Óvodánk a Baross Ovi – Kindergarten Baross óvoda – régi nevén a II. számú Összevont Óvoda – 2005-ben ünnepelte 40. évfordulóját. Ez idő alatt megszámlálhatatlan "kiscsoportosként" óvodánkba iratott gyermek gyermekei nevelkedhettek, játszhattak e családias környezetben, készítettük fel játékos ismeretszerzéssel az iskolára.

Pesterzsébet 1960 óta nagyot fejlődött – új városközpontot és sok lakást építettek fel -, így a családokban több gyermeket is vállaltak a szülők, ami új óvodák létrehozását tette szükségessé.

1965 júniusában nyílt meg a Baross utca 79. számú Óvoda, és 1967-ben a Baross utca 81. számú Óvoda, melyek ebben az időben még külön egységként működtek.

A Baross u. 79. számú Óvodát Kisfaludy Józsefné vezette nagyon magas színvonalon, helyettese Melkvi Józsefné volt. Az intézményt három csoporttal nyitották meg, a 3-6 éves gyermekek számára.

Óvodánkban ettől az időtől kezdve új nevelési módszereket vezettek be, melyek szakmai gyakorlatát bemutattuk a kerületben dolgozó óvónőknek. A Baross u. 81. szám alatt működő Óvoda épülete 1967-ben készült el. Vezetésére Melkvi Józsefnét kérték fel, akinek helyettese Csekő Jánosné lett. Az óvodában három csoport volt.

1968-ban Csekő Jánosné, a későbbiekben Gecse Gáborné majd Csörgei Miklósné vállalták az óvoda vezetését.

A 70-es évek közepén az oktatásra egyfajta megújulás volt jellemző, melynek megvalósításában a kerületi pedagógusok aktívan részt vettek..

1974-ben Japán delegáció járt a Baross u. 79. szám alatt működő óvodában, hogy megismerkedjenek az „új zenei módszer” bevezetésével, a Kodály-módszerrel, s annak gyakorlatával.

1975-ben kísérletként vezették be az Óvodai Igazgatóságokat 2-3 intézmény összevonásával. Ennek során került összevonásra a Baross 79. és 81. számú óvoda. Kisfaludy Józsefnét óvodaigazgatónak kérték fel, és létrehozzák a tagóvoda-vezető elnevezést.

A Baross u. 79. sz. óvodában Winkler Jánosnét, míg a Baross u. 81. sz. óvodában Csekő Jánosnét kérik fel a feladatra. A kísérlet jól sikerült, így az összevont intézményeket együtt hagyták a továbbiakban II. számú Összevont Óvodaként működött. 1976-81 között bekövetkezett hatalmas demográfiai hullám következtében a csoportok 36-42 fős létszámúak voltak, ami bebizonyította, hogy az óvodapedagógiára nemcsak szükség van, de a bővítés is elkerülhetetlen. A Baross 79. számú óvodát egy, a Baross 81. számú óvodát pedig kettő csoporttal bővítették a magasabb színvonalú ellátás érdekében.

A kerület vezetőinek engedélyezésével 1977-ben indult a „játékos nyelvoktatás” Tóth Sándorné vezetésével. 1986-ban a jó módszer sikerének köszönhetően az óvodában tartotta meg az orosz irodalom és nyelvtanárok világkongresszusa szekció ülését, a MAPRIÁL-t. A pedagógia egyre nagyobb mértékben fejlődött az óvodáskorú gyermekek korának megfelelő módszerek kialakításában.

1981-ben kísérletként vezették be a lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatására a Korrekciós csoportot, mely a Baross u. 81. számú óvoda épületében működött, Bíró Zoltánné óvónő-gyógypedagógus vezetésével.

1981-ben Kisfaludyné nyugdíjba vonulása után Kiss Dezsőné vette át az intézmény vezetését, aki szintén töretlen kedvvel folytatta az irányítást. Ebben az időben a Baross 79. szám alatt levő épületben Winkler Jánosné volt a tagóvoda-vezető, a Baross u. 81-ben Győrné Varga Kornélia.

