|
Egy szerelmet kereső lány igaz története
Középiskolás koromban sok sráccal randiztam, és
sok csalódás ért. Sebezhető voltam, mert vágytam a szeretet után. Azt
akartam, hogy valaki igazán törődjön velem. Az volt a problémám, hogyan
találom
meg azt a fiút, akit szeretni tudtam volna, és aki értékelte is élvezte
volna a szeretetem. Mikor aztán főiskolára kerültem, nem állt szándékomban
férjhez menni vagy szerelmesnek lenni. Úgy döntöttem, hogy jól fogom magam
érezni, sok mindent kipróbálok, és nem kötöm le magam senkihez és semmihez.
Más szóval új lapot kezdek. Jó kapcsolatokat akartam, szórakozni, és a
főiskolai életet felfedezni.
Minden jól ment, amíg nem találkoztam Józsival.
Nem hiszek abban, hogy létezik szerelem első látásra, de mikor először
megláttam, romantikus tinédzser voltam és Józsit fantasztikusnak láttam.
Kivételesen vonzó személyisége volt. Mikor először randit kért, magamon
kívül voltam az örömtől.
Az első randin sokat beszélgettünk és
próbáltunk jó színben feltűnni egymás előtt. Egy hónap múlva ismét elhívott.
Azt hiszem, akkor már tudta, hogy tetszik nekem. Ezt próbálta kihasználni,
és innentől kezdve a dolgok egyre kevésbé alakultak úgy, ahogy szerettem
volna.
Nagyon sebezhető voltam, mert arra vágytam,
hogy valaki szeressen.
A kapcsolatunk már eleve nem jól kezdődött,
mert megpróbáltam kisajátítani őt. Azt akartam, hogy senki mással ne
találkozzon, csak egyedül velem. Akkor még tartottam magam az erkölcsi
értékrendem diktálta szabályokhoz, de már próbálgattam rábírni egy komolyabb
kapcsolatra.
Találkozgattunk és volt néhány komoly
beszélgetésünk is. Párszor rendesen hajba is kaptunk. Sokat bosszantott és
ugratott. Megpróbáltam nem megbántódni ilyenkor, hanem vele nevetni, de
belül gyakran megsebződtem. Sokszor egyszerűen fogta magát és az
összejöveteleken vagy bulikon faképnél hagyott. Nem részesített semmilyen
különleges figyelemben, és ezért megbántva éreztem magam.
Rájöttem, hogy így egyoldalú a kapcsolatunk,
ezért azon kezdtem ügyködni, hogy ő is úgy érezzen, mint én. Most emiatt
kerültem bajba. Túlságosan erre koncentráltam: kezdtem olyan dolgokat tenni,
amikről tudtam, hogy akarja. Mindent megtettem, ami neki tetszett. Ez néhány
erősen szexuális jellegű dolgot is magába foglalt. Azt gondoltam, hogy ha
nem teszem, elmegy. Márpedig én nem akartam elveszíteni.
Telt-múlt az idő, és már ott tartottunk, hogy
együtt aludtunk és olyan dolgokat tettünk, amikről tudtam, hogy nem
helyesek, de az elveimet feláldoztam azért, hogy megtarthassam Józsit. Ez a
legnagyobb hiba, amit egy lány tehet. Azt hiszi, ha mindent megtesz amit a
fiú mond, akkor majd az odalesz érte. Ez nem igaz.
Tudom, Józsi nem becsült többé, és én is
elvesztettem az önbecsülésem. Keresztyén neveltetésemnek köszönhetően
emésztett a bűntudat. Nem tudtam rászánni magam, hogy azt mondjam: "Bocsáss
meg. Uram", mert tudtam, hogy újra meg fogom tenni. Mindent megtettem volna,
hogy megtartsam őt.
Itt a fiatal lányokhoz szólok: Mielőtt
kapcsolatot kezdesz kialakítani, keress keresztyén srácot, olyat, aki nem
szégyelli kimondani: "Keresztyén vagyok, és vannak erkölcseim." Én tudom:
nagyon vakmerő dolog nem keresztyén, menő fiúkkal randizni. Azt tanácsolom,
tartsd magad távol tőlük, mert elveszthetsz valami nagyon értékeset.
