Mik is azok a mikróbák?
A mikróbák olyan parányi élőlények, hogy mikroszkóp nélkül nem is látjuk őket, mégis a Földön igen nagy számban fordulnak elő. Mindenhol megélnek – a levegőben, talajban, vízben. Néhányuk vidáman éldegél száraz meleg környezetben, mások pedig fagyos helyeken. Mint az embereknek, nekik is szükségük van oxigénre, azonban vannak olyan mikróbák is, melyeknek nem képesek életben maradni oxigén jelenlétében. Ezek a mikroszkópikus élőlények egy része a növényekben, állatokban és az emberi szervezetben is előfordulnak.
Néhány mikróba megbetegítheti az embereket, növényeket vagy állatokat. Mások viszont nagyon fontosak az egészséges élethez, és nem tudunk létezni nélkülük. Valójában ez a kapcsolat az emberek és a mikróbák között nagyon érzékeny, és összetett.

A legtöbb mikróba a következő négy nagy csoport egyikébe tartozik: baktériumok, vírusok, gombák, vagy protozónok. Azokat a mikróbákat, melyek betegséget (régies nevén kórt, kórságot) okoznak, kórokozóknak nevezzük.

A 19. század óta tudjuk, hogy a mikróbák fertőző betegségeket okozhatnak. A 20. század vége felé a kutatók azonban felismerték, hogy ezek az apró élőlények számos krónikus (hosszan tartó) betegség kialakulásában és tartós fennállásában is szerepet játszanak. Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy szoros kapcsolatban állnak a daganatos betegségek egyes formáival, a szívet és ereket érintő betegségekkel, cukorbetegséggel és krónikus tüdőbetegséggel.

Baktériumok
A baktériumok csoportjába tartozó mikróbák csupán egyetlen sejtből állnak. Ha mikroszkóp alatt nézzük őket, láthatjuk, hogy gömb, pálcika vagy csavart alakúak lehetnek. A baktériumok annyira picik, hogy egy toll helyére 1000 darab is ráfér belőlük. Az élet semmilyen formája nem létezhet a Földön ezek nélkül az aprócska élőlények nélkül.
Tudósok olyan baktériumok megkövesedett maradványaira bukkantak, melyek több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt éltek, így a legősibb élőlények közé tartoznak. A baktériumok sokféle környezetben előfordulnak, tulajdonságaik is sokszor eltérnek egymástól. Az azonos tulajdonságú baktériumok csoportját baktérium-törzsnek nevezzük.
Életben maradásukhoz fontos tényező a hőmérséklet. A legtöbb baktérium a szobahőmérsékleten illetve az egészséges emberi test hőmérsékletén (20-37°C) szeret élni és szaporodni. Vannak hidegkedvelő baktériumok is, például a sarkvidékeken, melyek a fagypont alatti hőmérsékleten élnek szívesen. Léteznek melegkedvelő baktériumok is, melyek a nagy meleget is el tudják viselni, sőt ott érzik jól magukat, például hőforrásokban, gejzírekben, akár 70-90°C-on.

Ugyanúgy mint az embereknek, számos baktériumnak is szüksége van oxigénre, ezek az aerob baktériumok. A mások csoportjuk azok, melyeknek nincs szükségük oxigénre, őket anaerob baktériumoknak nevezzük. Csodálatos módon néhányuk képes új környezeti feltételekhez alkalmazkodni és megtanulják, hogyan lehet oxigénnel, vagy anélkül élni.
Mint minden élőlénynek, a baktériumoknak is szükségük van táplálékra, azaz ennivalóra, amiből energiát és tápanyagokat nyernek. Számtalan baktérium él a Földön, melyek legtöbbje ártalmatlan, sőt, hasznos az emberek számára. Csupán kevesebb, mint 1%-uk okoz valamilyen megbetegedést az emberekben. Az emberek által fogyasztott ételek, élelmiszerek sok esetben a baktériumok számára is kitűnő eledel. Ezt kihasználva egyes baktériumok segítségével egészséges élelmiszereket állítanak elő, például joghurtokat, savanyú káposztát és sajtokat. Más hasznos baktériumtörzsek az emberi bélben élnek, ahol segítenek megemészteni az élelmiszereket, elpusztítják a betegséget okozó mikróbákat, harcolnak a daganatos sejtekkel és szervezetünket fontos vitaminokkal látják el.