A Földünkön sokféle élőlény él, pédául baktériumok, rovarok, pókok, halak, madarak, kutyák, macskák, elefántok, bálnák, és az ember, melyeknek utódaik, gyerekeik ugyanolyanok, vagy nagyon hasonlóak, mint szüleik.

Minden élőlénynek saját receptje van, más a baktériumoknak, más a növényeknek, mint pl. a kukorica és más az állatoknak is, mint pl. a csiga, vagy a kutya. Ezeket a recepteket, információkat minden élőlény minden sejtje tartalmazza. A receptek olyanok, mint egy zenesáv egy CD lemezen.  Amikor a sejtek osztódnak ezeket a recepteket le kell másolni, mielőtt a sejtek ketté válnak. Ez olyan, mint amikor egy CD-t lemásolunk egy üres CD-re, hogy odaadhassuk a barátunknak.
Azt az anyagot, amely ezeket a recepteket, információkat hordozza, 1953-ban fedezte fel két tudós, Francis Crick és James Watson. Ezt az úgynevezett örökítő anyagot DNS-nek, dezoxiribonuklein-savnak nevezik. A DNS olyan, mint egy felcsavarodott létra. Ezt a formát kettős hélixnek (hélix= spirál) nevezik. Amikor a DNS lemásolódik, ez a spirál széttekeredik és a „létra” két szára eltávolodik egymástól. Ekkor úgy néz ki, mint két fésű egymással szemben, amelyek miután felépítik tükörképüket, újra összecsavarodnak. Így lesz két egyforma DNS molekula. 

A DNS tartalmazza azokat a kisebb információ-csomagokat, amelyeket géneknek nevezünk. A gének a DNS kisebb-nagyobb darabjai, amelyek az élőlények tulajdonságait meghatározzák.
Az ember évezredek óta törekszik arra, hogy számára kedvezően változtassa meg a környezetében található, számára valamilyen tulajdonsága miatt hasznos élőlényeket, nemesítse a növényeket, háziasítsa az állatokat,  értékes tulajdonságaikat „felerősítve” új és új fajtákat hozzon létre.
Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt az emberek kitalálták, bevezették a mezőgazdasági termelést, hogy megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű élelmiszerhez jussanak. Az első mezőgazdászok már nem csak azért gyűjtöttek növényi magvakat, hogy megegyék, hanem el is vetették azokat. Aratás, betakarítás után a legjobb, legkövérebb magvakat félretették és a következő évben újra bevetették velük a földet.  Az évről évre így kiválogatott és felhasznált növényi magvak segítségével egyre jobb és jobb minőségű, nagyobb mennyiségű és ízletesebb termést lehetett betakarítani. Ezt a folyamatot nevezzük nemesítésnek. Az emberi tevékenység által fokozatosan megváltoztak ezeknek a növényeknek a tulajdonságai. A mai búza ősét a kőkorszakban kezdték termeszteni Kis-Ázsiában. A kukorica Mexikóból (Coxcatlan) származik, körülbelül 7000 éve kezdték meg nemesítését az őslakók. Akkoriban a cső még csak egy-két cm hosszú volt és csak néhány szem mag volt rajta.

Hasonlóan történt ez a háziállatokkal is. A ló háziasítása nagyjából 5000 évvel ezelőtt Közép-Ázsiában kezdődött. A macskáé az ókori egyiptomiaknál, de a kutya háziasítását már az ősidőkben elkezdte az ember. Nehezen hihető, de a nagy bernáthegyitől a kis tacskóig az összes kutyafajtát ugyanabból az ősből, feltehetően a farkasból tenyésztette ki az ember.

