|
Az ember egyszersmind
szellemi lény is
Nem keresztyén orvosok, pszichiáterek és tanácsadók ma
szinte mindig figyelmen kívül hagyják az ember szellemi vonatkozásait.
Mivel műveltségünk teljesen elvilágiasodott és az ateista humanista
materializmusra épül, az ember rendkívül fontos szellemi természete
figyelmen kívül marad. Az emberi problémákat a világ emberről alkotott
elképzelése alapján – miszerint az ember főbb összetevői a teste, érzelmei
és értelme – nem oldhatjuk meg megnyugtató módon, ha nem ismerjük fel,
hogy valamivel nem számoltunk. Az ember nagymértékben szellemi lény is, ez
különbözteti meg az állatvilágtól. Ha ezt kihagyjuk a gyógyításból, akkor
kevés vagy semmi eredményt nem érünk el.
Minden pszichiátriai módszer megegyezik abban, hogy a
depresszív embernek külső segítségre, támaszra van szüksége. Aki
tanácsadásában számol az ember szellemi mivoltával is, szintén abból indul
ki, hogy külső erőre van szükség a gyógyuláshoz, mégpedig olyanra, ami az
egész személyiséget érinti.
A mellékelt ábra bemutatja a személyiség négy alkotórészét.
E nélkül egy ember sem teljes és nem is tud kiteljesedni. Tudatában
vagyunk lelki, érzelmi és testi lényünknek, de csak kevesen ismerik fel a
szellemi dimenzió jelentőségét.
Korunknak egyik legtragikusabb vívmánya az ateista
humanizmus erős kulturális befolyása. Annyira elhitették velünk, hogy az
ember Isten nélküli, önálló lény, hogy a legtöbb ember lelki, érzelmi vagy
testi nyomorúságában alig képes arra, hogy a hitből erőt merítsen. Az
Isten számára fenntartott hely üres az életükben. Ez még súlyosabbá teszi
a problémájukat és nehezíti a gyógyulásukat.
Hogy illusztráljuk, mennyire megváltoztatja a szellemi
terápia az ember életét, előbb ismertetnénk az embert természet másik
három összetevőjét.
1. A test. Halálunkig sok
pénzt költünk rá, pedig ez a legkevésbé fontos rész, mert csak akkor
működik jól, ha a többi egészséges. Később látni fogjuk, hogy testünket a
lélek irányítja.
2. Az érzelmek. Az emberi
természetnek 3 alkotórészét ma általában elismerik. A legkevesebb megértés
az érzelmeknek jut. Pedig minden ember érzékenyen reagál a szeretetre és
gyűlöletre; ismerjük a „szív” fogalmát, az érzelmek központját, aminek
persze semmi köze az anatómiai szívhez. A tudósok érzelmi központról
beszélnek. Úgy látszik, ez a lelki kapcsolótábla elektronikusan minden
szervvel együttműködik. Mielőtt a test megmozdulna, előbb itt történik
valami. Ennek a központnak az állapota tehát az egész testre kihat. Ha
valaki érzelmileg kiegyensúlyozott, teste normálisan működik. Ha
azonban szíve, azaz érzelmi központja kilendül az egyensúlyból, az
testében is jelentkezik.
Mindannyian ismerjük a „pszichoszomatikus betegség”
kifejezést. Az orvosok szerint ma a testi megbetegedések 70-85 %-át
érzelmi zavar okozza. Belső feszültségek által komoly betegségek
keletkeznek, szívbajok, magas vérnyomás, gyomordaganatok, asztma és az
izületi gyulladás néhány formája. Dr. S. I. McMillan kiváló könyvében:
„Elkerülhető betegségek”,
számos pszichoszomatikus betegséget ír le. Ezért érezheti magát a
depresszív ember testileg is betegnek, ha depressziója sokáig tart.
