DALSZÖVEGEK

Amit nem mondtál el még |  Gondolj rám |  Örökre |  Mondhatnám még |  Odafent |  Egyedül a tónál |  Titkok tudója |  A valóság kegyetlenebb |  Nézz az égre |  Az utam |  Csendes szél, hűs eső |  Egyszer minden véget ér |  Hiányzol |  Kék szempár |  Ennyi |  Lakatlan sziget |  Miért? |  Ne titkold |  Nyári dal |  Nélküled élni nem tudok |  Pillangó |  Szerelemtemető |  Nekem is kell |  Messze a péntek |  Csak egy zenész |  A túlsó parton |  Amíg csak élek


Amit nem mondtál el még

Apró kis titkok
Amiket nem mondtál el még

Csöndes kis vágyak
Egy pár régi szép emlék

Amit nem mondtál el még
Ami benned lakik rég
Az álmom attól szép

Nézlek, csak nézlek
Előttem változik a kép

A szívem lángol,
Ha itt vagy, felragyog az ég

Amit nem mondtam el még
Ami régen bennem ég
Szívem örökre
Tiéd


Gondolj rám

Néha elhív majd a távol
Oda, ahol jobban hiányzol nekem
De legyek bárhol
Gondolok Rád

És hogyha túl messze lennék
Szívedben ott van az emlék,
Mit őrzöl még
csak gondolj rám.

Gondolj ráááám
Ha fúj a szél
Ha az eső zenél
Vagy ha itt a tél

Gondolj ráááám
Hogyha nincs miért,
Csak a szíved félt
...a kedvemért

Néha a szívemmel játszol,
Néha a lelkembe gázol
Ha nem vagy itt, de úgyis
Gondolok Rád

Amikor túl hangos a csend
És a szó már semmit nem jelent
Ha hiányzom neked,
Gondolj Rám.

Gondolj ráááám
Ha fúj a szél
Ha az eső zenél
Vagy ha itt a tél

Gondolj ráááám
Hogyha nincs miért,
Csak a szíved félt
...a kedvemért

(x2)


Örökre

Néha még gondol rád
Mikor nem gondolnád
Szemét a könny elönti
Ahogy a szíve mélyén

A múlt előre törve
A jelent elfeledve
Azt hiszi történhetne
Egy apró csoda, amivel majd

Újra Veled lenne
Újra átölelne,
Magányos tó partján
Ott, ahol senki se látja

Csak várja, még újra
Csak egyszer, még újra,
Meglásson, újra várjon

De mindez a múlt
A tűz kihúnyt
A szív most halkan
Elalszik e dalban

Nincs már álom
Nincs emlék
Eltűnik lassan
Minden kép

Csak a csend
Ami itt marad vele
Örökre

Örökre

Csak a csend
Csak a csend
Ami itt marad vele
Örökre

Örökre


Mondhatnám még

Évek óta már csak Téged vártalak
Úgy hittem nem jössz el soha
De mégis meghallgattatott
Szívem szava

Amiben suttogva csak Téged kértelek
Szüntelen, ezeregy éjen át
Sok-sok szép versben mondtam el
Százegy imát

Mondhatnám még, amit sokszor mondtam rég
De csak Te vagy az, aki kell
Aki ha nem kérem is átölel

Mondhatnám még, hogy mi az ami nekem szép
De Te ezt is tudod már
Anélkül, hogy mondanám


Évek óta már csak Téged vártalak
Örültem, hogy eljutott hozzád,
Halkan szólt, de mégis meghallottad
Szívem szavát

Amiben azt kérem maradj még itt velem
Maradj, míg az éj csendben leszáll
S ha velem alszol el,
A hajnal még együtt talál

Mondhatnám még, amit sokszor mondtam rég
De csak Te vagy az, aki kell
Aki ha nem kérem is átölel

Mondhatnám még, hogy mi az ami nekem szép
De Te ezt is tudod már
Anélkül, hogy mondanám


Mondhatnám még, amit sokszor mondtam rég
De csak Te vagy az, aki kell
Aki ha nem kérem is átölel

Mondhatnám még, hogy mi az ami nekem szép
De Te ezt is tudod már
Anélkül, hogy mondanám



Odafent

Sok emberben ég a vágy, hogy lássa,
Hogy csak egy percre megcsodálja
Milyen a benne rejlő Isten
Aki nélkül nincsen

Az ébredés, az észlelés, a szívverés
A fénnyel és a széllel száguldás
A tűzzel és vízzel szembeszáll,
Hisz Ő az Úr: az egyetlen Megoldás.