A növénynemesítés és az állattenyésztés az adott fajon belül, az egyes fajok természetes sokszínűségét használta, használja ki a kedvező tulajdonságok kialakítására. A természetben ugyanis az egyes gének sokféle variációban (pl. bőrszín, szemszín,) fordulnak elő, ezek tudatos kiválogatásán alapszik a nemesítés és a háziasítás. Például ennek eredményei a nemesített almafajták, a jonatán, a golden vagy a zöldalma.
De az ember türelmetlen! Gyorsan akar létrehozni új típusú szervezeteket, amelyeknek új tulajdonságaik vannak. A tudósok sokat tudnak arról, hogyan működnek a gének. Azt is tudják, hogyan lehet kivágni a géneket ez egyik élőlényből, és beilleszteni azokat egy másik élőlénybe, hogy annak egészen új tulajdonságai legyenek. Ezt nevezzük genetikai módosításnak (GM). Az így létrehozott új típusú élőlényeket (melyek leggyakrabban növények) nevezzük GMO-knak, genetikailag módosított organizmusoknak (organizmus= szervezet). Tehát a GMO olyan élő szervezet, amelyben a genetikai örökítő anyagot, a DNS-t a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. A GMO-k utódai is rendelkeznek az új tulajdonságokkal.
A GM élőlények, valamilyen vírusból, baktériumból esetleg más növényből, állatból származó gént tartalmaznak, hogy könnyebb legyen a termesztésük, vagy ellenállóak legyenek a rovarkártevőkkel szemben. Növényeket lehet így sótűrővé, szárazságtűrővé is tenni, vagy éppen olyan anyagokat termeltetni a GM növényekkel, amelyeket gyógyszerként használhatunk.  Ezek a GM növények megjelenésükben és ízükben nem különböznek a hagyományos fajtáktól. Azoktól csak bonyolult laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megkülönböztetni.
A genetikai módosítás során egyelőre még nem tudják előre megtervezni, hogy a DNS-be hová kapcsolódjon be az új gén, ezért előre nem látható, nem kiszámítható, akaratlan változások is történhetnek a növény DNS-ében, aminek súlyos következményei lehetnek, pl. a növény allergiát esetleg más betegséget okozhat.
A mezőgazdasági termelésnek olyan nehézségekkel kell szembenéznie, mint a gyomnövények terméscsökkentő hatása, de a kártevő rovarok is okozhatnak olyan súlyos károkat, amelyek tönkretehetik a termés nagy részét. Ezért fordult a tudósok érdeklődése a genetikai módosítás felé. A laboratóriumokban a kutatók száznál is többféle GM növénnyel kísérleteznek, de a földeken is termesztenek már jó néhányat.
A világon termelt egyik legjelentősebb növény a szója, melyet állatok takarmányozására és emberi fogyasztásra egyaránt használunk. Talán meglepő, de igen sok élelmiszerünk tartalmazhat szóját, pl. a húskonzervek, a virsli, a párizsi, a hamburger, a kenyér.

Ha gyomok is nőnek a termőföldön a gazdának kevesebb lesz a termése és ezáltal a jövedelme. Ma már a szója vetésterületének nagyobb részén olyan GM szóját termesztenek, amely ellenáll a gyomirtónak. A földműves ezt a GM szóját nyugodtan lepermetezheti gyomirtóval, amely minden más növényt el fog pusztítani. De csak egy ideig, mert a gyomok alkalmazkodnak a gyomirtóhoz és ezáltal egyre több, és több gyomirtót kell használni, ami végül felhalmozódhat a növényekben és a talajban, bekerülhet az ivóvízbe is.

A másik legfontosabb takarmány- és élelmiszernövényünk a kukorica. Több GM kukoricafajtát is előállítottak már, amely rovarölő toxint termel.Már régóta ismert, hogy a Bacillus thuringiensis (Bt) nevű talajbaktérium rovarölő toxint termel.

Ennek a toxinnak a génjét beillesztették a kukoricába, aminek következtében az ilyen Bt kukorica is képes előállítani ezt a mérget. A különböző kukoricák más-más rovarkártevő ellen hatásos mérget termelnek. Mivel a kukorica minden sejtje ugyanazt a genetikai információt tartalmazza, minden növényi sejt termeli a mérget is. Az egyik Bt kukoricafajta a kukoricamoly, a másik a kukorica-bogár ellen képes megvédeni magát.
A rovarok igen sikeres élőlények, a legnagyobb számban népesítették be a Földet, még az Antarktiszon is élnek. Ezt alkalmazkodó képességüknek köszönhetik. Ezért, ha az emberek új rovarölő szereket fejlesztenek ki, a rovarok néhány év alatt hozzászoknak, és a szer alkalmatlanná válik a védekezésre. Ugyanez érvényes a növények által termelt mérgekre is.
A Földön jelentős mennyiségben termesztenek Bt gyapotot és gyomirtó-ellenálló repcét. Termesztenek GM rizst és burgonyát is.
Virágzáskor a méhek és más rovarok kilométerekre szállíthatják a virágport, ahol beporozzák a másik növényt. Más növények esetében a szél hordja el a távoli virágokra a pollent.

Ha pl. egy gyomirtó ellenálló repce virágpora egy hagyományos repce bibéjére kerül, a mag hordozni fogja ezt a GM tulajdonságot, ami megjelenik a magból kibújó utód növényben. Előfordult, hogy ezen az úton háromféle gyomirtónak is ellenálló repce alakult ki. Ilyen módon GM növények pollenjei beporozhatnak rokon növényeket is és a beépített GM tulajdonság megjelenhet akár a gyomnövényekben is.
A genetikai módosítás új módszer, alig néhány évtizede kezdték alkalmazni. Az emberiség számára hatalmas lehetőséget biztosít a GMO-k létrehozása. Kihasználásával lehetősége lesz több és táplálóbb, vitaminokban és más hasznos anyagokban dúsított élelmiszerek előállítására. Segítségével gyógyszer-alapanyagokat termeltethet növényekben és szárazság által sújtott mezőgazdasági termőterületeket is kihasználhat.