Igaz vagy hamis?
Ellenőrizd
le válaszaidat, miután elolvastad a leckét!
1. A lány
tartozik valamivel a fiúnak egy szép estéért.___
2. Ha meg
tudsz időben állni a csókolózással és a pettingeléssel, nincs semmi
baj.___
3. A
problémás helyzet előállásakor kell eldöntened, mi legyen a következő
lépés.___
4.
Keresztyén tizenéveseket nem érik azok a kísértések, amik másokat.___
5. A
szerelem első látásra általában igazi szerelem.___
6. Ha
valakibe nagyon szerelmes vagy, mindig az leszel.___
7. Ha igent
mondasz egy fiúnak és lefekszel vele, jobban fog szeretni és
becsülni.___
8. Nem
rossz, ha lefekszel azzal, akit szeretsz, és akivel egyébként is jól
megértitek egymást.___
9. A boldog
házassághoz csak jó nemi élet szükséges.___
10. Könnyű
különbséget tenni a fellángolás és az igazi szerelem közt.___
Ha kész
vagy a válaszokkal, olvasd el a leckét, és ellenőrizd.
1. A
lány tartozik valamivel a fiúnak egy szép estéért.
HAMIS. A
randevú ideje alatt egymás társaságát élvezitek. Az a szokás, hogy a fiú
állja a költségeket, de ez nem jogosítja fel semmilyen különleges
igényre. Az a fiú, aki pár száz forintot elkölt a lányra, az este
hátralévő részében, pedig igyekszik „inkasszálni”, egyszerűen
haszonleső. Ha a lány élvezi az estét, és ezt szeretné kifejezésre
juttatni, ezt megteheti két egyszerű mondattal: „Köszönöm. Csodálatosan
éreztem magam.”
2. Ha
meg tudsz időben állni a csókolózással és pettingeléssel, nincs semmi
baj.
HAMIS. A
csókolózás és pettingelés a szórakozás olcsó formája, nem kell hozzá sem
ész, sem tehetség. Ugyanakkor veszélyesek, mert szexuálisan felizgatnak,
és olyan dolgokba visznek, amiket soha nem akartál megtenni. Ugyanúgy,
mint a marihuána: egyre többet és többet akarsz.
3. A
randin kell eldönteni, mi legyen a következő lépés.
HELYTELEN!
Már előtte el kell döntened, milyen értékrendet választasz, aztán
pedig ragaszkodnod kell hozzá. Ezt az értékrendet pedig Isten szavához
szabd, ne ahhoz, amit mások tesznek. Határozd el magadban, hogy annak
tartogatod magad, akivel egy nap összeházasodsz.
4.
Keresztyén tizenéveseket nem érik azok a kísértések, amik másokat.
HAMIS. A
keresztyén fiatalok valamiért azt gondolják, hogy ők védettek azokkal a
problémákkal szemben, amiket más fiatalok tapasztalnak. Azonban a nemi
ösztönük ugyanúgy működik, mint másoknak. Ugyanazokkal a kísértésekkel
néznek szembe, mint mások, és ha bűnbe esnek, ugyanúgy el kell
szenvedniük a következményeket. Egy lány ezt írta egy ifjúsági magazin
szerkesztőjének:
A
gyülekezetünkben és az ifjúsági csoportban én voltam az ideális
keresztyén lány. Ennek sajnos vége lett. Gondolom, szükséges volt, hogy
ilyen kemény leckében legyen részem... Jövő héten egy leányanya-
otthonba költözöm, hogy ott töltsem el terhességem utolsó hónapját, és
várjam azt a kisbabát, akit nem tarthatok meg.
Ha
tudtam volna, hogy ez lesz néhány perc testi „szerelem” vége, soha nem
tettem volna meg. Minden tizenévesnek azt tanácsolhatom, akár
keresztyén, akár nem, őrizze meg szüzességét. Nem éri meg. Olyan, mintha
börtönben lennél. Nem randizhatsz. nem szórakozhatsz, mint körülötted a
barátaid, mikor pedig a kárt látod, amit családodnak, barátaidnak és
magadnak okoztál, csak sírni tudsz. Látom a lányokat a szülőotthonban és
szemükben a fájdalmat, amit nem tudnak titkolni. Túl sokan tudnak az
esetről a városkában, és úgy érzem, nem bírok tovább itt élni. Ha túl
leszek az egészen, főiskolára akarok menni és később férjhez, de biztos
vagyok benne, hogy nem tudom elfelejteni ezt a kisbabát.