Van, aki érzi a reggeli fényben
Van, aki hallja az éjjeli csendben
Van, aki érti a halk jelet:
Hogy vigyáznak ránk Odafent.

Van, aki soha nem képes erre
Nem figyel fel az apró jelre.
De tudni hatalmat jelent
Hogy vigyáznak ránk Odafent.

Sok ember csak néha-néha látja
Milyen kicsi a saját világa
De naggyá teszi a képzelt Isten,
Hiszen nélküle nincsen

Az ébredés, az észlelés, a szívverés
A fénnyel és a széllel száguldás
A tűzzel és vízzel szembeszáll,
Hisz Ő az Úr: az egyetlen Megoldás.

Van, aki érzi a reggeli fényben
Van, aki hallja az éjjeli csendben
Van, aki érti a halk jelet:
Hogy vigyáznak ránk Odafent.

Van, aki soha nem képes erre
Nem figyel fel az apró jelre.
De tudni hatalmat jelent
Hogy vigyáznak ránk Odafent.


Egyedül a tónál

Valakire vársz még
Egyedül a tónál
Tudod, hogy nem jön már,
De szívesen vele volnál
Aki rég elment
Nem jön soha többé vissza már
De a tónál mindig benned él
Az a feledhetetlen nyár

Egyedül a tónál
Valakire vársz még
Gondolatban hozzá bújsz
És ő is átölel, mint rég
Apró könnycsepp
Letörlöd más ne lássa
Talán még újra eljön
A régi nyár varázsa

Miért múlik el minden, ami jó?
Miért nem ér semmit a kimondott szó?
Miért múlik el úgy, hogy nem veszed észre:
Örökre vége?


Titkok tudója

Tikok tudója vagy, Mindennek Anyja
A fény az éjben, meg ami hajtja
Ott fönn a gépeket a szikrázó égen
Szunnyadó drágakő barlang rejtekében

Minden Te vagy nekem, a lehulló csillag
Te vagy a hűs folyó amelyből isznak
Titkok tudója vagy, Mindennek Anyja
Mikor látlak újra? Mikor jön már a csoda?

Te vagy élet
Te vagy az álmom
Gyere végre
Nagyon várom
Hozz el mindent
Amire vártam
Soha ne menj el
Maradj nálam
Nekem más nem kell
Téged kérlek
Nekem a fény vagy
Maga az élet
Hogyha nem jössz
Sötét az Ég is
Titkok tudója
Az vagyok én is


A valóság kegyetlenebb

Ha újra itt lennél velem
Neked adnám az életem
Vele együtt a vágyaim
S az álmok könnyű szárnyain
Itt hagynánk mindent, mert ez fáj
Soha többé nem létezne magány
Örökre együtt lennék Veled
De a valóság kegyetlenebb


Nézz az égre

Nézz az égre most, hol sok csillag ragyog
A csillagok között talán én is ott vagyok
Nézz az égre most, ha hiányzom Neked
Gondolj rám néha, és tudd, hogy szeretlek

Minden egyes percben csak rád gondolok
Ha találkozunk, először szólni sem tudok
Magamnak bevallani talán nem is merem,
De tudom: ez az igazi szerelem

Telik az idő és múlnak a percek
Elmúlt pár év, Veled volt a legszebb
Emlékszem minden múló pillanatára,
Minden egyes csókra, minden pillantásra

A végére én mit is mondhatok?
Elfogytak a szavak, elfogytak a mondatok
Csendben az éjbe súgom én a nevedet
A nevedet és azt: nagyon szeretlek


Az utam

Furcsa képek, furcsa álmok
Álmaimban már hozzád járok
Lehetsz közel, vagy lehetsz távol
Én rádtalálok, legyél akárhol

Egy pillantásban benne van minden
Egy gondolattal elszállok innen
És amikor már nagyon hiányzom
Üzenj a széllel és megtalálom

Az utamat. Ami mindig visszavezet,
Hogy csak egy percre a Tiéd legyek
Hogy csak egy szót mondhassak Neked

Hiszen az utam az, ami mindig visszavezet,
Hogy csak egy percre a Tiéd legyek
Hogy csak egy szót mondhassak Neked

Rájöttem régen, minden csak látszat
Minden csak álom, olcsó utánzat
De egyszer talán véget ér az álmom
Akkor arra kérlek, segíts megtalálnom

