnak adni.
Ha a nedvesedés okait nem lehet első pillanatban felismerni, tanulmányozzuk az ábrákat és kérjük ki szakember véleményét.


Behatoló esővíz

1. hiányosan tömített kémény
2. hibás csatlakozás a kémény és a tető között
3. kilazult tetőcserepek
4. nedvességszigetelés nélküli hibás attikalefedés
5. hibás hajlatképzés és esőcsatorna
6. hiányzó szemöldökpárkány bádogozás
7. hibás csatorna-lefolyócső és - csatlakozás
8. a lapos tető hibás fedése és elégtelen lejtése
9. hiányzó szigetelés vagy túl alacsony szegélyezés a függőleges falcsatlakozás mentén
10. hiányzó lábazat
11. hibás vakolat
12. ún. nedvességhidak több rétegű falak esetében (pl. habarcs vagy más vizet vezető anyag útján)
13. hibás ablakkönyöklő képzés
14. rosszul tapaszolt vagy festett ablakok
15. hiányzó küszöb

A felszálló nedvesség okai

16. a külső falfelületnek nekihányt föld vagy kellő szigetelés nélkül járófelület
17. hiányzó függőleges szigetelés a pincefal és az altalaj között (a falak átnedvesednek az elégtelen átszellőzésű pincetér nagy relatív légnedvessége miatt)
18. hiányzó vízszintes szigetelés a födém felfekvésénél
19. hiányzó vízszintes szigetelés a pincepadló alatt és felett
20. ha a tömör padlóburkolat tartósan nedves, akkor annak a meghibásodott vagy hiányzó vízszintes szigetelés lehet az oka.

A páralecsapódás okai

21. eltömődött szellőzőnyílások az eresznél
22. nem járható padlások hiányzó keresztszellőzése
23. hiányzó páraszigetelés miatti kondenzációs nedvesség lapos tetőkben
24. üzemen kívül helyezett kémények hiányzó szellőzőcsappantyúja
25. a beton ablakáthidaló hőhídja miatt lecsapódó nedvesség
26. képek és szekrények mögött lecsapódó nedvesség a hiányos átszellőzés miatt
27. a külső fal lábazatán lecsapódó nedvesség (nem tévesztendő össze a felszívandó nedvességgel)

http://www.altavizsla.hu/d.pl?url=http:%2F%2Fvizsla.origo.hu%2Fkatalogus%3Fhol=1%26q=falnedvesség+mérés