Milyen
következményei vannak a fiúra nézve? Láttam, ő is szenved. Hetente
egyszer mehet csak el otthonról, és fizetnie kell a költségeimet. Teher
vagyok neki és a családjának. Egyik fél számára sem örömteli a helyzet.
Hat-tizenkettő hónap kiesik az életemből. Ezalatt behúzódom a szobámba,
mint egy rab, alig teszem ki a lábam az utcára. Újra és újra azt
kívánom, bárcsak újra élhetném azt a napot! De ez nem megy, és most
szenvednem kell a büntetést. Egy kis emberi lény nő bennem kilenc hosszú
hónapig, akit nem tarthatok meg, mert nem tudok róla gondoskodni.
Igen, ez
megtörténhet hívő tizenévesekkel is, és Isten nem fogja kivenni belőled
azt a kisbabát, csak azért, mert bocsánatot kérsz. Ezt az utat egyedül
kell végigjárnod, még ha a szívedben él is Isten. Ha megjelentetnék ezt
a levelet, talán megóvhatna néhány keresztyén fiatalt attól, hogy
szenvedélyük veszedelmes vizekre sodorja őket. Remélem, tanultam a
leckéből.
–
„Velem ez nem történhet meg!” – hangoztattam valamikor, és bíráltam
azokat, akik hasonló bajba kerültek. Remélem, barátaim vissza fognak
fogadni.
5. A
szerelem első látásra általában igaz szerelem.
SEMMIKÉPP!
Nem szeretheted igazán azt a személyt, akit nem ismersz. És hogy
ismerhetnéd meg ránézésre? Vonzódhatsz valakihez első látásra is.
Megdobbanhat a szíved, ha találkozik a tekintetetek, de ez nem igazi
szerelem.
Sok
helytelen elképzelést népszerű dalok táplálnak. Az egyikben ez áll:
„Szerelemmel a szívemben ébredtem fel ma reggel, mert rólad
gondolkoztam, mikor elaludtam.” Egy másikban pedig: „Mielőtt véget ért
volna a tánc, tudtam, szerelmes vagyok beléd.” Egy másik pedig: „Nem
tudtam, mit tegyek, ezért ezt súgtam: »Szeretlek«.”
Ezek a
dalszerzők a „szerelem” szót használják. de nem igazi szerelemről
beszélnek, hanem a romantikus fellángolás érzéséről.
6. Ha
valakibe nagyon szerelmes vagy, mindig az leszel.
HAMIS. Az érzelmek soha nem tartósak. Egyszer
fellobbannak, máskor meg lelohadnak. Mikor feldobnak, úgy érzed, tied a
világ. Pár nappal később pedig, minden különösebb ok nélkül, érzelmi
mélypontra zuhansz. S hamarosan megint mindent rózsaszínben látsz.

A
romantikus érzések is hasonlóképpen hullámoznak. Még akkor is, ha egy
férfi és egy nő mélyen szeretik egymást, a szerelem érzése változhat.
Néha romantikus érzésektől túlfűtöttek, máskor azonban hiányoznak ezek
az érzések. Mindez nem befolyásolja az igazi szeretetet. Az igazi
szerelem elkötelezettségen, nem érzelmeken alapul.
Egy
hollywoodi színésznőt megkérdeztek, miért házasodott hétszer. Azt
válaszolta: „Szerelembe esel, de ki is ábrándulsz belőle. Ha elmúlik a
szerelem, jobb partnert cserélni, és barátként elválni, mint együtt
maradni és megutálni egymást.” Az igazi szerelem azonban nem tesz ilyet.
Az nem múlik el. Az igazi szerelem életre szóló elkötelezettség.
7. Ha
igent mondasz egy fiúnak és lefekszel vele, jobban fog szeretni és
becsülni.
HAMIS.
Lehet, hogy úgy tűnik, hogy abban a pillanatban szeret és nagyra
értékel, de csak azért, mert kielégíted nemi vágyait. De ez nem igazi
szerelem és nem tart sokáig. A következő levél erről beszél.
Kedves
A...!