Az érzések nem maguktól keletkeznek, hanem gondolataink
nyomán lépnek fel. Képzeljük el, hogy hirtelen arra kérnek, álljunk oda
egy nagy hallgatóság elé és tartsunk beszédet. Ha ez nekünk szokatlan,
mérlegelni kezdünk és félelmeink keletkeznek. Ezek az érzések változásokat
okoznak testünkben. Izgatottak leszünk, talán térdeink is reszketnek,
szájunk pedig kiszárad, mert a nyálmirigyek összehúzódnak. Az is lehet,
hogy a hangunk cserbenhagy és csak éles vagy magas hangokat tudunk kiadni.
Így a lelki feszültség, láncreakcióként, egész testünket átjárja.
Vagy egy további jól ismert példa: a gondok.
Valahányszor gondolataink ki nem fizetett számlák vagy más bizonytalan
külső körülmények körül forognak, aggódni kezdünk. Ha ez a belső
feszültség tartós, testi zavarokat és betegségeket hozhat létre.
Látjuk tehát, hogy az érzések testi reakciókat váltanak
ki. De vajon mi irányítja az érzéseket? Forduljunk most az emberi
értelem felé.
3. Az emberi értetem. Az agy
rendkívüli mennyiségű információt képes rögzíteni. „A világ
legkomplikáltabb komputerének” nevezték el. Elképzelhetetlenül nagy az
adattároló képessége. Minden azt bizonyítja, hogy a tudattalan minden
gondolatot, képet, cselekedetet megőriz.
Az emberi lélek tudatos és tudattalan részből áll.
Bár a tudattalant nem tudjuk kontrollálni – amint később még látni
fogjuk –, de látási ingerekre közvetlenül reagál. „Mondd meg, mit gondolsz,
és én megmondom, ki vagy.” Ez a mondat helytáll, mert gondolatainkból
keletkeznek az érzéseink. Amivel gondolatban foglalkozunk, az
érzelmileg és testileg is megmutatkozik. A gondolkozás nagymértékben
befolyásolja az érzelmeket és a testet. Az öt érzékszerv a lélek kapuja.
Bizonyos, hogy amit az ember a szemén és a fülén keresztül befogad, arra
az érzelemvilága, és később a teste is reagálni fog.
Példaképpen említhetjük: aki pornográf írásokat olvas,
azt érzelmileg felizgatja, sőt cselekvésre indíthatja, ezzel ellentétben a
jó irodalom gazdagítja az érzésvilágot és pozitív tettekre indítja a
testet. Sok fiatalember beismerte már, hogy filmek illetve pornográf
iratok ébresztettek benne szexuális vágyakat, tehát azok nem maguktól
keletkeztek, hanem visszavezethetők arra, amit látott vagy olvasott. Az erőszakos tettekre is érvényes ez. Mielőtt így
cselekszik valaki, már sokkal korábban hallott brutalitásokról vagy látott
erőszakoskodást és foglalkozott vele gondolatban. Felébredt benne a
gyűlölet érzése és az sarkallta. Ezért mondja a Biblia:
„Aki gyűlöli
testvérét, embergyilkos” (1Jn 3,15). Valamennyi gyilkosságot ez az
érzés előzi meg, végső oka pedig a gondolatokban keresendő.
Még látjuk majd, hogy a depresszió mint érzés,
akadályozza a normális testi működéseket. Érzéseink gondolatokra
vezethetők vissza, így a lehangoltság mögött is általában található egy
megrögzött gondolatmenet: Ahelyett, hogy a depresszió kimenetelét vagy
tüneteit (apátia, alvási zavarok, stb.) kezelnénk; vagy az érzelmek felől
közelítve, pótolni igyekeznénk a szeretet tárgyait; szaktanácsot vagy
pszichés hatást kiváltó gyógyszereket adnánk; a problémát egyszer s
mindenkorra csak akkor oldhatjuk meg, ha változást tudunk elérni a
gondolati felépítményben. Az ember gondolkodásával van a baj! De hogyan
tudnánk irányítani azt, ami alapvetően irányíthatatlan?