Az utamat. Ami mindig visszavezet,
Hogy csak egy percre a Tiéd legyek
Hogy csak egy szót mondhassak Neked

Hiszen az utam az, ami mindig visszavezet,
Hogy csak egy percre a Tiéd legyek
Hogy csak egy szót mondhassak Neked


Csendes szél, hűs eső

Csendes szél, hűs eső
Talán épp minket sirat az idő
Csendes szél: mit susog?
Szerelemről szólnak most a dallamok

Merre jársz most? Mit csinálsz?
Miért nem vagy velem, hogy rám vigyázz?
Talán elmondja a választ majd ő
A csendes szél, vagy a hűs eső

Soha semmi így nem fájt még
Soha semmi, de mégis szép
Te drága, Te kedves, Te édes álom
Legyél végre a valóságom

Most már látom: így van jól
Mindig van kiút az álmokból
Talán nemsokára itt az idő
Mikor nem fúj a szél, s nem esik az eső


Egyszer minden véget ér

Egyszer minden véget ér
Egyszer elmúlik a tél
Egyszer visszatér a nyár
És minket újra megtalál

Egyszer elmúlik ami fáj
Egyszer véget ér a magány
Egyszer visszajön még
Az a kora őszi délután

Én várok Rád száz éjen át
Várok míg világ a világ
Várok, hisz remény nélkül
Az életem csak egy

Elszáradt faág


Hiányzol

Egy szív most hozzád szól
Tudd meg, hogy hiányzol
Ó, olyan nagyon,
Hogy én azt el sem mondhatom
Csak egy nyár amire én emlékezem.
Egy nyár. S Te mindig ott voltál velem.

Ez a szív most hozzád szól
Tudd meg, hogy hiányzol
Ó, olyan nagyon,
Hogy én kimondani sem tudom.
Csak egy elfelejtett emlék lett e kép,
Egy álom. Mely azóta örökké bennem ég.

Nyári álmunk tovaszáll a széllel
Oda, ahol talán senki sem érheti el
De kérlek, ezt az álmot hagyjuk végre örökké élni
Hogy ezentúl ne kelljen senkitől se félni.

Egy szív most hozzád szól
Tudd meg, hogy hiányzol
Ó, olyan nagyon,
Hogy én azt el sem mondhatom
Csak egy nyár amire én emlékezem
Egy nyár. S Te mindig ott voltál velem

Ez a szív most hozzád szól
Tudd meg, hogy hiányzol
Ó, olyan nagyon,
Hogy én kimondani sem tudom.
Csak egy elfelejtett emlék lett e kép
Egy álom. Mely azóta örökké bennem ég.


Kék szempár

Utoljára álmomban láttam
Akkor újra megcsodáltam
Izzó fénye mint egy csillag
Egy másik bolygó, egy fényesebb Nap

Mondd, miért néz rám
Ez a gyönyörű, kék szempár?
Csak mosolyog, mosolyog rám
Ez a gyönyörű kék szempár.


Imádom, ha éppen rámnéz
Néha maga a tűz, néha szélvész
De soha nem tombol, soha nem lázad
Mosolyának titkát szívedbe zártad


Ennyi

Én mindig azt mondtam Neked
Hogy lassan éld az életed
Ami vár rád, úgyis megtalál

És azt is elmondtam Neked:
Ne siettesd a szerelmet
Aki vár rád, úgyis erre jár

Mégis ennyi, csak ennyi
Hogy a szívemhez érj
És látom, és félek:
Nincs remény.

Ennyi, csak ennyi
Hogy a szívemhez érj
De mégis úgy félek:
Nincs remény.


Többet most nem mondok Neked
Tudom, hogy úgyis megszeged
Te is vársz rá. Mész, hogy megtaláld

Már mindent elmondtam Neked
De gyorsan elfelejtetted
Erről ennyit. Nincs tovább.

Mégis ennyi, csak ennyi
Hogy a szívemhez érj
És látom, és félek:
Nincs remény.

Ennyi, csak ennyi
Hogy a szívemhez érj
De mégis úgy félek:
Nincs remény.


Lakatlan sziget

Csak a szívedet add és semmi mást
Neked küldöm most ezt a vallomást
Ahogy a nap lement én el nem feledem
Ketten voltunk a lakatlan szigeten

Csak a szívedet add és semmi mást
Neked küldöm most ezt a vallomást
Mikor a nap lement és átöleltelek
Újra bevallottam Neked, hogy nagyon szeretlek

Ó egy lakatlan szigeten, ahol mindig kék az ég
Ó, egy lakatlan szigeten a vágyunk, az álmunk miénk


Miért?