Hét
hónapig jártam egy fiúval, akiről azt gondoltam, hogy a világ
legcsodálatosabb embere. Azt hittem, tisztességes tudok maradni. Egy idő
elteltével azonban a csókok nem elégítettek ki bennünket. Azt kérte,
bizonyítsam be a szerelmem. Azt gondoltam, ha pár év múlva úgy is
összeházasodunk, mit számít? Engedtem neki, és rájöttem, nagyot sokat
számít. Minden tiszteletét elvesztette irántam. Más lányokkal kezdett el
járni. A fiúknál pedig rossz híremet keltette.
Kérlek,
jelentesd meg ezt a levelet, hogy minden lány láthassa. Talán segíteni
fog azon, aki úgy akarja bizonyítani a szerelmét, mint én. Már sajnálom.
8. Nem
rossz, ha lefekszel azzal, akit szeretsz, és akivel egyébként is jól
megértitek egymást.
HAMIS. Sok
fiatal elfogadhatónak tartja ezt az elképzelést, de Isten azt mondja,
hogy a
házasságon kívüli szex rossz.
A szex a
szerető Isten csodálatos ajándéka, de ezt csak a házastársak
számára adta. Az előbbiekből láthatod, hova vezethet ez a tévhit.
9. A
boldog házassághoz csak jó nemi élet szükséges.
HAMIS. Több
kell. Minden hét 168 órából áll. Amit egy átlagos házaspár szexszel
tölt, kevesebb, mint harminc perc. Ha a szexért házasodsz, mit csinálsz
a maradék időben?
Ha boldog
házasságot akarsz, életre szóló társat keress, ne szexpartnert. Társad a
barátod is legyen, ne csak a szerelmed.
10.
Könnyű különbséget tenni a fellángolás és az igazi szerelem közt.
HAMIS. Nem
könnyű. A legtöbb fiatal lány hisz „A Csodálatos Romantikus Mítosz”-ban.
Ez így szól:
Gyönyörű
lány volt, noha egy kicsit félénk. Kedves volt, imádnivaló és önzetlen.
Soha nem ment messze hazulról, mindig segített a házimunkában, megtanult
főzni és varrni és mindig engedelmeskedett az anyukájának. A fiú magas
volt és jóképű, vidám szemű, atléta termetű. A lányok imádták, de ő soha
rájuk sem nézett. Arra a lányra várt, akit neki szántak. És aztán
megtörtént! A sors összehozta őket. Noha soha nem látták egymást
azelőtt, szerelem gyúlt bennük az első látásra. Találkozásuk
pillanatában tudták: egymásnak teremtették őket. Fergetegesen
romantikusak voltak! Mindenki megjegyezte, milyen szép pár. Négy héten
belül megházasodtak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Csodálatos
történet, ugye? Csak egy baja van: nem igaz. Ez csak mese, amit
annyiszor hallunk, hogy már hiszünk is benne.
Azt
kérdezed, miért nem igaz és mi vele a baj?
Először is,
nincs első látásra igaz szerelem. Meg kell ismerned valakit, mielőtt
szerelmes leszel bele. Vonzónak tűnhet első látásra. Az is lehet, hogy
felvillanyoz, de nem szeretheted őszintén, amíg meg nem ismered.
Feltűnt a
fenti kis történet utolsó mondata? Így szólt: „És boldogan éltek, míg
meg nem haltak.” Így végződnek a tündérmesék is, de az élet nem
tündérmese. Az élethez hozzátartozik a kemény munka nap mint nap,
számlafizetés, ebédfőzés, mosogatás, pelenkázás, virrasztás egy beteg
kisgyerek mellett, és más hasonló nem kimondottan romantikus dolgok.
Miért olyan
nehéz megkülönböztetni a romantikus fellángolást az igazi szerelemtől?
Mert akad néhány közös vonásuk. Az igazi szerelemnél leghőbb vágyad,
hogy a szeretett személlyel legyél. Ez így van a fellángolás esetében
is.
Az igazi
szerelem egyik tartozéka az erős nemi vágy, ami igaz a fellángolásra is.
A nemi vágy önmagában nem jelenti azt, hogy igazi szerelemről volna szó.
A
fellángolás romantikus érzéseken alapul
A
fellángolás gyorsan kezdődik. Egy fiú vonzódik egy lányhoz, ezért
melegen rámosolyog. A lány veszi az üzenetet, és válaszol. Azzal van
elfoglalva, hogy vonzó legyen a másik szemében. Nem sokára mindketten
azt gondolják: „Mi történt velem? Soha nem éreztem így. Szerelmes
vagyok! Azt hiszem. megtaláltam végre az igazit!”