A szellemi terápia
Némely embernek van elég belső ereje, hogy leépítse
negatív vagy káros gondolatrendszerét, és így pozitív érzéseket
ébresszen magában, amelyek aztán normális testi működést eredményeznek. De
nem sok ilyen ember van. Legtöbbjüknek külső segítségre van szüksége.
Aki keresztyén szellemi természetét is tagadja, lelki gyengeségének
rabszolgájává lesz. Azoknak az embereknek a zöme, akik hozzám fordultak,
nagyon csekély eredménnyel vagy eredmény nélkül vettek igénybe gyógyszeres
vagy sokk-kezelést, illetve pszichoterápiát. Rajtuk csak a szellemi
terápia segít.
Egy hivatásos bokszoló soha nem menne a ringbe bekötött
szemmel vagy a hátul összekötött karokkal. Mégis, képletesen szólva, ez a
helyzet napjainkban a nem hívő emberek esetében. Mivel szellemi
természetének nem tulajdonít jelentőséget, vak arra a nagy erőforrásra
nézve, amivel le tudná győzni a lehangoltságot, félelmet, haragot és
érzelmi életének egyéb káros hatású zavarait.
Még az is bonyolítja a helyzetet, hogy szellemi életének
elhanyagolása miatt nagy úr van benne, amit tulajdonképpen Istennek
kellene betöltene. Pascal, a jelentős francia filozófus, ezt mondta: „Az
ember szívében az Isten számára rendelt helyet csak maga Isten tudja
betölteni.” Ennek az űrnek az érzete hajtja az embert szakadatlan
tevékenységében, ennél fogva állandóan keresi békességét és önazonosságát.
Mert sem az értelem, sem az érzelmek, sem a test vonalán nincs maradandó
megelégedés és megnyugvás az ember számára.
Az emberi természet
szellemi oldala
Nem nehéz az ember szellemi természetének bizonyítékaira
rátalálni. Valamennyi élőlény közül az egyetlen, aki keresi Istent. Csak
az emberben található veleszületett vallásos ösztön és lelkiismeret.
Világkörüli utamon tanulmányoztam a régi kultúrák régészeti
maradványait. Csakhamar rájöttem, hogy az ember legrégebbi építményei a
templomok, Istentiszteletre szolgáló helyek vagy oltárok voltak,
bizonyítva az ember egyetemes szellemi éhségét. Mi okozza ezt az éhséget?
Az Istentől kapott lelki-szellem) ösztön.
Még kommunista vezetők is, akik a vallást „a nép ópiumának”
nevezik, kénytelenek elismerni, hogy az ember „reménytelenül vallásos”.
Mint ahogyan az embernek van testi szükséglete: éhség és szomjúság;
érzelmi szükséglete, mint a szeretet; értelmi szükséglete: a tudásszomj;
és vannak olyan számottevő szellemi igényei is, amelyek Isten-keresésben
mutatkoznak meg.
A legkeményebb ateisták egész sora bizonyította halála
óráján, hogy megvan benne ez a szellemi ösztön. Hallottunk emberekről,
akik soha nem imádkoztak életükben és semmit nem akartak tudni Istenről,
sőt néha kifejezetten ellenségként álltak vele szemben, mégis hozzá
kiáltottak, amikor szembe kellett nézniük a halállal. Gyermekkoromban
egyszer egy városszerte ismert ateista – miközben építette – beleesett a
kéménybe. Sok hiábavaló próbálkozás után végre kőműveseket hoztak, akik a
kéményt téglánként lebontották. Másnap reggel újságunkban azt olvastuk,
hogy az ember éppen megmeneküléséért imádkozott, amikor odaértek hozzá. Ez
nem a gyengeség jeleként értékelendő, hanem az ember természetes szellemi
ösztönének a bizonyítéka.