Józsival problémáink voltak. Sokat
veszekedtünk. Sokat cukkolt, gyakran megbántott. Megpróbáltam megmagyarázni
neki, hogy bűnösnek érzem magam amiatt, hogy lefeküdtem vele. Megpróbáltam
abbahagyni, de hallani sem akart róla.
Átgondoltam a kapcsolatunkat. Nem működött.
Rosszul bánt velem. De azt gondoltam: "Ha összeházasodunk minden másképp
lesz. Szeretni fog. Gondoskodni fog rólam, és érdekelni fogja, hogy mi van
velem." Ez részemről nagy hiba volt. Senkit sem tudsz megváltoztatni,
akárhogy szereted és akárhogy próbálkozol.
Végy egy fiú-lány kapcsolatot és nagyítsd fel
tíz-húszszorosra, megkapod milyen lesz a házasság. A tv, a könyvek, filmek,
slágerek, minden, ami befolyásolja manapság az életünket, azt sugallják,
hogy bármikor helyes irányba terelheted az életed, hogy pompásan menjenek a
dolgok. De ez nem így van. A házasság kemény dolog. Még ha két ember szereti
is egymást, és mindketten igyekeznek, akkor is kemény.
Senkit sem tudsz megváltoztatni, akárhogy
szereted is!
Ha felnagyítottam volna a mi kapcsolatunkat
tízszeresre vagy akár csak ötszörösre, láttam volna, hogy Józsinak
előbb-utóbb elege lesz belőlem. Más lányok után fog szaladni, nem fog magán
uralkodni, verni fog, nem feleségként fog kezelni, és nem fogja vállalni
férjként a felelősséget.
Sajnos nem így tettem. Gyorsan határoztam.
Elszöktünk, és összeházasodtunk, amiért csak magam okolom, mert tudtam, hogy
nem volna szabad ezt tennem. Gondolkozás nélkül cselekedtem. Azt gondoltam,
ha nem ezt teszem, elvesztem őt. A helyes hozzáállás az lett volna, hogy ha
nem tud várni rám és alkalmazkodni hozzám, akkor az egész nem éri meg. De
csak az érzelmeim irányítottak, és egyáltalán nem gondolkoztam józanul.
Nagyon össze voltam zavarodva. Nem akartam újabb sebet. Úgy ugrottam bele,
hogy nem tudtam: ez lesz életem legnagyobb sebe.
Mikor elmondtuk a szüleinknek, nagyon
csalódottak voltak. Abbahagytam a főiskolát, hogy Józsi befejezhesse.
Elmentem dolgozni. Pincérnő majd bárpultosnő voltam, ami szörnyű munka. Majd
eladónak mentem. Minden munkát elvállaltam, hogy legyen elég pénzünk. A
házasságunk semmit nem ért. Nem szeretett. Én szerettem őt, és próbáltam
megszerettetni magam. Elkeseredetten próbáltam tetszeni neki, feláldozva
saját érzéseimet. De nem sikerült. Nem is sikerülhetett. Nem késztethetsz
senkit arra, hogy szeressen téged. Egyfolytában félelmek közt éltem, hogy
talál magának valaki mást -, és pontosan ezt tette. Nem akartam elhinni,
mert azt akartam, hogy működjön a házasságunk.
Házasságkötésünk után öt hónappal terhes
lettem. Gyönyörű kisbabánk született. Ez egy időre megváltoztatta a
dolgokat. Nagyon feldobta, hogy van egy gyermeke. De egy hónappal később a
dolgok visszazökkentek a régi kerékvágásba: türelmetlen volt, mindig egyedül
hagyott a gyerekkel, én cipeltem a terheket, megpróbáltam a gyermeket
nevelni és a családot ellátni.
Három éve voltunk már házasok, mikor olyan
dolgok történtek, amiktől észhez tértem. Rádöbbentem, hogy nem szeretett, és
soha nem is fog, soha nem lesz jó apa és felelősségteljes férj. Nem bírtam
tovább! Elváltunk.
