A gyárakból, hulladékégetőkből, autókból sok por, korom jut a levegőbe. Ezeket a szél messzire fújhatja. Ezt láthatjátok, amikor egy utcán álló parkoló autóra tudtok rajzolni az ujjatok segítségével.
Ezeknek a porszemcséknek egy rész teljesen ártalmatlan homok, ami például erős szelek fújásakor kavarodik fel. De vannak olyan porok is, amiknek a felületén különböző mérgező vegyületek kötődnek meg. Az ilyen porok a gumikerekek és szemét égetésekor, autók kipufogójából és gyárakból kerülnek a levegőbe és olyan anyagokat is tartalmaznak, amikből ha sok kerül a szervezetünkbe az különféle betegségeket és még rákot is okozhat.

A por ugyanúgy, mint az autókon, a gyümölcsökön és zöldségeken is megtapadhat. Tehát ha nem akarjuk ezeket a mérgeket megenni nagyon fontos, hogy minden gyümölcsöt, zöldséget evés előtt mossunk meg jó alaposan és nem csak az út vagy a gyár mellett termetteket.

A szeméttelepeken lerakott elemekben, akkumlátorokban, festékes dobozokban, mérgező anyagok vannak. Ezek gyakran az eső segítségével bemosódnak a talajba és a föld alatt például egy kukoricaföld vagy gyümölcsös alá is eljuthatnak. A növények felszívják a földből ezeket a mérgeket, amik ha megesszük őket betegséget okozhatnak nekünk. Ezért sose dobj ki használt elemet, festékesdobozt a szemetesbe, hanem kérdezd meg környezetismeret vagy biológia tanárodat, hova lehet kidobni ezeket.

Sohase egyél gyümölcsöt közvetlenül permetezés után, mert azoktól a mérgektől, amikkel a hernyókat és a bogarakat permetezik te is megbetegedhetsz. A gyümölcsfák permetezését kora tavasszal végzik, hogy mire a virágból gyümölcs lesz ezek a mérgek már régen eltűnjenek a paradicsomról, paprikáról, almáról cseresznyéről. Viszont, ha nem permeteznénk a fákat a kártevő hernyók, bogarak és csigák mind megrágnák az almát, körtét és más zöldségeket, gyümölcsöket.

A különböző papírok nagyrészt fából vagy más rosttartalmú növényekből készülnek. Attól függően, hogy milyen színűek, illatúak, vagy mivel nyomtattak rájuk más és más adalékanyagokat is tartalmazhatnak. Például egyre ritkábban, de még lehet találkozni a betűfém nevű fémötvözettel, amely ólom, antimon és ón keveréke. Ezeket fekete-fehér újságok nyomtatásakor használják.
A papírhoz adott színesítő, illatosító, lágyító anyagok közül néhány, ha ételt csomagolnak bele átszivároghatnak az ételbe. Például a nyershúst újságpapírba csomagolva a nyomtatott betűkből az ólom bejuthat a húsba és így a szervezetünkbe is és károsíthatja a szervezetedet.

Tudnotok kell, hogy azokat az edények, készülékeket, csomagolóanyagokat, amiket biztosan fel lehet használni élelmiszer tárolására, sütésére az alábbi jellel vannak ellátva Egy másik fontos jelöléssel is találkozhattok még műanyag edényeken. Ez egy nagy és jól látható micro felirat, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az edény mikrohullámú sütőben is használható.

Ha nem olyan műanyag edényt raksz be a mikrohullámú sütőbe, amelyikre rá van írva a MICRO felirat, akkor az akár meg is olvadhat. Ilyenkor nem csak az edény megy tönkre, hanem a benne melegített étel is tönkremegy. A megolvadt műanyagból ugyanis olyan mérgező anyagok kerülnek az ételedbe, amiktől megbetegedhetsz!

A nyitott konzervdobozban a levegő hatására kémiai reakciók mehetnek végbe. Ilyenkor az ételbe a doboz anyagából ón kerülhet, amitől az ember megbetegedhet. Ezért a konzervdobozból felbontás után a megmaradt ételt egy másik edénybe kell áttenni és csak abban szabad tovább tárolni.

Csak üdítőitalos flakonba tölthető újra üdítőital. Soha ne tölts olyan flakonba üdítőt vagy szörpöt, amiben nem tiszta víz vagy üdítőital volt.
A mosószeres flakonok miután kimostad őket látszólag tisztának tűnnek, de nem teljesen azok! Lehetnek bennük olyan anyagok, amiket vízzel nem tudsz kimosni, de az üdítőitalokba belekerülhet, ha helytelenül ilyen flakonban tárolod őket.
Ha ezeket az üdítőitallal együtt megiszod megbetegedhetsz tőlük.

Az E számok olyan anyagokat takarnak, amelyeknek egy részét már több száz éve használjuk, a többit meg azóta, az elmúlt ötven évben ismertük meg. Régen is füstölték a sonkát és a halat, hogy ne romoljon meg, az almára régen is tettek citromlét, hogy ne barnuljon meg. Ma már tudjuk, hogy a füstben és a citromlében mi az az alkotórész, ami nem hagyja megromlani a húst, megbarnulni az almát. Ezeket az anyagokat E számmal jelölik minden élelmiszer csomagolásán. Ma már nem citromlét adnak hozzá, hanem magát az anyagot ami a citromlében van.

Manapság is használjuk ezeket az anyagokat, hogy szebb színük legyen, vagy ne romoljanak meg, vagy ropogósabbak és ízesebbek legyenek. Viszont egy pohár narancslé még mindig sokkal egészségesebb, mint egy sárga színű szénsavas üdítőital, mert az üdítőitalnak csak szép színe van, míg a narancslében vitaminok és más egészséges anyagok is vannak.