Aki nem tulajdonít jelentőséget szellemi természetének, az
önmaga ellen dolgozik. Isten adta ezt az embernek, hogy szívét, értelmét
és testét egyensúlyban tartsa és megerősítse. Aki nem ismeri ezt a
hatalmas belső erőforrást, hasonlít egy olyan négyhengeres autóhoz, amely
csak három hengerrel üzemel. Nem új és jobb gyertyára van tehát szüksége,
hanem a negyedik henger beindítására – vagyis az ember esetében szellemi
életének aktivizálására.
Az ember szellemi természetéhez tartozik az akarata, ami
egyértelműen megkülönbözteti az állatvilágtól. Isten mindenkinek megadta a
lehetőséget, hogy szabadon döntsön. Így van aki akarattal és tudatosan
elmegy Isten mellett és elutasítja Őt, ezzel szemben más elismeri
létezését és rábízza magát. Ez a döntés teljesen az ember kezében van, és
bizonyosak lehetünk abban, hogy eljövendő boldogságunk ettől a döntéstől
függ.
A rajzon látható trónszék az ember szabad akaratának a
lehetőségét szimbolizálja. A rajta levő „Én” az önző
ÉN-t jelképezi (ego), ami az embert magabiztossá és önzővé teszi.
Isten mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy saját sorsának a kovácsa
legyen és lelkének kormányosa. A trónt elfoglaló ÉN azt az embert mutatja,
aki Istentől függetlenül hoz döntéseket. Az ilyen embert egyre nagyobb
csalódások érik, és az életet egyszer csak értelmetlennek fogja találni.
Életünk folyamán számos döntést kell hoznunk. Mindenkinek
meg kell választania lakóhelyét, iskoláját, munkahelyét, hivatását és
házastársát. Életünk döntésekből tevődik össze, és boldogságunk végül is
attól függ, hogy helyesen hoztuk-e meg ezeket. Ha az ember Istentől
függetlenül él és csak saját énje dönt, sok csalódást, zűrzavart, bűnt és
félelmet fog átélni. Több száz embernek mutattam már meg ezt az ábrát, de
még egyetlen 40 év feletti személy sem vitatta el az érvényességét. Nemrég
Hawaiból visszarepülve egy utazási iroda alkalmazottjával beszéltem erről
az ábráról. Azt mondta, neki 22 évesen mindene megvan, amiért élni
érdemes. De amikor megkérdeztem, hogy nem ismeri-e életében a
csalódottságot és az értelmetlenség érzését, akkor az arcát a kezébe
temette és könnyekben tört ki. Ez a reakció az átlagnál ugyan hevesebb
volt, mégsem mondható rendkívülinek.
A legtöbb depressziós ember nem tudja, hogy nyomorúsága
arra vezethető vissza, hogy Istennek nincs helye az életében, és ezért ki
van szolgáltatva egy sereg értelmi, érzelmi és testi zavarnak, sőt
betegségnek is. Úgy tűnik mindegy, hogy Istent tudatosan utasítják-e el,
vagy egyszerűen csak semmibe veszik. Noha olthatatlan vágy van bennük,
valójában Isten után, nem ismerik az erőforrást, amelynek segítségével
megküzdhetnének énközpontú döntéseik következményeiként előálló
problémáikkal. Ez az Isten-űr olyan régi, mint az emberiség. A Biblia
„halál”-nak nevezi. Ádám és Éva fellázadt Isten ellen. Engedetlenségük
következtében kerültek a szellemi halál állapotába. Ezt az állapotot
örökíti tovább minden generáció a következőnek, így minden emberben ott
van ez az üresség. Korlátózott ideig ugyan lehet boldog az ember, de
nem képes az maradni, amíg ezt a szellemi űrt magában hordozza. Nem
tapasztal maradandó örömet, és nincs abban a helyzetben, hogy gyengeségeit
legyőzze.