Senkit sem késztethetsz arra, hogy szeressen
téged!
Visszatekintve látom, hol követtem el a sok
hibát. Legelső hibám az volt, hogy nem tartottam állandó kapcsolatot
Istennel. Ha megtettem volna, nem kerültem volna ebbe a helyzetbe. Isten
szeretete ingyenes, és ilyen szeretetet sehol másutt nem tapasztalhatsz az
életben, mert ez a teljes szeretet. Semmi sem hiányzik belőle. Ne gondold
hogy tudsz élni szeretet nélkül, mert erre képtelen vagy. A környezetedben
élő emberekre sem számíthatsz, hogy megadják neked ezt a szeretetet. Istenre
azonban számíthatsz. Ő mindig melletted marad és soha nem változik.
Hiba volt az is, hogy annyira siettettem a
dolgot. Ez manapság népszerűnek tűnik. Azt gondolod: "Tetszik nekem, én is
tetszem neki. Talán szerelmesek is vagyunk egymásba. Miért ne tennénk meg a
következő lépést és próbálnánk meg, hátha működik nálunk a szexuális
kapcsolat is, hisz mindketten szeretnénk?" Ezzel átugrod azt a szakaszt,
amikor jó barátságba kerülhetnétek. Ez hiányzott a Józsival való
kapcsolatomból. Hiányzott a kölcsönös tisztelet és barátság. Nem becsült
engem, és én sem becsültem őt. Barátságról sem beszélhettünk.
További hiba volt a szexuális kapcsolat
elkezdése. Ettől tartózkodnom kellett volna. Még nem házasodtunk össze. Nem
voltam elég idős és tapasztalt, hogy szembenézzek egy ilyen kapcsolat
következményeivel. Csak azért, mert a külső helyzet adott a szexuális
kapcsolathoz, nem jelenti azt, hogy érett is vagy rá. Ez nem csak egy testi
kapcsolat, hanem ez magába foglalja egész valódat. Nagyon fel tudja kavarni
az érzelmeidet, ha felkészületlenül keveredsz bele. Ezt a házasságra kell
tartogatni.
Ha visszatekintesz és átgondolod, hogy egy
párkapcsolatban mi a döntő, láthatod: először is az számit, hogy mindketten
keresztyének vagytok, aztán barátokká váltok, majd ebből nő ki a szerelem.
Isten segít fenntartani a szerelmet. Ebből alakul ki egymás megismerése,
később pedig összeházasodhattok.
Egy későn okos lány
Ennek az igaz történetnek az írója szerelmet
keresett. Természetes, hogy vágysz valaki után, aki szeret, és akit viszont
tudsz szeretni. Ez különösen is igaz a fiatalokra.
Ha közép- vagy főiskolás vagy, lehet, hogy épp
szerelmes vagy valakibe, vagy legalábbis úgy gondolod. Azonban sokaknak
kevés fogalmuk van a szerelemről.
Sokan összetévesztik a fellángolást az igazi
szerelemmel. Mások azt gondolják, hogy a "szerelem első látásra" az igazi.
Megint mások nem tudnak a különbséget tenni a testi vágy, a szexuális
vonzódás és a szerelem közt.
Mikor beszélünk fellángolásról, és milyen
hatása van? Mi a különbség a testi vágy és szerelem közt? Mi a szexuális
vonzódás? Mi az igazi szerelem? Vizsgáljuk meg közelebbről ezeket a
kérdéseket!
Mi a fellángolás?
Akkor vagy "belebolondulva" valakibe, ha
teljesen magával ragad a másik vonzása. Erre mondják: "vakon szerelmesnek
lenni". Más szavakkal, annyira elveszted az ítélőképességed, hogy nem tudod,
mit teszel.
Aki "belebolondul" valakibe, általában nem tud
másra gondolni, csak arra, akibe "szerelmes". Egy ilyen fellángolás izgalmas
élmény, érzelmi csúcspont, de általában nem tart sokáig, mert nem igazi
szerelem.