Próbáltam más lenni, de Neked más kellett
Próbáltam megérteni, hogy ezt miért tetted
Fülemben még hallom minden szavad és hallom az ígéreted
Amit megszegtél. Hazudtál. Így könnyebb volt Neked

Ó, miért? Miért múlik a hajnal?
Miért nem vigasztal az első napsugár?
Miért? Miért jár itt az álom,
Ha engem minden reggel egyedül talál?

Hűtlen lettél hozzám, de nem hibáztatlak
Azt, amit éreztél mindig őszintén kimondtad
Talán jobb is így, hogy elengedtelek
Így legalább szabad lett az életed

És újrakezdheted
Én nem leszek útban Neked

Ó, miért? Miért múlik a hajnal?
Miért nem vigasztal az első napsugár?
Miért? Miért jár itt az álom,
Ha engem minden reggel egyedül talál?


Ne titkold

Ne titkold, ha fáj
Ne titkold, ha ég benned a vágy
Ne titkold, ha ég benned a vágy

Ne titkold, ha fáj
Ne titkold, ha úgy érzed, hogy nincs tovább

Ne titkold, ha fáj
Ne titkold a vágyad
Titkos kis ágyad vár

Ne titkold tovább
Ne titkold, ha nincs tovább


Nyári dal

Én jól vagyok, az idő kellemes meleg
Egy fa alatt ülve csak Neked énekelek
Fent ragyog a nap, a tóban úszkálnak a halak
És boldogok, mint az emberek

Egy kicsit messzebb sokan fürdenek
Sikongást hallok: ezek csak a gyerekek
Elhúz egy motorcsónak hullámot csinál
Rajta egy meztelen lány áll

Ez egy nyári dal, semmit nem akar
Csak azt kéri, hogy érezd jól magad
Ez egy nyári dal. S ha úgy érzed, hát menjünk együtt
Vár ránk a víz és a part


Esteledik és a tábortűz körül
Mindenki, aki csak számít sorra összegyűl
Jó a hangulat. Ragyognak a csillagok
Ma éjszaka csak Veled maradok

Ez egy nyári dal, semmit nem akar
Csak azt kéri, hogy érezd jól magad
Ez egy nyári dal. S ha úgy érzed, hát menjünk együtt
Vár ránk a víz és a part


Nélküled élni nem tudok

Mondd, milyen ez a nyár?
A napok monoton sorban
Múlnak el egymás után

Én csendben hallgatom
Ahogy az esőcseppek az ablakon
Átrajzolják a délutánt

Olyan egyedül vagyok,
Hogy el nem mondhatom
De még mindig várok Rád

Nem adom fel a reményt
Az éltető reményt
Egyszer visszajössz talán

Hiszen Nélküled élni nem tudok
Ha elmész mindig meghalok
És újraszületni nehezebb, mint gondolnád

Én Nélküled élni nem tudok
Nem vigasztalnak a csillagok
És semmi nincs, ami elmondaná, hogy mennyire vágyom rád


Ha egy hűvösebb napon
A fák lombja közt futó szél
Eljátszik egy dallamot

Akkor érzem igazán
Le sem tagadhatom
Nélküled én senki vagyok.

Hiszen Nélküled élni nem tudok
Ha elmész mindig meghalok
És újraszületni nehezebb, mint gondolnád

Én Nélküled élni nem tudok
Nem vigasztalnak a csillagok
És semmi nincs, ami elmondaná, hogy mennyire vágyom rád


Mindig vágyom Rád
Én mindig vágyom Rád


Pillangó

Halkabb a csendnél, valakit vár
Csak egy reményvesztett szempár maradt már
Az utcán halkan álldogál
Talán csak éppen Terád vár

Régen volt Otthon, és nem tudja már
Milyen érzés amikor Valaki vár
Megtöri a csendet, egy könnycsepp kopog
A hideg utcasarkon tovább ácsorog


Telik az idő. Egy autó megáll
Pár perc múlva a lány beszáll
Eltűnik a ködben, s én gondolkodom
Mit ér az élet, ha olcsón eladom?