1984-ben Győrné Varga Kornéliát kinevezték vezető óvónőnek, a VII. számú Összevont Óvodába, helyette Sólyom Istvánné vette át a tagóvoda vezetését.

A Pesterzsébeti Városközpont növekedése szükségessé tette, hogy újabb csoportokat hozzanak létre, ezért 1984-től 1986-ig a „Bocsák Villá”-ban alakítottak ki egy, majd két csoportot újabb tagóvodájaként a II. számú Összevont Óvodának, melynek tagóvoda-vezetője Marton Sándorné lett.

1985-ben az üzemi óvodák is a Tanács fennhatósága alá kerültek, így a II. számú Összevont Óvodához csatlakozott a Harisnyagyári Óvoda is a Lila bölcsődébe kihelyezett két csoporttal.

A teljes átfogó nevelési, fejlesztési koncepcióra jellemző, hogy 1978-tól óvodai logopédus működött az intézményben Dr. Dorsch György személyében. Ebben az időben kapott komoly szerepet az anyanyelvi nevelés is, ami azóta is magas színvonalra fejlődött. 1983-tól 1986-ig kísérletet végeztek a Baross 81. óvodában „A képolvasás az óvodában” című programmal, melyben az intézmény minden pedagógusa részt vett, B. Méhes Vera és Zsolnai József vezetésével. Ennek hatására vezették be az I. osztályosoknál a képolvasás módszerét.

A komplexitás kialakítása érdekében egyre nagyobb teret kapott az anyanyelvi nevelés fejlesztése mellett a zenei terület is. A 70-es évek közepén elismerést kapott az óvoda a Kodály-módszer jó színvonalú alkalmazásáért. 1989-ben Fekete Katalin óvónő vezetésével indult be a „zene óvoda”, ahol a gyermekek érzelmi kötődés alapján szeretették meg a zenét, az örömteli éneklést, mely hagyomány a mai napig él. 1990-ben Somogyvári Ildikó vezetésével megalakult óvodánk énekkara, ami sikeres működésének köszönhetően többször is meghívást kapott a kerület különböző rendezvényeire.

Az intézmény nevelői fontosnak tartották, hogy ne csak értelmileg, érzelmileg, de fizikailag is új fejlesztésben részesüljenek az arra rátermett  gyermekek,  1981-től elkezdődött az úszás – azaz a vízhez szoktatás – bevezetése. Az 1990-es évektől a nyári időszakban a Csepeli strandon, később a Csepeli Papírgyári majd a Spartacus Uszodában, és a Kispesti Tanuszodában oktatták rendszeresen az úszást a 3-7 éves gyermekek részére, képzett szakemberek vezetésével.

1989-ben nevezték ki Marton Sándornét – a II. sz. Összevont Óvoda tagóvoda-vezetőjét – óvodai szaktanácsadónak. Szakmai munkája segítette, hogy a fővárosban elsőként, az országban másodikként bevezetésre került a gyermekek megfelelő testi fejlődése érdekében a Prevenciós Tartásjavító Program. Ennek keretében felmérésre került a gyermekek hátizomerőssége, a mindennapi testnevelésbe beépítésre kerültek a fejlesztő gyakorlatok, és évente kétszer mérésekkel ellenőrizték a fejlődés eredményét. 1991-ben mindkét Óvodában tornaterem került kialakításra – szintén a prevenciós program keretében,  Háda Ferenc segítette a szakmai munkát -, ahol az új sporteszközökkel ismerkedhettek a gyermekek.. Ezekkel az eszközökkel gyakran tartottunk bemutatók a kerületi óvodapedagógusok számára.

A rendszerváltás, a módszertani szabadság színesebbé tette a palettánkat. 1991-től a hitoktatás keretében az érdeklődő családok gyermekeivel Somogyvári Ildikó ismertette meg elsőként a vallási történeteket. Ez a bibliai történeteket megismertető játékos hitoktatás törvény által biztosított lehetősége napjainkban is adott óvodai nevelésünkben.