A fellángolásra jellemző, hogy hajlamos vagy
bálványozni azt, akibe szerinted szerelmes vagy. Minden, amit tesz vagy
mond, tökéletesnek tűnik. Nem látsz benne hibát. A többiek számos "veszélyes
jelet" észlelnek, csak te nem, mert "elvakított a szerelem". Romantikus
érzéseid felülkerekedtek, és nem használod a józan eszed.
Ha belebolondultál valakibe, hajlamos vagy a
szórakozottságra.
Mintha kicseréltek volna. Felelőtlenné válsz,
és könnyen elhanyagolod a kötelességeidet.
Néha a fiatalok ilyen nappali álmodozókká
lesznek, elfelejtve feladataikat. Ha valaki felteszi a kérdést: "Mi van
veled, Cili? Mintha nem találnád a helyed!" Cilike édesen elmosolyodik, és
azt mondja: "Ó, szerelmes vagyok."
De nem, nem az! Csak belebolondult valakibe. Ha
igazán szerelmes lenne, a feladataival foglalkozna, készülődne és tervezné a
jövőjét.
Az ilyen érzelem nem tart sokáig. Sokáig tart
viszont a fellángolás alatt elkövetett hibák keserű utóíze. Ne feledd, ha
belebolondulsz valakibe, nem használod a józan eszed. Érzéseid irányítanak.
Ennek hatására olyat is tehetsz, amit egész életedben bánni fogsz.
Dóri belebolondult Laciba. Laci jóképű volt, és
az iskolai csapat nagy focistája, ami még vonzóbbá tette.
Aztán egy nap valóra vált az álma. Laci randira
hívta. Dóri felvillanyozódott. Mikor Laci megérkezett, Dóri megkérdezte,
hova mennek, de csak bizonytalan választ kapott. Egy elhagyatott helyen a
fiú leállította a kocsit és "szerelmet" vallott.
Az események irányítása hamar kicsúszott Dóri
kezéből, de ő nem tett ellene semmit. "Egy kis tapasztalat nem fog ártani"
-
gondolta. A "kis tapasztalat" aztán egész életére elkísérte.
Később Dóri elmondta: "Szörnyű volt! Annyira
féltem. Egyáltalán nem voltam felizgatva. Végig arra gondoltam, mi van, ha
valaki erre jár, és meglát minket? Néhány perc múlva felvettem a blúzomat,
és gyűlöltem magam azért, hogy nagy értéket dobtam el egy fiúért, akit
egyáltalán nem érdekelt, mi lesz
velem - és aki engem sem érdekel."
Mi a testi vágy?
A testi vágy erős késztetés arra, hogy
kielégítsd szexuális étvágyadat. A testi vágyat gyakran szerelemnek nevezik,
de ez a kettő két teljesen különböző dolog.
A testi vágy önző, valamit kapni akar.
Azonnali kielégülést követel. Így szól: "A magam élvezetére akarom, nem
érdekelnek a következmények! Azonnal akarom!"
A szeretet önzetlen - adni akar. A
szeretet azt akarja, ami a legjobb a másik személynek. A szeretet tud várni.
Az igazi szeretet megvárja a megfelelő időt és körülményeket.
A Biblia ad példát a testi vágyra is és a
szeretetre is. Amnon, Dávid egyik fia azt hitte, őrülten szerelemes Tamarba,
a féltestvérébe. Annyira vágyott rá, hogy belebetegedett. Egy gonosz barátja
kitalált egy tervet, hogy egyedül maradhasson Tamarral. Amnon élt az
alkalommal és Tamart nemi kapcsolatra kényszerítette.
Mi történt ezután? Többé nem kellett neki, sőt
valósággal megutálta a lányt. Amnon "szerelme" egyáltalán nem
szeretet volt,
hanem csak testi vágy.
Másrészt a Biblia elmondja, mennyire szerette
Jákób Ráhelt. 14 hosszú évig kellett dolgoznia Ráhel apjánál, hogy megkapj a
feleségül. Jákób kész volt dolgozni és várni Ráhelre, mert a szerelme igazi
volt. A Biblia azt mondja, hogy a hét év pár napnak tűnt neki csupán,
annyira szerette a lányt.
Mi a nemi vonzalom?
