|
Szia, a nevem Jacquelin, de szólíts csak Lini-nek, tegeződünk ? Jaaa, te vagy az ? Annyira koncentrálok, hogy fel sem ismertelek. Tudod én vigyázok a gazdikra. Ha veszély leselkedik gyorsan figyelmeztetem őket.. vagy éppen megmerevedek.. egy kicsit... bátor vagyok ám! |
A Les völgy környékén jártunk gazdiékkal. Egy kis patak mentén sétáltunk sokat, de a hegyeket is megmásztuk. Rengeteget sétáltam, túlteljesítettem minden eddigi rekordom. Állítólag szép kilátás volt, nekem nem túl jó a szemem, de neked itt van egy kis nézegetnivaló (mert én jó vagyok, sálálá) |
Viszont szép szag emlékeim vannak, valahogy így néz ki képbe öntve: |
Oké, ez neked annyira fogahtó, mint nekem a kilátás, de a kedvedért kiélesítem kicsit (mert én jó vagyok, sálálá) |
Ez itt az irma forrás. Ha választhatnék, mindig csak forrásvizet innék. Finom, hűvös, természetes. Ez itt kérem nem a reklám helye, de ha egy magányos forrás olvassa ezt az oldalt, akkor szívesen látom Kőbányán, ígérem naponta iszok belőle! Komolyan! (mert én jó vagyok..) |
|
Az elmúlt időszakban egyre többet támad kedvem ásni - a padlószőnyeget nem lehet, a városi virágtárolókat pedig nem szabad (lehet, de nem szabad..). Itt az erdőben viszont kedvemre! Profin szaglászom előre az utat, szupergyorsan kaparok, és szépen teljes testemmel hátrahúzom a kiásott földet. Párszáz társammal pillanatok alatt elkészitenénk a négyes metró alagútját - ó, nincs is annyi jutifalat a világon mint amennyit azért kapnánk... |
Vannak dolgok amit nem lehet elfelejteni - ilyen a nyelvemen olvadó édes jégkém. Csemege. Köszi gazdik, köszi ! |
Ez itt a patak ami melett haladtunk. Tudjátok mit csinál? Csörgedezik! Egész álló nap! Erős késztetést érzek, hogy valamit én is egész álló nap csináljak a hosszú túra után... aludni fogok! Napokig! |
Nincs vesztegetni való időm, bele is kezdek rögvest. Gazdik, vigyázzatok kicsit magatokra és rám, én szundizom. Te pedig nézz be máskor is!
|