1993-tól a gyermeklétszám csökkenése lehetőséget adott a kerületi báziskönyvtár létrehozására– melynek könyvállományát szűkös anyagi keretek miatt csak lassú fejlődéssel  tudjuk növelni. Mindent elkövetünk napjainkban is - pályázatok, támogatások gyűjtése - hogy a szakmai könyvállomány segíteni tudja a pedagógusok, szülők nevelőmunkáját, biztosítsa a korszerű ismereteket nyújtó szakirodalom jelenlétét a mindennapokban.

Kiss Dezsőné nyugdíjba vonulása után Marton Sándorné lett az óvoda vezetője, a testület teljes egyetértésével, így lehetett folytatni a jól szervezett, közös munkát.

1995-ben az Óvoda 30 éves jubileumát ünnepelte, mely alkalomból tiszteletüket tették a kerület vezetői, és az Oktatási Osztály képviselői is. Intézményünk mindig nyitott volt a szülők felé, hiszen nevelési eredményeink csak a szülői házzal jó együttműködésben lehet sikeres. Különböző rendezvényeket szervezünk, ahol óvodai nevelők, gyermekkel együtt tölthetnek közös  délutánokat a szülőkkel.  Ilyen ünnepi rendezvény az "Ovi-Buli” is, ami 1995 óta zajló és napjainkban is sikeres a szülők által is kedvelt hagyomány.

Az óvoda nevelőtestülete folyamatosan arra törekedett, hogy a családokkal, a szülői közösséggel is jó kapcsolatot alakítson ki. Ennek érdekében alakult meg az „Óvodaszék” 1996-ban, melynek szerepe egyre jelentősebb a közös nevelőmunkában. A szülői képviselők együttgondolkodása, segítsége sok eredményt hoz az óvoda fejlesztésében.

1997-ben a szülők közössége létrehozta a Kindergarten Alapítványt, mely arra szolgál, hogy az óvoda alapfeladatain túlmutató alternatív fejlesztési törekvések finanaszírozásához pénzforrást biztosítson. Az alapítvány által biztosított összegekből került fejlesztésre a játszó- és sportudvar, valamint ebből kerülnek finanszírozásra a nagyobb értékű sport- és játszóeszközök is. A gyermekprogramokhoz is gyakran hozzájárul az alapítvány, ami segítséget nyújt a Helyi óvodai program megvalósításának színesítéséhez.

Kerületünk kultúrális és Közművelődési intézményeivel folyamatos kapcsolatban vagyunk, ilyen a CSILI Művelődési Központ, ahová színház- és bábelőadásokra, valamint a Gaál Imre Galéria, Pesterzsébet Múzeum, ahová kiállításokra látogatunk óvodásainkkal.

Jelentős eredményünk a Baross 79.-ben működő Német Nemzetiségi Nevelés mely 2006 -ban ünneplte 10 évfordulóját. A Német Kisebbségi Önkormányzat Pesterzsébet kezdeményezése, a kerületi társadalmi igények, valamint a pedagógusok szakmai érdeklődésének sikeres találkozása segítette életre a nemzetiségi nevelés beindítását, mely napjainkban is sikeresen működik. A szakmai fejlesztést Lászlóné Ammer Klára és Kálmán Ágnes nemzetiségi óvodapedagógusok biztosítják.

A Baross 81. óvodában a szülői igényeket figyelembe véve vezettük be az angol nyelvvel való ismerkedést, amit óvodapedagógusaink megfelelő nyelvi és módszertani képzettséggel végeznek sikeresen.

A nevelőközösség a törvényi előírásoknak megfelelően - a fent leírt szakmai múlt értékeire építve és a korszerű tudományos ismereteket figyelembe véve - megalkotta és 1999 őszén bevezette a Helyi Nevelési programot . A J. E. K. Játék- Egészséges éltemód - Környező világ tevékeny megismerése Óvodai program 2004-ben felülvizsgálatra került, s az elfogadott helyi program alapján folyik napjaink óvodai nevelőmunkája.