A nemi vonzalom testi vonzalom egy férfi és egy
nő közt. Bennünk van a nemi ösztön, ami érdeklődést támaszt a másik nem
iránt. Ebben nincs semmi rossz vagy bűnös. Isten teremtett így minket. Csak
akkor van szó bűnről, ha nemi ösztöneinket helytelen módon akarjuk kiélni.
Ha valaki iránt szexuálisan vonzódsz, nem
jelenti azt, hogy szereted is azt a személyt. Ha egy fiú meglát egy gyönyörű
alakú lányt, és azt mondja: "Ez igen!", vagy ha egy lány meglát egy jóképű,
magas srácot és megdobban a szíve, az még nem szeretet, mindössze testi
vonzalom egy fiú és egy lány közt.
A filmek, tévé, újságok és könyvek folyamatosan
azzal bombáznak: "Találj valakit, aki felcsigáz! Csak az számít, hogy jó
nemi életed legyen!" A főiskolai szépségkirálynő összeházasodik a focicsapat
volt kapitányával, és mindenki felsóhajt: "Milyen szép pár!" De hamarosan
felbomlik a házasságuk. Miért? Mert nem volt igazi szeretet köztük. Közös
érdeklődésük alig volt, csak szexuálisan vonzódtak egymáshoz. Emellett nem
volt közös vonásuk. Hamar megunták egymást.
Ne feledd, a nemi vonzalom még nem szeretet.
Fontos helye van a házasságban, de a házasság nem épülhet egyedül erre.
Nagyon sok házaspár nem tudta megállni házasságuk előtt, hogy lefeküdjenek
egymással, és ma már képtelenek egymást megérinteni is.
Mi az igazi szeretet?
Az igazi szeretetnek sok tulajdonsága van. A
szeretet magába foglalja a testi vonzódás varázslatos
elemét is. De ennél sokkal több. A szeretetnek a barátságban vannak a
gyökerei. Az igazi szeretetben az egész személyt szereted. Szeretsz együtt
lenni vele, és dolgaidat megosztani vele.
Az igazi szeretet önzetlen. Kész az
áldozathozatalra. Tartalmazza a létfontosságú elkötelezettséget. Nem adja
fel, nem hagy cserben, amikor a problémák jönnek.
Az igazi szeretet a legjobbat hozza ki belőled.
Azt akarod, hogy az, akit szeretsz, büszke legyen rád. Ha csak
belebolondulsz valakibe, lézengsz és álmodozol, de ha a szerelmed igazi,
munkához látsz, terveket készítesz, készülsz a jövőre.
Az igaz szeretet nem egy hirtelen rád törő,
csodálatos érzés. Idő kell hozzá, amíg megnő és kifejlődik. Néhány népszerű
sláger azt a hamis benyomást kelti, mintha "a szerelem első látásra" lenne
az igazi szeretet.
Az igazi szeretetbe nem "beleesel", hanem
belenősz. Meg kell ismerned egy személyt, mielőtt igaz szeretettel
szeretheted. Ahogy lehetetlen első látásra megismerni a másikat, ugyanígy
lehetetlen első látásra igazán megszeretni valakit. Vonzódhatsz valaki iránt
első látásra is. Még fel is "villanyozódhatsz" tőle. De nem szeretheted
őszintén, ha nem ismered.
Az értékes szeretet
A Sátán nem akarja, hogy megismerd és
megtapasztald az igazi szeretetet. Ezért reklámozza annyira a hamis szerelem
különböző fajtáit. Azt akarja, hogy házasság előtt nemi kapcsolatot
létesíts. Általában fel akarja kavarni az életed, hogy azt gondold, nem
érdemes élni.
Isten azonban szeret téged, és azt akarja, ami
a legjobb neked. Azt akarja, hogy értékes szerelmet tapasztalj, ne olcsó
szexet. Ha az az akarata számodra, hogy férjhez menj vagy megházasodj, Nála
megvan számodra a megfelelő személy. Azt akarja, hogy önzetlenül szerető,
egész életre elkötelezett társad legyen. És azt akarja, hogy te is ugyanúgy
elkötelezett legyél a társad iránt. Otthonotokat földi Mennyországgá akarja
formálni.
