|
Még a bemutatkozó oldalon van rólam egy kép ahol a lakókocsi ablakán kukucskálok kifelé. Mivel jó hely volt, ezért ismét elvittem gazdiékat Lillafüredre. |
|
Ismét táskában utaztam, ami pihenteti ugyan a lábam, de kicsit unalmas is. |
Végre a természetben, végre a fûben. Ez jól esik a hosszú utazás után. Egyébiránt egyre jobban viselkedem utazás alatt, szóval megérdemlem. |
|
A kempinget körbesétáltam. Nagyon szeretem az autókat. Gazdiék szerint túlzottan is. De ugye belül meleg van, hatalmas kerekük van gumiból, csomó csõ és rejtekhely az egész. Csudijó. |
Enni kell. Gazdiék elõrelátóan egy vödör ennivalót hoztak nekem. Lehet, hogy nagy feladatnak tûnik, de ne feledd: hosszú túrák várnak a görilábakra. |
|
Sötétben, köveket mászni - görinek jó játék, pláne, ha mohásak. Kedvelem a mohát, szeretek hozzá dörgölõdzni. |
Ennek a nagyon vizes izének a partján sétáltunk. Ha valami kicsit vizes, párás, nedves, az engem nem zavar - de ez azért már túlzás. |
|
Itt sétáltatom papagazdit, felfelé a sebesvíz partján. Nagyon nehezen jönnek a gazdiék felfele. Azt mondják valami súlypontjuk vagy micsodájuk fent van, nekem meg lent. Szerintem csak gyengék és kész. |
Vadregényes tájakon jó, ha óvatos a göriláb. Van ugyan biztonsági kötelem, de csak nem égetem magam holmi esésekkel. |
|
Papagazdi után mamagazdit is sétáltatom. Annyi de annyi dolgom van... |
Kissé elfáradtam. Mivel ilyenkor ki nem állhatok a táskában lenni, ezért a kenguru módszert alkalmazzuk. |
|
Szeretem a patakokat, felpuhul a föld, erõteljesek az illatok - ha szomjas vagyok a tiszta patakokból kortyolgatok is. |
Ez itt az István Barlang bejárata. Szeretem a barlangokat, de ide sajnos nem mehetek be. Törvénytisztelõ göri létemre összeszorul a szívem. |
|
Felcsaptam sziklamászónak. Vagy felcsaptak a szikla tetejére? Nem emlékszem pobntosan, de előnyös ez a beállítás. |
|
Végre barlangban. Sõt, ez itt gazdiék szerint valami õsember barlang. Kerestem én az õsembert, de sehol sincs. Gazdiék már megint összevissza beszélnek. |
Én nem estem le sehonnan, de ez a víz, kérem szépen, ez esik és esik. Sokkal ügyesebb vagyok. |
|
A vonaton tökéletes a kiszolgálás. Gazdiéknak másod, nekem elsõ osztály jár. |
Este gömbölyödés és alvás. A lakókocsi második otthonom. |
|
Ime a kisvasút. Mivel nyitott, az orromhoz rengeteg illat látogat. Ha elindul, visszahúzódom a táskába, nekem egy kissé túl szeles. |
Itt a Kápa forrás régi kifolyását vizsgálom meg. Pont befér a fejem. A víz utat talált máshol a kövek között pár centivel arrébb. |
|
A talajban, korhadt fákban ezernyi titok és történet. Minden az illatokban rejtezik. |
Gazdiék pihennek. Ebben az a jó, hogy alaposan felderíthetem a területet. Jó, hogy az erdei pihenõk fából vannak. Szeretem a fákat. |
|
Én felderítek, a gazdik meg fényképezkednek. No, kitettem ide a pofijukat. A piros kockás kendõ alatt meleg kávé van. Ide érzem az illatát, de én nem szeretem. |
A látókõrõl messze ellátni, és nagyon fúj a szél. No, itt be is húzódtam a biztonságos táskába. |
|
Ez itt az elmegyógyintézet kerítése. Állítólag ha kitartó vagyok, akkor be tudom ide juttatni a gazdikat. Nosza, rosszalkodásra fel. |
|
A nyerõ hármas: moha, kõ és Lini. Gazdiék itt megvárják amíg barátkozunk. |
Túrázok mamagazdival. Papagazdi elõttem fekszik a földön. Mi a fene lehet vele ? |
|
Azt mondják, aki tenyérbõl eszik, az szelíd. Ez félreértés. Én vad és veszélyes vagyok. |
Ide vonzottak az illatok. A barlang alját patak borítja, így nem tudok bemenni, vissza kellett fordulnom sajnos. |
|
Találtam egy csodaszép faodút. Avarral borítva az alja, igazán lakájos. Itt elidõztem egy kicsit. |
Gazdiék ma a vadasparkba mennek. Mivel nekem itthon kell maradnom, kijár egy kiadós hajlani séta. |
|
Na tessék. Én nem mehettem, egyesek meg már ott vannak. Ha nekik szabad nekem miért nem? |
Az utolsó napi reggeli sétán készült ez a szép fotó. Ezzel végetér a beszámolóm. Szia.
Papíí, megcsináltam ezt a webizét, hol a cicatejem ???? |