Partneriskolánk 2002-től a nagycsoportos óvodások számára környezetismeret foglalkozásokat szerveznek, ami jól illeszkedik a Helyi nevelési programunk környezeti projektjéhez. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet pedagógusai játékosan vezetik be óvodásainkat az iskolás életbe. Az iskola minden évben biztosítja, hogy a nemzetiségi óvodások az iskola által jól működő, magas színvonalú német nemzetiségi iskolai oktatásba felvételt nyerjenek.

Fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását a kerületben működő iskolákról.2003-ban kiállítást, fórumot, és azóta is évi rendszeres " De nehéz az iskolatáska" címmel bemutatkozó fórumot szervezünk a könnyebb iskolaválasztás érdekében.

Szakmai munkánkat a folyamatos önképzés jellemzi. A nevelőközösség a  Comenius Minőségfejlesztési Programban végzett  eredményeként 2003-ban megszerezte a Partnerközpontú Intézmény rangot. Ez indította el óvodánkat a minőségbiztosítás útján, mely a jelenleg elkészült Minőségirányítási Programunk alapján folyamatos munka a fejlesztés érdekében.

A tartásjavító program szakmai megvalósításának fejlesztésére 2005-ben elvégezte  két kolléganő – Borók Gabriella és Szima Krisztina - a Tessedik Sámuel Főiskolán óvodai gyógy-testnevelő szakot, második diplomájukat szerezték meg.

A J.E.K. Helyi Óvodai Program környezeti projektjének kiemelt feladata, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek környezetükről. Ezt biztosítja az állatkerti bérlet mely minden évben megvásárlásra kerül. A rendszeres állatkerti látogatásokat zoopedagógiai szakismeretekkel rendelkező kolléganőnk, Barsán Krisztina vezeti.

2004 -ben Marton Sándorné nyugállományba vonult. Megbízott óvodavezetőként Szabó Gizella került az intézmény élére.

Az intézményvezetői állás pályáztatásra került, a nyertes pályázó a korábban a Gyermekmosoly óvoda vezető helyetteseként dolgozó Bélteczkyné Szende Hilda  lett, aki 2005 január 1-étől tölti be a Baross Ovi Kindergarten Baross Óvoda vezetői posztját. Baross 79.óvodában vezetőhelyettese  Harsányi Ildikó, a Baross 81 óvodában tagóvoda vezetője Láng Krisztina, akik nagymértékben elősegítik a vezető irányításával a szakmai munka sikerét napjainkban.

A szakmailag jól összeszokott közösség az új vezetői dinamizmust megismerve új ötletekkel fejleszti munkáját napjainkban. 2005. április 11-én, József Attila születésének 100. évfordulóján számos rendezvényen részt vettek óvodásaink, és Irodalmi délután keretében a gyermekeink és szülői közösség számára kiállítást és irodalmi alkotásokból előadást szerveztünk nagy sikerrel.

A szülői igényeket szem előtt tartva a Helyi programhoz kapcsolódóan különböző tanfolyamokat indítottunk, ilyen az ovi foci, aerobik, a tenisz és a több éves múltra visszatekintő ovi karate is. A nyelvvel való ismerkedésben az Angol, a művészeti értékek elősegítésére a néptánc nyújt lehetőséget gyermekeink számára.

Az óvoda fennállásának 40 évfordulóját ünnepelte 2005 júniusában, melyet gyermekrajz kiállítással és születésnapi gyermekrendezvénnyel tettünk emlékezetessé a résztvevők számára.

A 2006-os év a Német nemzetiségi nevelés 10 évfordulója jegyében telik, mely alkalom lehetőséget ad a szakmai visszatekintésre, az eredmények megmutatására, és az új célok megfogalmazására.

Intézményünk folyamatosan arra törekszik, hogy színesebbé és magasabb színvonalúvá tegye az óvodai nevelést, melyhez a jól megfogalmazott célok, előremutató vezetés, összetartó közösség kitartó munkája szükséges az elkövetkezendő időszakban épp úgy, mint az eltelt 40 évben.