1973 májusában, Mississippi állam West Point
nevű kisvárosában egy 25 éves gyönyörű házasság végződött drámai módon. A
helyi újság szerkesztőjének hűséges felesége kijött a templomból az esti
istentisztelet után, kedvesen mosolyogva beszélgetett a barátaival, majd
hirtelen holtan esett össze a füvön. Az újraélesztési kísérletek nem jártak
sikerrel.
Barátainak és férjének úgy tűnt az egész,
mintha a templomból egyenesen a mennybe sétált volna.
A kisváros meg volt döbbenve. Levelek és
táviratok özönlöttek a gyászoló férjhez, aki forrón szerette és csodálta
feleségét.
A temetés után, a férj, Henry Harris, egy
hosszú, szívből jövő levelet írt kedves feleségéről:
A templomból egyenesen a mennybe távozott
Ahogy egy barátom mondta, azért jött West
Pointba, hogy a templomba menjen, és a templomból indult útnak.
Ez 1946 tavaszán volt, mikor feleségem a
főiskolán végzett, és a városba jött, hogy a gyülekezetben segítőként
szolgáljon. Csak átmeneti munkára gondolt, mert meg volt győzve arról, hogy
az Úr külföldre hívja misszionáriusnak. Az Úr azonban mást mutatott nekem.
Tudtam, hogy ő az Istentől nekem szánt leány! Még abban az évben, 1946.
december 10-én szívdobogva kértem meg, hogy legyen a feleségem.
Nem mondott nemet, hallgatott. Ez a csönd
napokig és hetekig tartott. Félénken mondta el, hogy szeret, de erősen élt
benne az érzés, hogy az Úr missziós területre szánja. Megpróbáltam minden
erőmet bevetni, hogy meggyőzzem: Henry Harris az ő missziós területe! Több
hónap udvarlásomba került. Sőt még annál is többe. Különös és csodálatos
udvarlás volt, több, mint édes semmik suttogása. Miközben mindennél jobban
akartam, hogy a feleségem legyen, azt is akartam, hogy Isten akarata
teljesüljön, ezért a randevúink hetekig, hónapokig hosszú imaórák voltak.
Egy évre rá összeházasodtunk. Semmi kétségem a
felől, hogy Isten akarata teljesült. Soha nem volt még boldogabb házasság.
Néhány "modern" pár ezt nehezen fogja elhinni, de 25 évig, öt hónapig és tíz
napig egyszer sem vitatkoztunk. Nem mindig értettünk egyet, de ha
visszatekintek azokra a csodálatos évekre, egy jelentős nézeteltérés sem jut
eszembe.
Tudom, hogy a következő hetek és hónapok
roppant nehezek lesznek. Lesznek percek, mikor egy csendes helyet kell
keresnem, ahol kisírhatom magam. Nincs ebben semmi rossz. De a Menny még
kedvesebb lett a számomra, mert ott van Wanda, aki vár rám. Négy aranyos
gyermekemben mindig őt láthatom. Minden évben eggyel több vörös rózsát adtam
ahhoz a csokorhoz, amit december 10-én adtam neki. Az utolsóban huszonöt
szál volt. Aztán a koporsót fedtem be vörös rózsával, és mindkét végére egy
nagy vázát tetettem tele rózsával. Ki kell várnunk; míg újra látjuk egymást.
Nem hinném, hogy lett volna olyan nap a
huszonöt év alatt, hogy ne mondtam volna neki, hogy szeretem. Mégsem hiszem,
hogy tudta, milyen sokat jelent nekem, mennyire szeretem. Noha többé nem
mondhatom neki naponta, hogy szeretem, megköszönöm Istennek, hogy megengedte
egy igazán drága angyalának, hogy megossza velem életemnek egy részét. Soha
nem gondoltam komolyabban, mint most: Istennek legyen hála az emlékekért!
Ez az értékes szeretet! Melyik fiatal ne
szeretne ilyen házasságot?
Ilyen házasság, lehet a tied is, ha Isten
akaratát keresed, megtalálod és követed.
|