A szellemi űr betöltője:
Jézus Krisztus
Isten felelete minden ember belső ürességére Jézus
Krisztus. Történelmileg bizonyított, hogy közel 2000 évvel ezelőtt Ő itt
járt a Földön. Hogy miért jött a világra, sokaknak máig érthetetlen, pedig
az életútjáról szóló egyetlen hiteles híradás választ ad erre a kérdésre.
Jézus Krisztus maga mondta: „Azért jöttem, hogy
életük legyen és bővölködjenek” (Jn 10,10). Ez a túláradó élet
Jézus Krisztusban nemcsak betölti az ember belső ürességét, hanem ahhoz is
erőt ad, hogy legyőzze a depressziót és más pszichikai problémákat. Egyik
éjszaka egy lelkileg súlyosan megterhelt ember ment el Jézushoz (Jn
3,1-13). Tudni akarta, hogyan juthat személyes kapcsolatba Istennel. Jézus
Krisztus ezt mondta: „Bizony, bizony mondom
neked, ha valaki nem születik felülről, nem láthatja meg Isten országát.”
Nikodémust nyilván megzavarták az Úr Jézus szavai, mert ezt kérdezte:
„Hogyan születhetik egy ember, ha vén? Vajon másodszor bemehet anyjának
méhébe és születhetik-e?” Jézus így válaszolt:
„Bizony, bizony mondom neked, ha valaki nem
születik víztől és szellemtől, nem tud bejutni Isten országába.”
A szövegösszefüggés világossá teszi, hogy Nikodémusból hiányzott a
személyes szellemi tapasztalat. Testi világra születése után szüksége volt
szellemi születésre, hogy földi élete értelmet nyerjen, és az eljövendő
életre is felkészülhessen. Ez a szellemi születés – amikor valaki Jézus
Krisztust urának és megmentőjének befogadja – adja az embernek a szükséges
erőt, hogy legyőzze lelki problémáit. Ez különösen érvényes a
depresszióra. A közfelfogással ellentétben Jézus Krisztus nemcsak úgy
magától jön be az ember életébe! Ez esetben az újjászületés szükségtelen
lenne. Nem! Jézus Krisztus az ember szellemi természetén kívül áll, hiszen
az ember Isten nélküli állapotban születik meg. A Szent Szellem
munkája és a Biblia tanítása által kopogtat Krisztus az ember szellemi
tudatának ajtaján.
Jézus Krisztus ezt mondja: „Lásd, az ajtó előtt állok és
zörgetek. Ha valaki hallja hangomat és megnyitja az ajtót, be fogok menni
hozzá és vele vacsorálok és ő énvelem” (Jel 3,20). Az Úr Jézusnak ez a
biztatása mutatja, hogy bárki, aki tudatára ébred belső ürességének és
Isten akarata elleni lázadásának, behívhatja őt az életébe.
Krisztus nem erőszakkal lép be, csak akkor jön, ha hívják. De akkor az
ember szellemileg megelevenedik. Fogékony lesz Isten iránt és megerősödik
az a képessége, hogy megküzdjön élete minden problémájával, így a
depresszióval is.
Jézus Krisztus
keresztjének jelentősége
A Hegyi Beszédben Jézus Krisztus két utat mutat az
örökkévalóság felé – a széles utat, amely a veszedelembe visz, és a
keskeny utat, amely az életre visz (Mt 7,13-14). Napjainkban a boldogtalan
emberek növekvő száma láttán nyilvánvaló, hogy a nagy többség a széles,
veszedelembe vivő úton van, amelynek következménye nemcsak az örök halál,
hanem szellemi és testi önpusztítás, mégpedig két szempontból is: Isten
nélkül éli az életét, és kénytelen az ÉN-je által hozott döntések
következményeit learatni. Amikor az ember abba a korba jut, hogy már
felelős önmagáért és meg tudja különböztetni a jót a gonosztól, akkor ezen
a széles, veszedelembe vivő úton jár. De ha szellemi, lelki és testi
nyomorúságai közben tudatára ébred belső lelki
ürességének, segítséget kereshet Istennél. Életének ezen a pontján
befogadhatja Krisztust személyes Urának és Megváltójának, mert Jézus
Krisztus éppen azért jött a világra, hogy az ő
bűneiért is meghaljon a kereszten.