Mert régen volt Otthon, és nem tudja már
Milyen érzés amikor Valaki vár
Megtöri a csendet, egy könnycsepp kopog
A hideg utcasarkon tovább ácsorog

Régen volt Otthon, és nem tudja már
Milyen érzés amikor Valaki vár
Megtöri a csendet, egy könnycsepp kopog
Én lassan tovább ballagok


Szerelemtemető

Titkos szavakat súgnak
Amiket nem mondhatok senkinek
A harangok meg csak zúgnak
Zúgnak, de senki nem tudja, hogy minek

Az álom újra éled
Megint csak érzed saját halálod
De most is csak állsz és nézed
Pedig minden éjjel újra látod

Ennyi volt. És nincs jövő
Az élet egy szerelemtemető
Hát támadj most fel, üzenj haza
Talán eljuthat oda egy halott szava


Hangok menekülnek
Sötét fák között fekete árnyak
Lelkemre ülnek
Ezután még mire várjak

Hol van az út vége?
Hol van az otthon, hol van a kis ház, ahol
Megpihenhetek végre?
És akárkinek elmondhatom, hogy

Ennyi volt. És nincs jövő
Az élet egy szerelemtemető
Hát támadj most fel, üzenj haza
Talán eljuthat oda egy halott szava


Nekem is kell

Nekem is kell valami, ami még jó
Olyan játékot mutass, ami nekem való
És Neked is kell valami, ami még jó:
Bevált módszerek, ez a nekünk való

Értünk gyúlnak a csillagok
Nekünk egy másik Nap ragyog
És ha éjjel fúj a szél
Az is csak nekünk mesél

Értünk gyúlnak a csillagok
Nekünk egy másik Nap ragyog
És ha néha nem Veled játszom
Akkor is a Tiéd vagyok


Nekem is kell valaki, aki még szép
Olyan ember kell nekem, aki megért
És Neked is kell valaki, aki nem rossz
Csak egy barát kell, aki soha nem gonosz

Értünk gyúlnak a csillagok
Nekünk egy másik nap ragyog
És ha éjjel fúj a szél
Az is csak nekünk mesél

Értünk gyúlnak a csillagok
Nekünk egy másik Nap ragyog
És ha néha nem Veled játszom
Akkor is a Tiéd vagyok


Messze a péntek

Az éj leszállt, a hideg fákon odakint csend ül
A lelkemben egy régi nóta újra zendül
Miért nem vagy itt, hogy legalább öleljelek magamhoz?
Csak a magány maradt, a hideg magány ami mindig fájdalmat hoz

Az éj leszállt, s bennem a fények mind eltűntek
A régi vágy az, ami kínozza lelkünket
Egymásra vágyunk, de még oly messze a péntek
Hogy megérdemelt jutalmamként megkapjalak Téged


Csak egy zenész

Tudod, minden voltam már
Voltam hatalmas király
Voltam gazdag naplopó
Voltam álnok áruló
Voltam vándor, voltam pap
Szavaim hitet adtak
Voltam az, ki messze néz
Voltam keresztes vitéz

De most csak zenész vagyok
Jó szóért egy dalt adok
Egy dalt, mi messze elkísér
És talán lelkedhez ér
Őrizd mindig meg a szót
Nem mond mást, csakis a jót
És őrizd meg vele a dalt
A dalt, mi csak a Tiéd marad


Tudod én is szenvedek
És a kövér könnyeket
Letörlöm arcodról, ha kéred
Ha nagyon rossz Neked
Én mindig ott leszek Veled
Rád vigyázok, s melletted
Úgy érzem, megint más leszek
Talán király, talán gyerek

De most csak zenész vagyok
Jó szóért egy dalt adok
Egy dalt, mi messze elkísér
És talán lelkedhez ér
Őrizd mindig meg a szót
Nem mond mást, csakis a jót
És őrizd meg vele a dalt
A dalt, mi csak a Tiéd marad

Én csak egy zenész vagyok
Jó szóért egy dalt adok
Egy dalt, mi messze elkísér
És talán lelkedhez ér
Őrizd mindig meg a szót
Nem mond mást, csakis a jót
És őrizd meg vele a dalt
A dalt, mi csak a Tiéd marad


A túlsó parton

A túlsó parton már vár Rád az új életed
Új otthon vár, ahol én már nem vagyok Veled
Visszanézni kár. A part túl messze van
Én állok itt és nézlek csak
S a szívem nem dobban.

A túlsó parton vár
Menj érte már
Egy új élet vár


Amíg csak élek

Gyere velem, édes kisangyalom
Néked a fütykösöm megmutatom
Ha tetszik a fütykös a Tied lehet
Oszt’ a Tied leszek, amíg élek.

Amíg csak élek