S közben
nem is tudják, hogy nem a másik személybe szerelmesek, hanem a
szerelembe. Csodálatos érzés, az biztos, de az egész saját személyük
körül forog. ÉN nem éreztem soha így... ÉN biztos
szerelmes vagyok... ÉN azt hiszem, hogy ÉN megtaláltam a
tökéletes személyt MAGAMNAK.
A szerelem
érzése soha nem tartós. Az érzések változnak. Lehetsz csodálatos
érzéseid csúcsán, de csalódsz, ha azt hiszed, ez már így marad életed
végéig. A romantikus vágyakozás soha nem állandó. Hol erős, hol
gyenge...
Két komoly
hibát követnek el a fiatalok, mikor belebolondulnak valakibe.
1. Nemi
kapcsolatba lépnek. Ez nagyon sok fájdalommal
járhat, nem csak nekik, hanem a családjuknak is.
2.
Elsiethetik a házasságot. Elég gyakran
megtörténik, hogy összeházasodnak, mielőtt biztosak lennének az
érzéseikben.
Ha csak
fellángolás volt, egy reggel a csodálatos érzések nélkül ébrednek és
arra a következtetésre jutnak, hogy már nem szerelmesek egymásba. Az
igazság az, hogy soha nem is voltak. Csak elbolondította őket a
fellángolással járó szenvedély.
A valódi
szerelem több, mint egy csodálatos érzés.
A valódi
szerelem elkötelezettség, olyan felelős döntés, amit tettek támogatnak.
A Biblia azt mondja: „Férfiak... szeressétek feleségeteket...” (Efézus
5,25) Nem azt, hogy romantikus érzései legyenek a felesége iránt. Az a
parancs, hogy szeresse.
A
házassággal egy életre elkötelezed magad a társadnak. Az ígéretet meg
kell tartani, akár tetszik, akár nem. Az igazi szerelemben a férj
pillanatnyi érzéseitől függetlenül szereti a feleségét. Szereti,
tekintet nélkül arra, hogy abban a pillanatban éppen szeretetreméltó-e
vagy sem. Ugyanez igaz a feleségre.
Nagyon
sokszor úgy ébrednek fel reggel, hogy nincsenek romantikus érzéseik, de
ettől még nem indítják be a válópert. Biztonságban tudják magukat egymás
szerelmében.
A
csodálatos az, hogy ha férj és feleség hűséges szeretettel ragaszkodik
egymáshoz, a romantikus érzések sem maradnak el. Érzéseid ugyanis készek
az akaratod döntését követni. Ezért annyira fontos ragaszkodni az
ígérethez és azt tettekkel alátámasztani.
Az idő
próbája
A valódi
szerelem legjobb próbája az idő. A fellángolás általában gyorsan
kezdődik, és sok hullámzással jár. Olyan, mint a hullámvasút: élvezetes,
de nem sokáig tart.
Az igazi
szerelem lassan bontakozik ki. Kezdetben gyakran nem több egy
barátságnál. A barátság növekszik. és egy nap más elemet is felfedezel
benne: a romantikus szerelmet. Rájössz, hogy összenőtt a szívetek.
Az igazi
szerelem az idő múlásával nő, a fellángolás halványul. Ezért az idő a
legjobb barátod, ha meg akarod határozni, mit is érzel. Általában a
házasság előtt nem árt két évig együtt járni és ismerkedni a másikkal.
Várd a
szerelmet, és készülj fel rá! Előbb vagy utóbb mindenki részesül
romantikus élményekben. Ha nem ért még el, legyél türelmes. Biztosan
eljön a te időd is. A kérdés az, mit fogsz tenni vele.
Ne feledd,
a romantikus érzések két hibához szoktak vezetni. Nemi kapcsolathoz, ami
felkavarja az életed, és nagyban csökkenti a boldog házasság esélyét,
vagy korai, éretlen házassághoz, amit egész hátralevő életedben bánni
fogsz.
Ne kövesd
el egyik hibát sem. Vigyázz az érzéseidre! Várj a megfelelő személyre,
körülményekre és időre!
Tizenhét
éves és terhes
Nem könnyű
a válasz
Írta: Penny
Mathewson
„Hogy lehet az, hogy egy
teljes éve ismered, és mégsem ismerted igazán?” – kérdeztem magamtól,
ahogy barátomra néztem.