Jézus Krisztus keresztje a lehető legnagyobb szeretetnek a
jele, amely a világon valaha is létezett. Isten Fia itt halt meg az egész
világ bűneiért. Isten és ember volt egy személyben, aki 33 éven át bűn
nélkül élt. Magára vállalta az egész világ bűnét, és mint áldozat halt
meg, hogy az emberek általa megmeneküljenek. Így elmondhatta:
„Én vagyok az út, az igazság (a valóság) és
az élet, senki sem mehet az Atyához, csak általam” (Jn 14,6).
Így Krisztus keresztje híd, amelyen át
emberek a pusztulásba vezető széles útról az élet útjára juthatnak.
Négy dolog amit fel kell
ismernünk
Ha azt akarjuk, hogy belső üresség helyett beteljesedett
életünk legyen, hogy szellemileg újjászülessünk, akkor négy dologra kell
ügyelnünk:
1. Isten elleni lázadásunk elválasztott Istentől, belső
ürességet hagyott bennünk. Bűneink számát csak Isten és mi ismerjük nem az
a döntő, hogy sok vagy kevés bűnünk van, hanem hogy nem lehet tartós
örömünk és békességünk, amíg azok nincsenek megbocsátva.
2. A múltban elkövetett bűneink bocsánatáért Jézus Krisztus
meghalt a kereszten. Isten előtt a bűn zsoldja halál (Róm 6,23). Mégsem
kell bűnünkért meghalnunk, mivel Krisztus ezt már megtette!
3. Jézus Krisztus feltámadt a halálból, hogy a megtért
bűnös örök életet nyerjen:
„...Isten ajándéka örök élet,
Jézus Krisztus, a mi Urunk által.”
Az Úr Jézus mondta: „Én
élek, ti is élni fogtok” (Jn 14,19). Jézus Krisztus a
keresztrefeszítése utáni harmadik napon feltámadt. Ez a keresztyén tanítás
alapja. Feltámadása által nemcsak a mennyben vár ránk az örök élet, hanem
már itt és most kiteljesedett életet élhetünk. Ez tesz képessé
gyengeségeink legyőzésére.
4. Be kell hívnod Krisztust az életedbe, és személyesen
elfogadnod Őt Uradnak és Megmentődnek. Saját akaratod elválasztott
Istentől, belső ürességed egyre nőtt. Ezért mindenképpen át kell engedned
Jézus Krisztusnak a döntés jogát életed fölött. Ez szerepcserét jelent: ha
Krisztust teszed úrrá életed fölött, akkor ÉN-ed az Ő szolgájává
lesz. Továbbra is döntened kell majd, de már nem az Úr Jézus nélkül. A
gyakorlatban ez ilyen kérdéseket jelent: „Mit kell tennem?” „Uram, mit
vársz tőlem?” Aki ezt az utat követi, nem lesz boldogtalan, aki viszont
más úton jár, soha nem ismeri meg a tartós boldogságot.
A legfontosabb kérdés
Befogadtad-e már Jézus Krisztust személyesen az életedbe?
Erre a kérdésre legjobban a két
ábra segítségével tudsz felelni.
Melyik mutatja mostani életedet? Tudnod kell, volt-e olyan
időpont az életedben, amikor Jézus Krisztus az ajtó előtt állt és te
behívtad Őt? Ha nem tudsz ilyet megnevezni vagy nem vagy biztos benne,
felbátorítalak arra, hogy fogadd be most! Ha komolyan kéred, Isten
megígéri, hogy az Úr Jézus bejön az életedbe. Ha nem tudod, hogyan
imádkozz, akkor azt ajánlom, mondd el ezt:
„Mennyei Atyám, tudom, hogy bűnös vagyok, és szükségem van Jézus
Krisztusra, mint Megmentőmre és uramra. Ma átadom neked a rendelkezési
jogot életem felett. Ámen.”