Csak bámult rám üres
szemekkel. „Hogy nézhetsz így rám'' – kiáltottam. „Mintha teljesen
idegen lennék. Nem érdekel? Nem érdekel, hogy összeroppanok?” Sokáig
nézett, végül csendesen ezt mondta: „Azt hiszem, semmit nem érzek
többé”. Fel kellett tennem a következő kérdést is, noha tudtam a
választ. De meg kellett kérdeznem, hogy ne egy üres álommal éljem tovább
életem. „Szeretsz még?” Kifejezéstelenül rám nézett és azt mondta:
„Nem.” Aztán kisétált az ajtón és az életemből. Az ajtóra bámultam,
ernyedten a fájdalomtól. Az a személy, akinek mindenemet odaadtam, itt
hagyott... egyedül és terhesen.
A következő hónapok lassan
teltek. Napjaimat a visszautasítás éles fájdalma, düh és keserűség tette
elviselhetetlenné. Rám mosolygó meleg szemének emléke tört forgatott a
szívemben. Öröknek ígérkező boldogság és szerelem... Ígéretei
összetörten hevernek üres szívem alján. Kapcsolatunk fájdalmas vége
össze akart zúzni, félelemmel és magányosan néztem a jövendő hónapok
elé.
„Ó, Istenem,” – kiáltottam.
– „Mit tegyek? Tizenhét évesen legyek anya és egyedül neveljem a
gyermeket? – ez a gondolat félelemmel töltött el. Szabaduljak meg a
bennem növekvő kis élettől? Nem, túl fájdalmas volt akár csak gondolni
is erre. Sok hangot hallottam, akik a „könnyű megoldást” kiabálták
felém, de ez a gyerekem halálát jelentené. Már tanúja voltam egy álom
halálának, a gyerekemé túl sok lenne. A gondolat azonban, hogy egy
meghalt szerelemből származó élet nő bennem. Elviselhetetlennek tűnt.
Minden oldalról szorongattak, hogy vetessem el. A család és barátok
sajnáltak és úgy érezték, ez lenne a legegyszerűbb kiút egy látszólag
reménytelen helyzetből.
Volt idő, hogy a félelem és
a fájdalom felülkerekedett bennem, és elgondolkoztam a „gyors”
megoldáson. „Néhány óra alatt meglennék vele.” „Elfelejthetném az
egészet, és új életet kezdhetnék.” Ám ha állapotos leszel, elkezdtél egy
utat, melynek nincs vége. Vagy egy gyerek van a nyakadon, vagy végig
kísérnek a megválaszolatlan kérdések a gyermekedről... a gyermekedről,
aki valaki mást szólít úgy: „Anya”. „Ó, Istenem” kiáltottam fel ismét.
„Mit tegyek?”
A legnagyobb káosz közepén
valahogy sikerült döntenem, s ez egész életemre kihatással van.
A terhes hónapok alatt nem
csak azt döntöttem el, hogy megszülöm a gyermeket, hanem hogy megadom
neki tőlem telhetően a legjobb esélyeket. Az örökbeadást választottam.
Azt akartam, hogy a gyerekemnek anyja és apja is legyen. Noha magam
szerettem volna felnevelni, szívem mélyéből azt kívántam neki, ami a
legjobb. Kezdtem megtanulni, hogy a szeretet önfeláldozást jelent.
Két héttel Misi születése
előtt kapcsolatba léptem egy csodálatos keresztyén párral. Közös
barátaink mutattak be egymásnak és én tudtam, hogy Misi szüleivel
találkozom. Először aggódva akartam megtudni, hova is fog kerülni.
Mindig azt hallottam, jobb nem tudni. nem látni... elfelejteni az
egészet. De a közösség egyszer már tévedett, mikor abortuszt tanácsolt,
így a szívemben szóló hangra hallgattam inkább. Minél többet
gondolkoztam rajta, annál jobban meggyőződtem arról, hogy ez a pár lesz
a legmegfelelőbb Misinek. Elkészíttettük tehát a papírokat.
Végül elérkezett a nap,
amikor kijöttem a kórházból. A pár értem jött és onnan mentünk az
ügyvédhez aláírni az örökbefogadási szerződést.
Majdnem négy év telt el azóta.
Bennem nagyon sok minden megváltozott. Megismertem Isten gyógyító
szeretetét, és megtudtam, milyen értékes számára minden egyes élet. Nem
bántam meg a döntésem. Misi él és szeretik, és van egy családja, akit ő
is szerethet. |