Ha imádságod őszinte, rád is vonatkozik Isten ígérete:
„Aki segítségül hívja az Úr nevét,
megmentetik.” (Csel 2,21). Legyél biztos ebben az ígéretben. Ma
újjászülettél, és bejutottál Isten családjába. Örök életed van (Jn 1,12).
Mit jelent, ha Jézus
Krisztus irányítja az életünket?
Ha Krisztusnak szava van az életünkben, olyan pozitív erőt
kapunk, melynek munkálkodása csodálattal fog eltölteni. Az előző ábra az
Istennel kapcsolatban álló embert mutatja. Figyelj meg minden fogalmat,
amely körülírja, mit kapsz örökségül, ha Krisztus befogad. A Bibliában azt
olvassuk, hogy az Úr Jézus sok mindent megnyert nekünk. Vegyük sorra a
legfontosabbakat:
1. Bocsánat. Isten Jézus
Krisztusért minden bűnödet megbocsátotta: „Ha megvalljuk bűneinket, Ő hű
és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden
hamisságtól” (1Jn 1,9).
2. Békesség. Mivel bűneid
megbocsáttattak, Isten előtt tiszta a lelkiismereted és békességed van:
„Mivel megigazultunk hit által, békességünk
van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róm 5,1).
3. Erő. Új erő hatja át
életedet, ha Krisztus Szelleme rendelkezik veled:
„Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a
régiek elmúltak, íme újjá lett minden” (2Kor 5,17).
4. Öröm. A szerencse mulandó,
függ a külső körülményektől, de Istennel kapcsolatban maradva állandósul
az öröm. Minél inkább Krisztus határozza meg életedet, annál hosszabb
ideig tartanak azok az időszakok, amelyekben, kellemetlen külső
körülmények között is örömöt élsz át (Ef 5,19).
5. Életcél. Abban a
pillanatban, amikor Jézus Krisztust befogadtad, életed új értelmet nyer.
Azelőtt csak magadnak éltél, mostantól az az életcélod, hogy az Úr
Jézusnak szolgálj. Pál apostol ezt kérdezi az Apostolok Cselekedetei
9,6-ban: „Uram, mit akarsz, hogy
cselekedjem?” Ez a
magatartás volt boldog életének az alapja. Krisztus így mondta:
„Keressétek először Isten országát és az Ó
igazságát, és minden egyéb megadatik nektek.” (Mt 6,33). Ha így
teszel, azt fogod tapasztalni, hogy mindig megkapod a szükséges erőt.
6. Bizalom. Akiben az új élet
fejlődhet, mert Isten Igéjének rendszeres olvasása és hallgatása által
folyamatosan erőt nyer, az belsőleg megbizonyosodik arról, hogy Isten
gyermeke, mert soha nem ismert bizalom ébred benne, ami egyre növekszik.
Ha a fent leírt imádságot őszintén mondtad el, akkor most
Isten gyermekévé lettél és örömmel teli életet élhetsz. Persze ez nem
szükségképpen van így, de te bármikor meríthetsz az Úr Jézusból, mint
erőforrásból. Ez a könyv mindenekelőtt azt akarja megmutatni, hogyan lehet
ezt az Istentől kapott erőt a lehangoltság elleni harcban bevetni.
Bár már egész fejezetet szenteltünk a depresszió okainak, a
leglényegesebb kiváltó okokkal ezután foglalkozunk. Ezt nem nehéz
megérteni. Ha ugyanis az ember nem fér hozzá az ebben a fejezetben
említett szellemi erőforráshoz, akkor nem képes ezekkel az elsődleges
okokkal megbirkózni. Most pontosabban vizsgáljuk meg ezeket és azt a
terápiát, amit Isten ajánl.
<<<A depresszió okai
A harag
szerepe a depresszió keletkezésében>>>
|
